Majdnem fülkeforradalom Németországban

2013.09.22. 18:13 Módosítva: 2013.09.23. 10:06

Öt mandátummal végül elmaradt az abszolút többségtől Angela Merkel pártja, de a kancellárnak így sincs oka panaszra: a kormányzó kereszténydemokrata CDU/CSU 71 százalékos részvételi arány mellett a szavazatok 41 százalékával fölényes győzelmet aratott, így a 630 fős Bundestagban 311 helyet szerzett. Mögötte a szociáldemokrata SPD 25 százalékkal 192 mandátumig jutott, míg a Baloldal (Die Linke) 8,6 százalékkal 62 képviselővel alakíthat frakciót. Csaknem ugyanennyivel jutottak be a Zöldek is, akik 63 fővel lesznek jelen a német parlament alsóházában.

Rajtuk kívül más párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt: 4,8 százalékkal a legnagyobb vesztesek a liberálisok (FDP), akik 64 év után kiestek a parlamentből. Az 52 éves kormányzati tapasztalattal rendelkező párt veresége miatt Merkelnek új koalíciós partner után kell néznie.

Fontosabb részletek
  • Az exit pollok alapján Angela Merkel kereszténydemokratái közel kerültek az abszolút többséghez a német parlamentben. Erre 1957 óta nem volt példa.
  • Merkel a válság közepette több mint 8 százalékkal tudta növelni pártja támogatottságát. A CDU 19 éve nem volt ennyire erős.
  • Merkel a kiváló eredmény ellenére is köthet nagykoalíciót a szociáldemokratákkal
  • A szociáldemokraták 2009-es történelmi mélypontjuk után csak kicsivel tudtak javítani
  • 60 év után kieshetnek a parlamentből a német liberálisok
 

„Szuper eredményt értünk el" – mondta fiatalosan a mosolygó Angela Merkel német kancellár támogatói előtt pártja, a CDU központjában, miután az exit pollok szerint hatalmas győzelmet aratnak a német parlamenti választásokon. Úgy tűnt, hogy még akár az abszolút többséget is megszerezhetik, ami 1957 óta nem sikerült egy pártnak sem, habár a legfrissebb előrejelzések szerint egy-két képviselővel elmaradnak ettől. „Ünnepeljünk, hiszen valami fantasztikusat vittünk véghez."

A Spiegel szerint Angela Merkelt régen lehetett ilyen elégedettnek és boldognak látni. A kancellár azt mondta: korai még arról beszélni, mi lesz, ezért minden koalíciós lehetőséget nyitva hagyott. Mint mondta, meg kell várni a végeredményt. Ha nem lesz meg az abszolút többségük, akkor várhatóan nagykoalíció vezetheti az országot. Merkel az urnazárás után tartott beszédében férjét is megemlítette, akit ritkán hoz szóba: megköszönte a segítségét, mert neki is sokat kellett elviselnie.

Már megindultak a gratulációk is, elsőként François Hollande francia elnök hívta fel Merkelt, akit meg is hívott Párizsba.

Már biztosan 19 éve a legjobb eredményük

Este hat órakor zárták az urnákat a német választásokon. Az első exit poll szerint a Merkel által vezetett konzervatív pártszövetség (CDU/CSU) kapja a legtöbb szavazatot, de eddigi koalíciós partnere, a liberális FDP nem éri el az 5 százalékos küszöböt. Az FDP 60 év után először eshet ki a Bundestagból.

Az egyik német közszolgálati csatorna, az ARD által készített felmérés szerint a CDU/CSU 42 százalékot, a szociáldemokraták (SPD) 26 százalékot érnek el, a Zöldek 8 százalékon, a posztkommunista Baloldal 8 százalékon végez. A liberális FDP csak 4,7 százalékot kap, egy új szervezet, a professzorok és közgazdászok pártjának nevezett euroszkeptikus Alternatíva Németországért pedig 4,9 százalékot. Szinte ugyanezt az eredményt mutatja a másik közszolgálati csatorna, a ZDF exit pollja is, azzal a különbséggel, hogy az az FDP-nek csak 4,5 százalékot jelez előre, az Alternatívának pedig 4,8-at.

Az exit pollokból egy ideig úgy tűnt, hogy a CDU akár még az abszolút többséget is elérheti, ha az Alternatíva Németországért sem jut be a parlamentbe. Angela Merkel a válság közepette pártja támogatottságát a 2009-es 33,8 százalékról több mint 8 százalékkal tudta növelni. A párt 19 éve nem ért el ilyen jó eredményt.

Játék a számokkal

A ZDF egyik mandátumszámítása azzal számolt, hogy a CDU a Bundestagban a 606 képviselői helyből 304-et szerezhet meg. Az ARD 598 fős Bundestagot jelzett előre, amelyben a CDU 300 képviselője ülhet. A CDU utoljára 1957-ben ért el abszolút többséget. Konrad Adenauer vezetésével akkor 50,2 százalék volt a támogatottságuk. 

Az előrejelzések egész este ingadoztak, az abszolút többség egy-két képviselői helyen fog múlni. Ez a bizonytalanság a német választási rendszer sajátosságaiból is következik. 299 képviselői helyet az egyéni körzetek alapján töltenek ki, a többi 299-et (plusz x-et) listás szavazatok alapján, de csak a legalább 5 százalékot elért pártok között osztják ki. Ha egy párt több körzetben nyert egy tartományban, mint amennyi mandátum járt volna a listás szavazatok alapján, akkor többletmandátumokat is kaphat. Így végül 598 helyett 600-nál is több képviselő ül majd a Bundestagban.

Újra nagykoalíció jön?

