A Fidesz szerint Erdogan jó demokrata

Hat halottja, több ezer sérültje – köztük egy repesz miatt fél szemét elvesztő tüntetője – van a harmadik hete zajló törökországi kormányellenes tüntetéseknek, amelyek az isztambuli Gezi Park védelmére kivonuló civilek megmozdulásából terjedt szét az egész országban. A 2006-os magyarországi tüntetés ellen fellépő rendőrséget ellenzékiként még súlyosan elítélő Fidesz kormánypártként már megértőbb a fennálló rend védelmében intézkedő hatóságokkal.

Működő török demokrácia

A rendőrség kemény fellépését határozottan megvédte a Törökországban tárgyaló Németh Zsolt: "Az utcai demonstrációk, a belpolitikai események látványosan igazolják, hogy Törökország működő demokrácia" – idézte az MTI a külügyminisztérium parlament államtitkárát. "A jelenlegi kormány élvezi a magyar kormány támogatását. Kiváló együttműködés bontakozott ki a két fél között, és mind a kétoldalú együttműködés, mind pedig a belpolitikai stabilitás megteremtése területén bizalommal vagyunk a török kormány iránt" – mondta a keleti nyitás kifejezését gyakran használó kormány képviselője.

Németh szigorú

"Aggodalmak vannak a ... jogállami fejlődéssel kapcsolatban ... tehet-e Magyarország úgy, mint aki ezekről nem akar tudomást szerezni? Igazolhatja-e a pragmatizmus az opportunizmust? A válaszom egyértelműen az, hogy nem" – jelentette ki Németh Zsolt. Igaz, a fideszes politikus ezt 2007-ben mondta, miután Gyurcsány Ferenc kormányfőként moszkvai útján azt mondta: Oroszország működő demokrácia.

Ugyanez a pragmatizmus azonban kormánypártként már nem idegen tőle: "A magyar kormány bízik a török demokrácia erejében, és támogatja az ankarai vezetést a belpolitikai fejleményeket illetően" – nyilatkozta Németh szerdán az MTI-nek telefonon.

Világi tüntetők helyett iszlamista kormány

A magyar kormány egyértelmű kiállása Recep Tayyip Erdogan mellett azért is meglepő, mert a törökországi tüntetés erejét épp azok adják, akik a modern világi Törökország politikai berendezkedését féltik a tíz éve hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által mind erősebben támogatott iszlám térhódításától.

Bár a szekuláris állam biztosítása nélkül nehezen elképzelhető Törökország EU-integrációja, Németh szerint "elfogadhatatlan zsarolás lenne", ha az Európai Tanács – tiltakozva a tüntetők elleni erőszakos rendőri fellépés ellen  – mégsem nyitná az eddig zárolt tárgyalási fejezetet, tovább lassítva az évtizedek óta húzódó csatlakozási folyamatot. Németh szerint mindez nagy felelőtlenség volna az EU részéről.

Török, magyar két jó barát

Németh tárgyalópartnere Mehmet Saglam, a török parlament alelnöke, Feridun Sinirlioglu külügyi államtitkár, Mevlüt Cavusoglu képviselő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) külügyi alelnöke és Serdar Cam, a Török Fejlesztési Ügynökség elnöke volt. A török fél biztosította az államtitkárt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a török delegáció Magyarország monitorozása (folyamatos ellenőrzése) ellen fog szavazni, mert ezt indokolatlannak tartják, és az Európai Tanács parlamenti közgyűlésére nézve is ártalmasnak vélik, hogy pártpolitikai játékoknak az eszközévé váljon – írta a találkozóról az MTI.

A Török Fejlesztési Ügynökség átnyújtotta azt a megállapodás-tervezetet, amit Szigetvárral kíván kötni az ottani úgynevezett török ház a felújításáról. A török kormány kész hozzájárulni a magyarországi oszmán műemlékek helyreállításához, megőrzéséhez, és az első ilyen projektek Szigetváron valósulhatnak meg.

Budapest eddig is hallgatott

Miközben Washington is aggodalmát fejezte ki a törökországi tüntetések elleni rendőri fellépés miatt, addig a magyar kormány nem mondott véleményt a kialakult helyzetről. Civil tüntetés is csak egy volt Budapesten a török tüntetők melletti szolidaritás kifejezésére. A csekély számú résztvevő a Magyar Nemzeti Múzeumnál jelent meg, ahol a török nagykövetség szervezett kulturális estet, ám sem a magyar, sem a török fél nem járult hozzá, hogy a tüntetők képviselői az előadás szünetében tiltakozó röplapot osszanak szét a vendégek között.

