Már megint kik támadnak Magyarországra?

„A résztvevők összetétele alapján számunkra egyértelmű, hogy valójában semmilyen komoly politikai érdeklődés nincs [a magyar alkotmánymódosítás iránt] az Egyesült Államokban” –nyilatkozta megkeresésünkre Gulyás Gergely az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának keddi meghallgatása után, amit a magyar álláspontot képviselő Szájer József társaságában ült végig.

A meghallgatáson, ahol területük elismert szakértői bírálták a magyar alkotmányozási gyakorlatot, a sajtószabadság és az emberi jogok helyzetét, a bizottságot valóban csak egy ember képviselte, a társelnök Ben Cardine szenátor. Ez azonban nem jelent érdektelenséget, az amerikai politikában gyakori, hogy egy bizottsági meghallgatást csak a levezető elnök tartja, és a tagok jegyzőkönyvből tájékozódnak.

Maga a bizottság - aminek megtévesztő neve ellenére semmi köze a Nemzetközi Helsinki Bizottsághoz vagy annak nemzeti bizottságaihoz – korántsem súlytalan szervezet. A 21 tagú bizottságban a törvényhozás két házát, a szenátust és a képviselőházat kilenc-kilenc, a kormányt három tag képviseli. Mivel most a képviselőházban republikánus, a szenátusban demokrata többség van, a bizottság összetétele politikailag kiegyensúlyozott, elnöke a republikánus Chris Smith képviselő, a társelnök Cardine szenátor demokrata.

Cardine igazi veterán, 1987-től 2006-ig a képviselőházban szolgált – tízszer választották meg marylandi választókerületében -, majd 2006-tól szenátor, erre a posztra 2012-ben választották újra. Kétszeres szenátorként ugyan még bőven nem rangidős, mégis két nagy presztizsű bizottságnak, a pénzügyinek és a külügyinek is tagja. A demokrata szenátorok közül a legnagyobb név mégsem ő, hanem Tom Udall. A magunk részéről nem lennénk meglepve, ha 2016-ban megpályázná az elnökjelöltséget. Mielőtt politikusnak állt volna egy körzeti fellebbviteli bíróság főbírójának a segédje volt. A körzeti fellebbviteli bíróságok felett hierarchiában már csak a kilenc tagú legfelsőbb bíróság áll. Mielőtt szenátornak választották, tíz évig képviselő, előtte 8 évig Új-Mexikó igazságügyi minisztere volt.

A republikánus oldal legnagyobb reményű figurája Marco Rubio, aki viszont egészen biztos lesz még elnökjelölt, akár már 2016-ban megszerezheti a republikánus jelöltséget. Rubio a republikánusok tavalyi elnökjelölő konvenciójának a sztárja volt, a párt konzervatív szárnyának a nagy reménysége. A kubai származású, katolikus Rubio már csak azért is esélyes legalább a jelöltségre, mert latin-amerikaiként egy egyre növekvő, de jellemzően demokrata szavazó választói réteget is megszólíthat. A kulturálisan mélykonzervatív, szabadpiacpárti Rubiót aligha vádolhatja bárki balos elhajlással.

Hozzájuk képest a New Hampshire-i demokrata szenátor, Jeanne Shaheen csak történelmi személyiség, az első nő, akit kormányzónak és szenátornak is megválasztottak. Ő az amerikai politika legtitokzatosabb intézményének, az Appropriáló Bizottságnak a tagja. Ez valójában az egyik legnagyobb hatalmú szenátusi bizottság, ez dönt ugyanis a költségvetés szabadon felhasználható részének az elköltéséről. Erejére jellemző, hogy a 80-as években a szovjet megszállók ellen lázadó afgán mudzsahedek támogatásának megemelésével az amerikai külpolitika alakulását is befolyásolta.

A bizottságnak tagja Shaheen New Hampshire-i szenátortársa, a republikánus Kelly Ayotte, akiről még sokat fogunk hallani. A 45 éves Ayotte-t két éve választották szenátornak, előtte állama igazságügyi minisztere volt. Tavaly Mitt Romney alelnökjelöltjeként is felmerült a neve, szép karrier előtt áll.

A többiek jövője már kevesebb kihívást rejteget. A Rhode Island-i demokrata Sheldon Whitehouse kora alapján még szóba jöhet komolyabb pozíciókban, őt 1994-ben Bill Clinton nevezte ki szövetségi ügyésznek. De attól, hogy valószínűleg pályájuk csúcsán vannak, még akad a többiek között is befolyásos személyiség. A republikánus Roger Wicker a republikánusok egykori szenátusi vezére, Trent Loft helyét örökölte, Saxy Chambliss pedig a katonai és a hírszerzési bizottságnak is tagja. A demokrata Richard Blumenthal a bírósági bizottságnak és az alkotmányügyi albizottságnak is tagja.

A képviselők közül a republikánus elnök, Chris Smith 1981 óta képviselő, a külügyi bizottságban csak az elnök és a rangidős demokrata állnak előtte a sorban. A demokrata Alcee Hastings volt szövetségi bíró, a Demokrata Párt elnökének, Debbie Wasserman Schultznak a közeli szövetségese. A republikánusok között két Tea Party-s is van, a konzervatív mozgalom nagyon szigorú az alapjogok ügyében.

A kormányt három minisztérium képviseli a bizottságban. A külügyminisztérium  Michael H. Posner, a külügyminiszter emberi jogokért felelős helyettesét, a Human Rigths First jogvédő szervezet alapító elnökét delegálta. A védelmi minisztériumot Alexander Vershbow, a NATO főtitkárhelyettese, a kereskedelmi minisztériumot a szabad kereskedelemért felelős Michael C. Camuñez miniszterhelyettes.