Elemzők szerint ugyanakkor Merkelnek bármilyen meggyőző eredmény mellett sem ártana egy koalíciós partner. A legnagyobb valószínűsége így egy SPD-vel alakított nagykoalíciónak van. Ilyen támogatottsággal Merkel nyugodtan kezdhet tárgyalásokat velük.

Merkel taktikája mindenesetre bejött. A héten sem szólította fel a CDU szavazóit arra, hogy segítsenek átszavazással az FDP-nek, pedig a liberálisok erre kérték a kereszténydemokrata szavazókat. Merkel azt mondta, hogy a lehető legerősebb felhatalmazásra van szüksége kancellárként, erre pedig minden esélye megvan. Az FDP viszont nagyot zuhant, 15 százalékról esett be a küszöb alá.

A labda most Angela Merkel térfelén pattog, mondta vasárnap este a kancellár kihívója, a szociáldemokrata Peer Steinbrück. Bár az SPD valamennyire javított eredményén, így is történetének második legrosszabb eredményét érheti el a 2009-es, 22,7 százalékos fiaskó után. Peer Steinbrück az urnák lezárása után azt mondta híveinek az SPD választási központjában, hogy ő egyelőre kitart eredeti célja, azaz az SPD–Zöldek-koalíció mellett, és ez az este még sok meglepetést tartogat.

Peer Steinbrück vasárnap Bonnban is megerősítette, hogy egy nagykoalícióban nem vállalna miniszteri posztot. A Bild am Sonntagban megjelent interjújában azt közölte: egy szociáldemokrata-zöld koalíció élén lenne kancellár, de egy nagykoalícióban nem vállalna szerepet. Az SPD szavazói megosztottak, a megkérdezettek fele-fele arányban támogattak vagy elleneztek egy esetleges nagykoalíciót.     A Reuters szerint éppen ezért a nagykoalíciós tárgyalások akár hónapokig is elhúzódhatnak, ha szükség lesz rájuk.

Megelőzheti Thatchert

Merkelt a Spiegel gyorselemzése már most Konrad Adenauerhez és Helmut Kohlhoz hasonlítja, akinek harmadszor is sikerül elnyernie a kancellári széket. Merkel lehet a leghosszabb ideig hivatalban lévő női kormányfő Európában, a 11 évig miniszterelnök Margaret Thatchert előzi meg.

A Spiegel elemzője szerint Merkel sikere abban rejlik, hogy széles társadalmi csoportokat tud megszólítani, de célja nem a meghódításuk, hanem az integrálásuk. A választók jelentős része nem is tudná megmondani pontosan, mit is képvisel Angela Merkel, csak azt érzik, hogy irányítása alatt jó kezekben vannak. Amikor pedig a politikai kérdések már nagyon bonyolulttá válnak, nagyon sokat számít a bizalom. 

A szociáldemokraták ezzel szemben nem tudták igazi néppárt képét mutatni a kampányban. kancellárjelöltjük nem tudta megszólítani a választók széles rétegét és valószínűleg az is zavaró volt, hogy Peer Steinbrück személyében inkább egy jobbos jelölt állt elő egy inkább balos programmal.

  Elemzők korábban is úgy vélték, Merkel újraválasztása lenne a legjobb az eurózónának, és ez ígérne stabilitást az Európai Uniónak, aminek motorja egyértelműen a német gazdaság. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter sem fukarkodott a jelzőkkel, szerinte fantasztikus eredményt értek el, de a lehetséges koalíciós esélyekről nem beszélt. Azt viszont hozzátette, hogy Európának nem kell aggódnia Németország miatt. Fontos szerepük van az euróválság kezelésében, és ezt a feladatot továbbra is komolyan veszik.  

Mindent megváltoztatna Európában, ha a németek végre elkezdenék elkölteni a pénzüket. Ennek a változásnak azonban rengeteg akadálya van, és az egyik éppen a politikai reformok hiánya. A hétvégi választások után talán megjöhet a német vezetők bátorsága, hogy változtassanak valamit, írtuk gazdasági elemzésünkben.

Négypárti parlament lehet

A választási részvétel ezúttal magasabb volt mint 2009-ben. Most a választók 72-73 százaléka szavazott (2009-ben ez az arány 70 százalék volt, ami Németországban alacsonynak számít). A nagyobb választási részvétel nem kedvez a kis pártoknak.

A német parlament harmadik legerősebb pártja 8 százalék körüli eredménnyel az egykori NDK-s állampárt reformkommunista utódjából és egy nyugat-német baloldali párt szövetségéből létrejött Baloldal. A 2009-es 10,7 százalékos eredményük után most is két számjegyű eredményt vártak, ami nem jött be. Képviselőjük azt mondta: egy nagykoalíció esetén mindenesetre ők lehetnek az ellenzék vezető ereje.

Gyenge eredményt értek el a német Zöldek: A ciklus közepén még annyira hasítottak, hogy egy lehetséges új néppártként is emlegették őket. Ehhez képest 2009-es 10 százalék fölötti eredményüket sem sikerült hozni, annál 2,5 százalékkal gyengébben szerepeltek.

Várhatóan nem jut be a Bundestagba, de nagyon közel került a küszöbhöz az Alternatíva Németországért nevű új alakulat, amely leginkább euroszkeptikus hangokkal próbált szavazókat elcsábítani a történelmi pártoktól. A professzorok és közgazdászok pártjának nevezett szervezet az eurózóna tervezett felszámolásával, a német márka vagy egy közös észak-európai valuta bevezetésével kampányolt, de jobboldali-populista hangokat is pengetett a „minőségi bevándorlásról" szóló elméletével.