Bebörtönzött újságírókkal az EU-ba

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 57 tagja közül Törökországban ül börtönben a legtöbb újságíró – derült ki a szervezet jelentéséből. Az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének nyilatkozata szerint akkor is sok a 67 elítélt újságíró, ha tavaly még 95-en voltak rács mögött. "Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy miként lehetne ennyi újságíró potenciális terrorista" – jelentette ki a Reutersnek Dunja Mijatovic, arra a török hivatalos álláspontra reagálva, amely szerint az újságírók nem hivatalos munkájuk miatt kerültek börtönbe, hanem azért, mert illegális fegyveres szervezet tagjai voltak. A bosznia-hercegovinai diplomata szerint ráadásul a börtönben lévőkön túl szabadlábon védekező újságírók százai néznek további perek elé. "Törökországban nem csupán fenyegetik a sajtót, de már kézzelfoghatóan sérült a média szabadsága" – mondta Mijatovic.

A gazdasággal nincs baj

A tüntetők nem léptek fel gazdasági követelésekkel, ami érthető annak fényében, hogy a 78 milliós ország ez elmúlt évtizedben stabil növekedést tudhat maga mögött: a GDP 2002-től 2007-ig átlagosan csaknem hét százalékkal nőtt, a globális pénzügyi válság ugyan visszafogta, de mérsékelt gyarapodást mutatott fel az elmúlt két évben is, és a kilátások sem borúsak. Eközben az államadósság GDP-hez mért aránya 75-ről 26 százalékra csökkent tíz év alatt.

Nem csak zöldügy

"Tévedés lenne azt állítani, hogy csak városrendezési, zöldügyi vita váltotta volna ki a tiltakozást. Kezdettől fogva tudatos politikai követelések is voltak" – írta az Indexnek Cihan Celik. A török újságíró szerint a zavargások gyors szétterjedéséből is látható, hogy régóta gyűlt a feszültség az a 2002 óta hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) konzervatív iszlamizáló politikájával szemben. "A sokszínű török társadalom nehezen viseli a konzervatív nyomást, amely el akarja szigetelni a másféle nézeteket" – vélte Celik, megjegyezve, hogy ez sok AKP-s szavazóra is igaz, akik szintén részt vettek a tüntetéseken, bár nem ők adták a fő erőt.

A Hürriyet angol nyelvű kiadásának munkatársa épp az ő jelenlétük miatt látja úgy, hogy a tüntetés nem írható le a világi Törökország támogatói és a iszlám alapú állam híveinek konfliktusaként. De több egyszerű ellenzéki megmozdulásnál is. A tüntetéssorozat hangsúlyozottan civil jelleget öltött, szervezőerőként nem állt mögötte egyetlen párt sem, így az a kormánypárti vád sem igaz, hogy mindezt az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) szervezte volna.

Nem elég a hívekre építeni

"A történtek erősítik a demokráciát, amelynek szerkezetét az utóbbi időkben feszegette az AKP. Épp ezek ellen indult a megmozdulás" – jelentette ki Celik, aki szerint a kormánynak mindenképpen be kell látnia, hogy működéséhez nem csak saját szavazóira, de a társadalom többi tagjára is szükség van. "Együtt kell élniük a különböző csoportoknak, olyan politikai környezetben, amely nem fenyegeti a másikat" – adta meg a rendezés receptjét az újságíró.

Celik bízik benne, hogy a rendezésbe nem avatkozik be a világi állam felett őrködő hadsereg, amely az elmúlt évszázadban többször vette már át ideiglenesen a hatalmat. "Bár a hadsereg meghatározó politikai erő, a zavargások alatt mindvégig a laktanyákban maradtak a katonák." Mondta az újságíró, hozzátéve, hogy a visszafogottság azzal is magyarázható, hogy a a hadsereg helyzete alaposan megváltozott az AKP hatalmának évei alatt. "Persze, ha eszkalálódik a helyzet és azt nem tudja kezelni a rendőrség, akkor a hadsereg kérhet engedélyt a beavatkozásra. Az volna a legszörnyűbb rémálom Törökország számára".