Paulina
20 °C
35 °C

A vegyi fegyver új fejezetet nyit Szíriában

2013.03.27. 00:55
Új szakaszába lépne az éppen két éve márciusban kirobbant szíriai konfliktus, ha bebizonyosodna, hogy valamelyik oldal vegyi fegyvert vetett be az elmúlt héten. Vizsgálódik az ENSZ, az Egyesült Államok is, miközben Barack Obama korábban épp a vegyi fegyvereket jelölte meg egy esetleges katonai beavatkozás indokaként. A britek és a franciák pedig a fegyverembargó enyhítését szorgalmazzák, miközben már egymilliónál is többen menekültek el a konfliktus miatt Szíriából.

Oroszország azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy az előző heti állítólagos vegyi támadás ügyében indult ENSZ-vizsgálattal akarják megbuktatni Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és nyomást gyakorolnának Ban Kimun ENSZ-főtitkárra. Moszkva a rezsimhez hasonlóan egy független vizsgálatot támogatna, amiben orosz és kínai szakemberek is részt vehetnek. Franciaország és az Egyesült Királyság viszont azt követelte a Biztonsági Tanácsban (BT), hogy vizsgálják ki az ellenzék állításait egy állítólagos második vegyi támadásról.

Az ENSZ előző héten jelentette be, hogy kivizsgálná, vetettek-e be a héten vegyi fegyvert Szíriában, amire először lenne bizonyíték a két éve kirobbant konfliktus történetében, habár már korábban is voltak erre utaló információk. A régóta fenyegető vegyi támadás egészen új helyzetet teremtene, és akár a nyugat katonai beavatkozását is maga után vonhatná. A szíriai polgárháború Barack Obama amerikai elnök háromnapos izraeli látogatásán is a legfontosabb kérdések között szerepelhetett a háttérbeszélgetéseken.

Kedden közben újabb diplomáciai csapást jelentett Aszadnak, hogy Szíriát a felkelők elnöke, Moaz al-Hatib képviselte arab országok katari találkozóján. A NATO ugyanakkor elutasította a kérést, hogy amerikai Patriot-rakétákkal segítsenek a felkelőknek a rezsim harci helikopterei és vadászgépei ellen.

Kölcsönös vádaskodások

Előző kedden a szíriai kormány és a felkelők kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy a másik vegyi fegyvert vetett be Aleppo közelében. Egyelőre azonban azt sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy bármelyik fél vegyi fegyverhez nyúlt-e.

Mindent megváltoztatna, ha a vizsgálat kiderítené, hogy Szíria valóban vegyi fegyvert vetett be – figyelmeztetett kemény hangon az elnöksége során először Izraelbe látogató Obama Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az amerikai elnök korábban arról beszélt, hogy a vegyi fegyverek bevetésével vagy átszállításával átlépnék azt a határt, ami eddig visszatartotta az Egyesült Államokat a közvetlen beavatkozástól.

Két izraeli miniszter is arról beszélt, hogy valamelyik oldal használt vegyi fegyvert Szíriában. Egy magas rangú amerikai tisztviselő viszont jelezte, hogy Netanjahu erről a négyszemközti találkozókon sem mutatott egyértelmű bizonyítékokat Obamának. A szíriai ellenzék ehhez képest szerdán már azzal vádolta a kormányerőket, hogy egy második helyszínen, Damaszkusz egyik külterületén is vegyi fegyvert használtak a kormányerők – számolt be a New York Times.

A másik oldalról Oroszország, Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimének egyik legfontosabb támogatójaként viszont kitart amellett, hogy a felkelők vetettek be vegyi fegyvert. Az ENSZ-ben Basár Dzsáfari, Szíria nagykövete független vizsgálatot követelt az ügyben – ez hamarosan megkezdődik. A rezsim támogatói közben azzal a verzióval is előálltak, hogy a vegyi fegyvereket a nyugati hatalmak Irakhoz hasonlóan csak ürügyként használnák egy katonai beavatkozáshoz, ezért próbálják a felkelők a kormányerőket gyanúba keverni.

Volt vegyi fegyver, vagy sem?

Az azóta nyilvánosságra került videókat és képeket elemezve szakértők nem láttak arra utaló egyértelmű jeleket, hogy egyáltalán bármelyik oldal is vegyi fegyvert vetett volna be. Hasonlóan kétkedésének adott hangot a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) is. Robert S. Ford, az Egyesült Államok szíriai nagykövete a kongresszusi meghallgatásán arról beszélt Washingtonban, hogy még nincsenek bizonyítékaik, tart az ügyben a saját vizsgálatuk.

Az első hírek fulladásos esetekről szóltak a rakéta becsapódásának közelében, de a CBS News azt sem zárja ki, hogy Aszad rezsimje valójában valamilyen könnygázt, vagy ehhez hasonló anyagot vetett be, hogy így mérje fel a nemzetközi reakciókat. Korábban már több nyugati tisztviselő, többek között Obama is aggódott a szíriai vegyifegyver-készletek miatt. Sokan attól is tartanak, hogy a készletek ellenőrizetlenül fegyveres csoportokhoz kerülhetnek a konfliktus alatt.

