Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
Felháborította a tüntetőket, hogy az ország milliárdokat költ a szombaton kezdődött Konföderációs Kupára, a 2014-es futball-vb-re, a 2016-os olimpiára, miközben a rohamos gazdasági fejlődéséért dicsért Brazíliában milliók élnek nyomorban. A tüntetők szerint nem világversenyek kellenek, hanem kórházak és iskolák. Csak a riói olimpiai előkészületek 13 milliárd dollárt emésztettek fel.
Rendkívüli kormányülést hívott össze péntekre Dilma Roussef az egy hete tartó országos tüntetések megvitatására. A brazil elnök lemondta Japánba tervezett útját, hogy ellenőrzése alatt tartsa a helyzet kezelését. A kétórás tanácskozás végén ugyanakkor nem adtak ki hivatalos nyilatkozatot, de Rousseff tévébeszédet mondott.
Azt mondta, hogy sok dolgot gyorsabban és jobban lehetne csinálni, és kész fogadni a tüntetők képviselőit. Az erőszakot viszont elítélte. Az elnök elismerte, hogy többet kell tenni a korrupció ellen, és nagy szövetséget javasolt a közszolgáltatások színvonalának emeléséért. Politikai rendszerünknek oxigénre van szüksége, és átláthatóbbá kell tenni, jelentette ki. Több ezer orvost akarnak behívni az országba, hogy javítsák az egészségügyi ellátást, a parlamentnek megküldött javaslata szerint pedig az olajbevételeket az oktatásra fordítanák. Roussef szerint a tüntetések energiáját kihasználva sokat tehetnek az országért.
Rousseff kezdetben méltatta a tüntetőket, akik szerinte egy jobb országért harcolnak, azóta azonban már inkább próbálta elhatárolni magát a tiltakozásoktól. A 200 milliós ország száz városában csaknem egymillióan tüntetnek a presztízsberuházások ellen, a szociális ellátórendszerek javítását követelve. A tüntetéseknek már halálos áldozataik is vannak, egy nő állítólag a könnygáztól fulladt meg Belémben. Rio de Janeiróban pedig 29-en sebesültek meg az összecsapásokban.
Dilma Rousseff
Fotó: Evaristo Sa
A brazil BKV adta a szikrát
A tüntetések Rio de Janeiróban kezdődtek, ahol az utcára vonulok a tömegközlekedés drágulása ellen tiltakoztak, ám a megmozdulás hamar átterjedt a Sao Paolóra, Belémre, és a fővárosra, Brasiliára is. A tüntetések többsége békés volt, ám hamarosan összecsapások is kirobbantak a demonstrálók és a rendőrség között, amely gumilövedékeket és könnygázt vetett be.
A történtek után visszavonták a jegyáremelési tervezetet, amelynek keretében a 300 forintnak megfelelő jegyárak 320-re emelkedtek volna. (1 real kb 100 forint.) Kisebb tiltakozásokat már tavaly is kiváltott a jegyárak 20 centavós (mintegy 20 forintos) emelése, Rióban és Sao Paolóban, jelezve, hogy a költségvetési hiány csökkentését ezen a területen nehezen tudják megvalósítani a városok. Sao Paoló vezetése szerint így is évente félmilliárd dollárnak megfelelő összeget kell költeni a tömegközlekedés támogatására, ami csődbe viszi a megapoliszt.
A jegyárak emelkedése volt az utolsó csepp a pohárban
Fotó: Evaristo Sa
A tüntetőket azonban ez nem győzte meg, ahogyan a jegyárak befagyasztásának ígérete sem. Immár jobb szociális ellátórendszer biztosítását és a korrupció felszámolását követelik. Ezt tehetik azért is, mert az alacsony színtű szolgáltatások ellenére a brazil állam költségelvonása igen magas. A költségvetés a GDP 36 százalékával egyenlő.
A történtek menete nagyban hasonlít a törökországi eseményekre: ott az isztambuli Gezi Park beépítése elleni tiltakozás és az arra adott kemény rendőri fellépés vezetett el országos kormányellenes tüntetésekhez, és egyelőre ott sincs jele annak, hogy rendeződne a helyzet. Mindkét helyen elutasítják a tüntetők, hogy politikai pártok nyíltan melléjük álljanak.
Jelentős különbség azonban, hogy Törökországban a követelések politikai jellegűek, nem pedig gazdaságiak, míg Brazíliában az utóbbi elem a döntő.
