Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Fakivágás és szesztilalom hozhatja el a Török Tavaszt

2013.06.01. 22:21

A fákért indult tüntetésből a Recep Tayyip Erdogan kormánya elleni legnagyobb megmozdulásokká nőttek ki az elmúlt napok eseményei Törökországban. A rendőrség eleinte kemény eszközökkel próbálta megfékezni a tüntetéseket, ennek az ára több mint ezer sebesült és legalább két halott volt. A brutalitás azonban már a kormánynak is sok volt, ezért visszarendelte a rohamrendőröket, elbontotta a barikádokat. Olvasóink szerint azonban még szombat este is záporoztak a könnygázgránátok a Taksim térre.

A parkból indult minden

Hétfőn kezdődtek tüntetések Isztambulban, amiért ledózerolták a fákat a Taksim téren lévő Gezi parkban, ahova többek között bevásárlóközpont épülhet. A tüntetők szerint a Gezi park egyike a megmaradt kevés zöldterületnek Isztambul központjában, azonban a megmozdulások alapvetően már nem a fákról szólnak. „Iszlamista állammá akarják alakítani az országot, miközben úgy tesznek, mintha tiszteletben tartanák a demokráciát” – mondta az egyik tüntető, aki a 90 éve Musztafa Kemal Atatürk által létrehozott szekuláris köztársaságot félti a kormány egyre autokratikusabbnak tartott intézkedéseitől.

Az iszlamista állam miatt aggódók elsősorban arra utaltak, hogy a török parlament előző héten szavazta meg azt a törvényt, amellyel este tíz és reggel hat között megtiltották az alkohol árusítását és fogyasztását, amit sokan az iszlamizáció felé tett lépésként értékeltek. A tüntetők közül többen azt is kifogásolják, hogyan áll hozzá a török kormány a szíriai polgárháborúhoz.

„Egység a fasizmus ellen” – skandálták a tüntetők, és a kormány lemondását követelték. Több isztambuli negyedben, így a Besiktas városrészben is összecsapások voltak. A rendőrség könnygázt vetett be, a tüntetők pedig kövekkel dobálták a rendőröket. Rengetegen megsebesültek, több mint hatvan embert őrizetbe vettek a tüntető fiatalok közül.

Péntek este már több tízezren tiltakoztak Isztambulban, a tömeg Recep Tayyip Erdogan kormányfő és pártja távozását követelte. A rendőrök megint könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a tüntetők pedig kövekkel dobálták őket. A BBC-nek egy helyi nő azt mondta, hogy a rendőrség helikopterekről is dobott le könnygázgránátokat. Szombaton is tüntetők tömegei próbálták elérni a teret az európai oldalt az ázsiaival összekötő hídon keresztül. Délutánra azonban az események meredek fordulatot vettek, a rendőrség kivonta egységeit a Taksim térről, és elbontotta a barikádokat is. A teret nyomban birtokba vették a tüntetők, de egy helyszínen tartózkodó magyar olvasónk leveleében azt írja, hogy folyamatosan lövik be a térre a gázgránátokat.

Más városokból, például Antalyából is átvezényeltek rendőröket, hogy megfékezzék a zavargásokat. Szombatra már Ankarát is felforgatta a tiltakozó mozgalom. A fővárosban a tüntetők - akik közül többen alkoholt ittak, így tiltakozva a szesztilalom ellen - napközben a parlamenthez akartak vonulni, de a rendőrség itt is könnygázt meg vízágyúkat vetett be. Az Ankara központjában lévő Kizilay téren a tüntetők tüzeket gyújtottak, és újra meg újra összecsaptak a rendfenntartó erőkkel. Estére pedig mintegy 5000 ember vonult a miniszterelnöki hivatalhoz, ahol a tömeg rendőrautókat és rendőrörsöket is lángba borított. A hírek szerint rengeteg a sérült, közöttük van az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) több tagja, sőt képviselője is.

A török hatóságok Muammer Guler belügyminiszter koraesti információi szerint 30 provinciából összesen 939 embert állítottak elő.

A közösségi média ontja a képeket

Helyiek beszámolói szerint az állami tévé gyakorlatilag nem foglalkozik a tüntetésekkel, de a kereskedelmi tévékben sem sok hír volt az eseményekről. A közösségi média viszont annál inkább beindult, rengeteg kép, videó kerül fel folyamatosan az internetre. A felvételek alapján rengeteg a sérült, sokan fuldokolnak a könnygáztól. A tüntetők tüzeket gyújtanak, és próbálják visszadobálni a rájuk kilőtt gránátokat. Az utca tele szeméttel, amit érnek, abból barikád épül. A város lakói a lámpák kapcsolgatásával támogatják a tüntetőket.

Tüntetések Isztambulban

A beszámolók alapján a rendőrség nemcsak könnygázt, hanem gumilövedéket is bevetett a tüntetők ellen. Néhány, Youtube-ra feltötött videón jól látszik, hogy a rendőrök egy földön fekvő embert rugdosnak, vagy éppen hagyják, hogy mások, talán civil ruhás rendőrök az elfogottakat ütlegeljék.

A CNN riportjában látszott, ahogy a rendőrség módszeresen, lépésről lépésre tisztítja meg vízágyúval a tüntetések helyszíneit, a belvárost. Egy idős hölgyet is földre küldtek a vízsugárral.

