A pápa kicselezte a fotósokat

A Jorge Mario Bergoglio bíborosból szerda este Ferenc pápává választott új katolikus egyházfőre sűrű napok várnak a március 19-i hivatalos beiktatási ünnepségig, miközben újból előkerültek azok a vádak, miszerint az új pápa szemet hunyhatott papok üldöztetése felett az argentin katonai diktatúra éveiben.

Az oldalsó ajtón került

Az első jezsuita és első latin-amerikai pápa csütörtök reggel a Vatikánt otthagyva a római Santa Maria Maggiore-bazilikában imádkozott. A félórás ima alatt száz hívő és rengeteg újságíró is az épülethez sereglett, de a pápának az oldalsó bejáraton keresztül sikerült kikerülnie a rá várakozó fotósokat. Abban is szemfüles volt, hogy nem a pápai autóval, hanem egy másik vatikáni kocsival ment a bazilikához.

Ferenc délután a Sixtus-kápolnában tart misét a pápaválasztó bíborosokkal együtt, és egyes elemzők szerint akár már első napján felkeresheti XVI. Benedek nyugalmazott pápát is Castel Gandolfóban, írja a BBC. A hétvégén egy különleges pápai audiencián fogadja a média képviselőit, és addigra várhatóan már a vatikáni segítőit és tanácsadóit is kinevezi.

Timothy Dolan New York-i érsek azt is megosztotta a média képviselőivel, hogy Ferenc szerda este elutasította, hogy külön autóval, különleges biztonsági intézkedések között utazzon, ehelyett a többi bíborost szállító buszt választotta. A bíborosokkal közösen tartott vacsorán pedig kedélyesen viccelődött, ahogy a Szent Péter-bazilika erkélyéről elmondott első beszédében is mosolyogva beszélt arról, hogy bíboros társai a világ végéről választottak pápát.

Milyen szerepet játszott a junta alatt?

Bergoglio pápává választása után újból felmerültek azok a kérdések, hogy milyen szerepet játszott még az argentin jezsuita rend fejeként az 1970-es évek végén a katonai junta üldöztetései alatt. Sokan bűnrészességgel vádolják a katolikus egyházat és Bergogliót is, amiért szerintük szemet hunytak ellenzékiek és a katonai vezetéssel szembeszálló papok eltűnése felett.

A katonai junta uralma alatt az egyház sokak szerint támogatta a vezetést, és hazafiasságra szólított fel. 2000-ben pedig a katolikus egyház argentin szárnya nyilvánosan bocsánatot is kért, amiért nem állt ki a tábornokokkal szemben.

Többek között egy Horacio Verbitsky nevű újságíró vádolja azzal évek óta Bergogliót, hogy megvonta a rendje védelmét két jezsuita paptól, ezzel pedig lényegében zöld utat adott a hadseregnek, hogy elrabolják őket. A két papot, Orland Yoriót és és a magyar Jálics Ferencet 1976 májusában rabolták el katonák, és embertelen körülmények között tartották őket, amiért misszionárius munkát végeztek az ország nyomornegyedeiben. A vádakat a Guardian szerint a később egy német kolostorba kerülő Jáliccsal folytatott beszélgetésekre alapozták.

Bergoglio kétszer is megtagadta, hogy tanúskodjon a jezsuita rend fejeként játszott szerepéről a bíróság előtt. Amikor 2010-ben mégis megjelent, akkor az ügyvédek azzal vádolták, hogy kitérő válaszokat adott.

Bergoglio rágalomnak minősítette a vádakat, és váltig állította, hogy valójában a háttérből sokat tett a papok életének megmentéséért, titokban pedig üldözött papokat is bujtatott a halálosztagok elől. A Guardian szerint azt is mondta, hogy egyszer a személyes iratait is odaadta egy rá nagyon hasonlító ellenzékinek, aki így ki tudott jutni az országból. Sokan éppen ezért hősnek tartják a pápává választott volt Buenos Aires-i érseket, mivel támogatói szerint sokat tett a diktatúra évei alatt elszenvedett károk és sérelmek helyreállításáért.

Az egész kérdés várhatóan még sokáig napirenden marad, mivel még mindig zajlanak perek akkori katonai vezetők ellen. A héten ítélték életfogytiglani börtönre „az utolsó diktátornak" nevezett Reynaldo Bignonét, akit huszonhárom ember, köztük két terhes nő eltűnésével összefüggésben vádoltak. Egy tavalyi perben pedig Jorge Videla volt tábornok elismerte, hogy folyamatosan informálta a katolikus vezetést a politikai ellenfelek eltüntetéséről, és tanácsokat is kapott a papoktól.