Felfegyvereznék a felkelőket

A vegyi fegyverek körüli vita miatt újból felerősödtek azok a hangok, hogy az Európai Uniónak enyhítenie kellene a Szíria elleni fegyverembargón, és fegyvereket kellene juttatnia a Szaúd-Arábia és Katar által már felfegyverzett felkelőknek. Február végén az EU már módosította a szankciókat, így páncélozott járműveket és nem halálos katonai eszközöket már lehet szállítani az ellenzéki csapatoknak, akik ellen a Human Rights Watch (HRC) nemzetközi emberi jogi szervezet szerint egyre többször vetnek be tiltott kazettás bombákat a kormányerők.

Elsősorban Franciaország és Nagy-Britannia szorgalmazza, hogy minél előbb vizsgálják felül a tavaly bevezetett korlátozásokat. William Hague brit külügyminiszter szerint az ellenzék gyengébb katonai pozíciója rontja az esélyeiket a politikai tárgyalásokon, David Cameron brit miniszterelnök pedig már a boszniai népirtás rémképét vetítette előre. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy továbbra is a politikai megoldásban bíznak.

A franciák és a britek álláspontját viszont korábban azért utasították el más országok, mert sokan attól tartanak, hogy a fegyverek rossz kezekbe, például iszlamista csoportokhoz kerülhetnek. A Bassár el-Aszad egyik legfontosabb támogatójának számító Oroszország részben azzal is érvelt, hogy a fegyverembargó feloldása egyenértékű lenne azzal a jelzéssel, hogy a párbeszéd nem megoldás.

Miniszterelnökük is van a felkelőknek

Az elmúlt hetekben komolyabb eredmény nélkül zárultak azok a próbálkozások, amelyekkel asztalhoz ültették volna a rezsim és a felkelők képviselőit. Aszad pénteken azt ígérte, hogy „eltörlik" az iszlamistákat Szíriában, miután egy öngyilkos merényletben megsemmisült egy mecset, ahol sokan meghaltak. Szíria elnöke március elején kijelentette, hogy kész tárgyalni az ellenzék politikai szárnyával – ez ugyanakkor nem vonatkozott az általa „fegyveres terroristáknak” nevezett csoportokra –, de kizárta, hogy távozzon a hatalomból, mivel szerinte ezzel nem vetne véget a konfliktusnak.

Előző hétfőn az ellenzéki Nemzeti Koalíció Hasszán Hittót, egy IT-szakembert választott meg Isztambulban átmeneti miniszterelnöknek a felkelők által uralt területekre, ahol eddig nagyrészt helyi tanácsok gyakorolták a hatalmat. A központi vezetést ugyanakkor többek között a szociális problémák kezeléséhez is nélkülözhetetlennek tartják. A Szabad Szíriai Hadsereg már jelezte, hogy kész alávetni magát egy hivatalosan megválasztott átmeneti kormány intézkedéseinek. A felkelők közül sokan abban bíznak, hogy a fegyverembargót is könnyebben vizsgálhatják felül a külföldi hatalmak, ha sikerül egy központi vezetés mögé összefogni a különböző fegyveres csoportokat.

Egymilliónál is több menekült

Közben egyre romlik a helyzet az országban, emberi jogi szervezetek szerint akár már két-három hónapon belül kezelhetetlen méreteket ölthet a humanitárius válság. A korábban nemzetközi összefogás keretében megígért másfél milliárd dollárnak csak alig több mint a negyede érkezett meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához (UNHCR), és a bizonytalan helyzet miatt az útnak indított segélyszállítmányok sem mindig jutnak el a rászorulókhoz.

A becslések szerint már 70 ezer ember meghalt, egymilliónál is többen pedig elmenekültek Szíriából a konfliktus 2011 márciusi kezdete óta. Az UNHCR adatai szerint a menekültek fele gyerek, és azt is aggasztónak tartják, hogy az elmúlt három hónapban megduplázódott a menekültek száma, hiszen év elejéig csak négyszázezren kerestek menedéket a környező országokban.

Libanonban már minden ötödik ember szíriai. A megígért másfél milliárd dollárnak csak a negyede érkezett meg az UNHCR-hez. Jordániának és Törökországnak is komoly terhet jelentenek a menekültek, utóbbi már több mint 600 millió dollárt költött tizenhét menekülttábor felállítására.

Puskaporos hordó

A környező országokban ugyanakkor attól tartanak, hogy az erőszak is átterjedhet, a vegyi fegyverek körüli bizonytalanság pedig csak fokozza a félelmeket. Az ellenzéki csapatok vasárnap elfoglaltak egy katonai objektumot az ország déli részén, nem messze a Golán-fennsíktól, ahol az izraeli egységeket már másfél hete teljes harckészültségbe helyezték a szíriai felkelők akciói miatt. A felkelők izraeli források szerint néhány nappal korábban be is hatoltak a fennsíkon az 1973-as arab-izraeli háború után létesített fegyvermentes övezetbe.

Izrael már januárban légicsapást hajtott végre szíriai területen, állításuk szerint egy olyan konvoj ellen, ami a libanoni Hezbollahnak szállított fegyvereket. Hétfőn libanoni források azt állították, hogy egy szíriai vadászgép négy rakétát lőtt ki a két ország közötti határnál. Az Arsal libanoni város közelében végrehajtott támadásban senki sem sérült meg. Az Egyesült Államok már ekkor a konfliktus veszélyes eszkalálódásáról beszélt.