Egyiptom újra lázong

MTI/Index
2013.07.01. 19:54 Módosítva: 2013.07.01. 20:12

Ha nem teljesítik 48 órán belül az "egyiptomi nép" követeléseit, a hadsereg megvalósítja "a jövőre vonatkozó saját menetrendjét" -  mondta Abdel-Fattah asz-Szíszi tábornok az állami tv-ben felolvasott közleményben, miután a kormányellenes tüntetők megrohamozták az Muszlim Testvériség kairói központját. A BBC szerint a tábornok arról is beszélt, hogy a hadsereg nem akarja magához ragadni a hatalmat.

A Muszlim Testvériség támogatását élvező iszlám pártokból álló szövetség azonban közölte, hogy a hadsereg beavatkozása államcsínyhez vezetne, ezért nem lehet róla szó – tudatta késő este a Reuters.

A főparancsnok a népakarat "korábban soha nem látott" megnyilvánulásának nevezte a Mohamed Murszi elnök lemondását követelő tömegtüntetéseket. Vasárnap szerte Egyiptomban több százezren - egyes hírek szerint több millióan - vonultak utcára, és követelték az iszlamista politikus lemondását. A tiltakozások miatt az egyiptomi kormány négy minisztere benyújtotta lemondását.

"Mindenki visszautasítja a fegyveres erők közleményét. A megoldásnak az alkotmány keretein belül kell lennie. A katonai puccsok korszaka lejárt" - mondta Jaszer Hamza, a Muszlim Testvériség alapította Szabadság és Igazságosság Pártjának egyik vezetője az al-Dzsazíra katari hírtelevíziónak hétfőn.

Vasárnap óta tüntetnek

Az egyiptomi egészségügyi miniszter hétfőn elmondta: csaknem 800 ember sérült meg a vasárnapi tüntetéseken, 16-an pedig életüket vesztették. Nyolcan haltak meg Kairóban, a kormányzó iszlamista Muszlim Testvériség mozgalom székházánál, nyolcan pedig a vidéki megmozdulásokban haltak meg, közülük hárman Aszjútban, Kairótól délre.

Hétfő reggel folytatódtak a tiltakozások: tüntetők megrohamozták és felgyújtották a Murszi elnököt támogató Muszlim Testvériség kairói központját. A szervezet szóvivője kijelentette: a székhelyüket megtámadó fegyveresek erőszakos cselekedeteikkel túlléptek egy határt, és az egyiptomiak nem fognak csendben ülni és eltűrni az intézményeik elleni támadásokat. Emlékeztetett, hogy a Hoszni Mubarak elnök hatalmát megdöntő 2011-es felkelés idején a Muszlim Testvériség népi önvédelmi bizottságokat alakított.

A kairói al-Azhar, a szunnita muszlimok legtekintélyesebb szellemi intézménye közölte: "mély aggodalommal" figyeli az eseményeket, különösen a halálos áldozatokról szóló híreket, és azokat, amelyek szerint fegyveresek szivárogtak be a békés tüntetők közé. Az al-Azhar tart egy esetleges újabb vérontástól.

A MENA egyiptomi állami hírügynökség szerint a négy miniszter mellett az ivóvízellátásért és közegészségügyért felelős tárcavezető is távozott tisztségéből. Egyes hírek szerint a miniszterek csatlakoznának a kormányellenes tiltakozásokhoz.

Eközben az egyiptomi törvényhozás felsőháza, a Súra Tanács öt tagja szintén lemondott tisztségéről, tiltakozásul a tüntetők elleni erőszak miatt. A tanács tagjai szerint Murszi múlt szerdai, a tüntetések előtt tartott beszédében semmilyen megoldást nem kínált az egyiptomi válságra.

Beindul a tömegmozgalom

A Tamarod petíciójának pontjai

  • a 2011-es forradalom óta nem lett helyreállítva a közrend
  • a szegényeknek "nincs helye" az egyiptomi társadalomban
  • a kormánynak az IMF-nél kellett kuncsorognia a 4,8 milliárd dolláros hitelért, hogy rendbe rakják a közpénzügyeket
  • nem lettek rendezve a felkelés és az azóta tartó kormányellenes megmozdulások halottjainak ügyei
  • az egyiptomi gazdaság összeomlott, alacsony a növekedés és magas az infláció

BBC szerint az ellenzéki mozgalom mögött álló Tamarod (melynek neve arabul lázadót jelent) keddig adott ultimátumot, amelyben lemondásra és új elnökválasztás kiírására szólították fel az elnököt, ennek elmaradása esetén polgári engedetlenségi mozgalom beindításával fenyegettek.

Szombaton a Tamarod bejelentette: több mint 22 millió aláírást gyűjtöttek össze, ami minden negyedik egyiptomi támogatását jelenti. Morszi ennek ellenére azt mondta, nem ír ki új választásokat. A Muszlim Testvériség szóvivője a BBC-nek elmondta: szerinte az asz-Szíszi tábornok által emlegetett útiterv nem hat Morszira, viszont az alkotmánybíróságon nagy a nyomás amiatt, hogy új választójogi törvényt bocsásson ki és új parlamenti választásokat tartsanak.