Kenyér helyett kevés a focicirkusz
Az első zavargások a Konföderációs Kupa kezdetére estek. Szombaton a fővárosban a Brazília-Japán nyitómérközés idején ezer tüntető ütközött meg a rendőrökkel, ekkor 29 ember sebesült meg. Azután a riói Maracana stadion közelében az Olaszország-Mexikó meccs alatt voltak összecsapások, míg Belo Horizontében a Nigéria-Tahiti mérközés idején akarták a tiltakozók áttörni a stadionhoz vezető rendőri kordont.
A tüntetési sorozatnak csütörtökön egy 18 éves fiatalember esett áldozatul. Igaz, nem közvetlenül az összecsapásokban vesztette életét: a riói felvonulót és két társát egy motoros ütötte el, aki elmenekült a helyszínről.
Fotó: Evaristo Sa
A rendőrség gumilövedékekkel, könnygázzal igyekezett feltartóztatni a tömeget tegnap éjszaka is, amikor a tüntetők a Rio de Janeiró-i városháza felé vonultak. Az épület ablakait betörték, és görögtüzeket gyújtottak. A képek tanúságai szerint azonban a rendőri fellépés nem csupán a tüntetők kemény magját érintette, hanem békés felvonulókat is.
Brasiliában a városháza mellett a külügyminisztérium épületét is támadták a tiltakozók, akiket itt is a rohamerendőrség állított meg.
„Nem várhatjuk, hogy az emberek egyszerűen csak felhagynak a tüntetéssel, itt többről van szó, mint a jegyárak elleni tiltakozás” – idézte a Bloomberg hírügynökség Rio de Janeiro polgármesterét. Eduardo Paes igyekezett lehűteni az indulatokat azzal, hogy kijelentette: az embereknek joguk van kifejezni tiltakozásukat, és ennek a tüntetés az elfogadott módja. Igaz, a polgármester szavai nem váratlanok annak tükrében, hogy korábban határozottan kritizálta Lula da Silva elnököt, akinek politikai örököse az elnökválasztást 2010 októberében megnyert Roussef.
Az elnök az ellene tiltakozók élén
Az ország első női elnöke is igyekezett enyhíteni a feszültséget nyilatkozataival. „Az emberek életfeltételeket akarnak, és a kormány meghallotta hangjukat" – jelentette ki a héten az elnök, aki az 1984-ig tartó katonai diktatúra idején marxista baloldali ellenzékiként a börtönt is megjárta az 1970-es évek elején. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy szavai nem hatották meg a tiltakozókat. Csütörtökön az elnök a Maracana stadion körüli védelem megerősítéséről döntött.
40 millió szegény országa
Becslések szerint az ország ötöde él a szegénységi küszöb alatt, ebből nyolcmillióan rendkívül szegényként vannak számontartva. Igaz, a Brazíliát, Indiát, Dél-Afrikát, Kínát és Oroszországot tömörítő BRICS csoport tagjaként nagy fejlődési potenciállal rendelkeznőnek tartott ország makrogazdasági mutatói nem aggasztók: a munkanélküliségi ráta 6,5 százalékon áll, csakúgy, mint az infláció. Ugyanakkor a korábban 7 százalék feletti gazdasági növekedés 2011-re 2,7 százalékra mérséklődött, míg tavaly csak 0,9 százalékos gyarapodást regisztráltak. Ugyanakkor a 2000-es évek egyik leggyengébb teljesítménye után idén már ismét két és fél százalékos növekedésre számítanak Brazíliában, ahol az egy főre eső GDP meghaladja a 12 ezer dollárt. (A magyarországi mutató vásárlóerő-paritáson 18 ezer dolláron áll.)
Negyven millió szegény országa
Fotó: Christophe Simon
Az eseménykre azonban érzékenyen reagált a piac: a tőzsde négy éves mélypontra zuhant, a real 1,9 százalékot eset egyetlen nap alatt.
Nem látszik a vége
Egyelőre nem tudni, miként lehetne lecsillapítani a kedélyeket, miután a jegyárak emelésétől való elállás, sőt, több városban a tarifák bejelentett csökkentése sem enyhítette a helyzetet. Az elmúlt húsz év legnagyobb tüntetéssorozata már a világversenyek sorsát is veszélyezteti. „Megértem az emberek dühét, de a tüntetők ne használják a futballt arra, hogy jobban hallathassák a hangjukat” – mondta szerdán a Globo TV-nek Sepp Blatter. A FIFA elnöke szerint az ország jól jár a rendezvényekkel, hiszen az nem csupán futballstadionokat jelent, de olyan infrastrukturális fejlesztéseket is, amelyek hosszútávon Brazília érdekeit szolgálják. Blatter a tervei szerint megjelenik a Konföderációs Kupa június 30-i döntőjén.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