Erdogan hazaküldte a tüntetőket

Erdogan miniszterelnök szombat délelőtti nyilatkozatában a tüntetések haladéktalan beszüntetésére szólított fel. Elismerte, hogy hiba volt könnygázt bevetni a hét elején a Gezi Park elbontása ellen tüntetőkkel szemben, ezért vizsgálatot kért a belügyminisztertől. Ugyanakkor megismételte, hogy a park átépítése folytatódni fog. A BBC szerint Erdogan emlékeztetett, hogy négyévenként vannak választások, és azt is jelezte, hogy egymillió, a kormány mellett tüntető embert is utcára szólíthatna maga mellett.

Akkor még azt mondta, hogy a rendőrség „tegnap is ott volt, ma is ott van és holnap is ott lesz, hiszen nem engedhetjük, hogy a Taksim téren a szélsőségesek azt csináljanak, amit akarnak.” Estére ugyanakkor visszavonták a rendőröket a tér környékéről. Kemal Kilicdaroglu, a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt vezetője is felszólította Erdogant, hogy vonja ki a rendőröket az érintett területről. Közleményében az isztambuli polgármestert is élesen bírálta.

Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot a rendőri erőszak miatt. A törökországi események különösen nagy visszhangot váltottak ki a németországi, 3-4 millióra tehető török származású ember körében. A német nagyvárosokban szombaton máris ezrek vettek részt szolidaritástüntetéseken többek között Berlinben, Stuttgartban és Hamburgban, de vasárnapra  Münchenbe, Frankfurtba és Essenbe is tüntetéseket hirdettek meg. A jelentősebb németországi török ernyőszervezetek egyöntetően elítélték a kormányzati erőszakot, az alavita vallású - az iszlám síita ágához tartozó – liberálisabb vallási közösség pedig egyenesen Erdogan-kormány lemondását is követelte.

Könnygázgránát a fejbe

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint a török rendőrség békés tüntetők ellen vetett be könnygázt és vízágyút, ezért több mint százan megsérültek. A szervezet felszólította az illetékeseket, hogy fejezzék be az erőszakot a békés tüntetők ellen, és azonnal kezdjék el kivizsgálni az állítólagos túlkapásokat. A jogvédők nemzetközi megfigyelőit is ütlegelték gumibottal, és lefújták könnygázzal.

Az AI az áldozatok számát is megpróbálta összesíteni, a befutott jelentések alapján legalább ketten meghaltak, és több mint ezren megsérültek. Az AI szerint főleg a könnygázgránátok "nem megfelelő" rendőrségi alkalmazása járt súlyos következményekkel. A gránátokat ugyanis nyakra-főre lőtték lakásokba, üzletekbe is, ezen kívül a lövedékek közvetlen találatai számos fejsérülést okoztak.

Az AI a tüntetőkkel szembeni kegyetlen bánásmódot is szégyenteljesnek nevezte. Több beszámoló szerint ugyanis a rendőrségen gyakran 12 órán át tartottak fogva embereket túlzsúfolt, forró rendőrségi járművekben, étel, víz és mellékhelyiség használatának lehetősége nélkül. A szervezetnek információi vannak arról is, hogy sérült demonstrálóktól - rendőri őrizetben vagy az utcákon - megtagadták a megfelelő orvosi ellátáshoz való hozzáférést.

Az UN Watch nevű svájci jogvédő szervezet felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy kérjék a török kormánytól a helyzet kivizsgálását. A nyílt levél szerint egyértelmű, hogy nem erőszakos cselekményekre reagáltak, hanem békés tüntetőkre támadtak rá a rendőrök, ráadásul több újságírót, köztük a Reuters fotósát is fejen találták könnygázgránáttal.

Kitart a népszerűségük

A tüntetések is mutatják az Erdogan kormányával és AKP pártjával szemben növekvő elégedetlenséget, ugyanakkor még mindig messze a miniszterelnök Törökország legnépszerűbb politikusa. Az AKP pedig a közvélemény-kutatásokban 40 százalékkal vezet, míg a legnagyobb ellenzéki pártot 28 százalékra mérték.

Erdogan tízéves kormányzása alatt kivezette az országot a válságból, és Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát hozta létre. Amióta pártja hatalomra került, az egy főre eső GDP megháromszorozódott, a növekedés pedig kiugró volt a világ immáron 17. legnagyobb gazdaságában. 2023-ra a tervek szerint már a rangsor 10. helyére akarnak előrelépni az eddig is követett exportorientált, liberális gazdaságpolitika segítségével. Az ország infrastruktúráját, oktatását és egészségügyét is emelkedő pályára állították, miközben az ország nemzetközi tekintélye is erősödött az AKP alatt. Törökország fontos uniós partner - még akkor is, ha tagsági törekvéseit nem fogadja egyöntetű tetszés az EU-tagállamok között. Azt azonban senki nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a világ földgáztartalékainak 72 százaléka, míg az olajtartalékainak 73 százaléka található az ország közelében. Ezért a törökökre sokan az európai energiabiztonság kulcsaként is tekintenek.

Több jel is arra mutat, hogy az AKP ugyan támogatja az iszlamizálódást, de közben ragaszkodik a világi köztársasághoz és világias társadalomhoz. Emellett  azonban több külpolitikai gesztus és intézkedés is arra utal, hogy a kormányzat elődjeinél határozottabban nyitna az arab országok irányába. Sokan ennek jeleként értelmezték például a gázai segélyflottilla kapcsán kirobbant török-izraeli konfliktust is, amiben a kormányzat szokatlanul kemény hangot ütött meg a Zsidó Állammal szemben.