Berlin nem ad betekintést adataiba
Az orosz felsőház együttműködést ajánl az amerikai titkos adatgyűjtésről részleteket kiteregető Edward Snowdennek, aki egy évre szóló menedéket kapott Oroszországban, jelentette be egy orosz szenátor. Szerinte az az információ, amelyet az amerikai informatikus a felsőházi munkacsoportnak adhat, „nem fogja sérteni az Egyesült Államok érdekeit".
Berlin eközben, hogy óvja állampolgárait a külföldi szolgálatok elektronikus megfigyeléseitől, felmondta a német-francia hidegháborús titkosszolgálati megállapodást, amely hozzáférést biztosított a német titkosszolgálatok telefonlehallgatási adataihoz a szövetségeseknek.
A titkos megállapodás alapján az amerikai, a brit és a francia szolgálatok az NSZK-ban állomásozó csapatok biztonsága érdekében felkérhették a német társszolgálatokat a levél-, távirat- és telefonforgalom megfigyelésére és az így keletkezett adatok megosztására. Német-amerikai és német-brit viszonylatban az előző héten helyezték hatályon kívül az egyezményt.
A német külügy és az igazságügyi tárca szerint az NSA-botránynak az a tanulsága, hogy a digitális forradalom utáni világ körülményeihez kell igazítani a magánszféra védelméről szóló nemzetközi megállapodást. A javaslat szerint a digitális kommunikációra vonatkozó kiegészítéssel kell ellátni a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, mely rögzíti, hogy senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak.
Az NSA-botrány fontos üggyé vált a német belpolitikában. Kiderült, hogy az NSA titkos adatgyűjtő tevékenysége különösen erősen érinti Németországot és rendkívül szoros az együttműködés a német szolgálatok és az NSA között. A Merkel-kormány a hivatalos álláspont szerint csak Edward Snowdennek, az NSA egykori munkatársának júniusi kiszivárogtatásaiból szerzett tudomást az NSA adatgyűjtő programjairól. Felmérések szerint a szavazók többsége ezt nem hiszi el és elégedetlen az ügy kormányzati kezelésével.