Na, kik fúrták Bugár Béláék néppárti felvételét?

2013.11.14. 20:10 Módosítva: 2013.11.14. 20:41

Az Európai Néppárt felvette tagjai sorába a Bugár Béla vezette szlovákiai Most-Híd pártot. Egyedül a Fidesz, a KDNP és az RMDSZ képviselői szavaztak ellene – írja a Népszabadság.

Sajnálatos, hogy a felvételi eljárás során főleg Gál Kinga, a Fidesz, Csáky Pál pedig az MKP nevében keményen ellenezte ezt a döntést. Magatartásukkal többek között azt a mintegy 130 ezernyi szlovákiai magyar polgárt sértették meg, akik értékrendünket támogatva, a legutóbbi szlovákiai parlamenti választásokon ránk szavaztak. Egyúttal pedig megkérdőjelezték a többségi nemzet demokratikus erőivel való együttműködés fontosságát.

– így kommentálta Bugár Béla pártelnök a lapnak a történteket.

Az MKP nem vett részt az EPP közgyűlésének ülésén, az RMDSZ pedig elvi okokból szavazott Bugárék ellen. Nem támogatják ugyanis a vegyes pártokat, melyek nem kizárólag a magyar kisebbség érdekét képviselik, valamint ragaszkodnak ahhoz a gyakorlathoz, hogy nem lehet tagpárt egy olyan formáció, amelyet az adott országban már tagsággal rendelkező párt elutasít.

Márpedig az MKP ezt tette riválisával. A két párt egyébként az előző megyei választáson sem működött együtt.

A Népszabadság emlékeztet arra is, hogy a Most-Hídat a Fidesz-kormány nem tekinti partnernek és a Magyar Állandó Értekezletre sem hívják meg. A lap értesülése szerint a magyar pártok elutasító döntését az is befolyásolhatta, hogy Bugár két személyes fellépése során az EPP közgyűlésén csak szlovákul beszélt.

Turáni átok

A turáni átok egy legenda, amely szerint a magyarok közötti viszálykodás egy ősi átok következménye. Az átok eredete eltér a különböző változatokban, egyesekben a Szent István által üldözött táltosoktól ered, mások még régebbre mennek vissza, de mindegyikben közös az átok: a magyarok közt legyen széthúzás, ellenségeskedés.

A legenda valószínűleg a 19. század második felében keletkezett, korábbi ismert említése nincsen, és a magyarság turáni eredete is csak Max Müller német nyelvész 1861-es Nyelvtudomány című munkája nyomán terjedt el a köztudatban. (Wiki)