További Külföld cikkek
- Orbánék jelöltjei első körben koppantak, összezártak a mainstream pártok
- Egy Trumpról szóló vicc miatt mondta le Jack Black az összes koncertjét
- Az elmúlt száz év legnagyobb partra vetődése volt Skóciánál, 77 delfin pusztult el
- Az elítélt Pál herceg máltai kiadatását gyorsítanák fel a románok
- Donald Trumpot támogathatja Elon Musk, az érdekek mellett a támadás is döntő lehet
Ukrán ellenzéki tüntetők péntekre virradóra elfoglalták a mezőgazdasági minisztériumnak a kijevi főutcán, a Hrescsatikon álló épületét, írja az MTI, de épületfoglalások voltak más városokban is. A kijevi Függetlenség terétől 100 méterre álló minisztérium elfoglalását értesülések szerint a Közös Ügy (Szpilna Szprava) elnevezésű mozgalom kezdeményezte. A tüntetők elbarikádozták magukat az épületben.
A Közös Ügy vezetője, Olekszandr Danyiljuk Facebook-oldalán azt írta: a Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék vezetői közötti, szerény engedményekkel végződött tárgyalás után "világos, hogy saját magunknak kell felkészülnünk az ellenzéki vezetők által beígért offenzívára". Hozzátette: addig senkit sem engednek be az épületbe, amíg a helyzet nem rendeződik az országban. Újságíróknak azt mondta: az épületben van egy csoport, amely "a fegyveres erők szerepét fogja ellátni".
A nyugat-ukrajnai Lembergben és Rivnében a megyei közigazgatás székházát foglalta el csütörtök este több ezer tüntető, az épületetek köré torlaszokat emeltek. Ivano-Frankivszkben és Zsitomirban a tüntetők azt követelik, hogy a megyéjükből ne vezényeljenek rendőröket Kijevbe, és a megyei tanácsok haladéktalanul foglaljanak állást az országban kialakult helyzetről.
Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter péntek reggel ígéretet tett, hogy nem indítanak eljárást a kijevi Hrusevszkij utcán, a kormány és a parlament székháza közelében folytatott akciót résztvevői ellen, ha elhagyják a veszélyes területet. A miniszter azt is megígérte, hogy a rendőrség nem lép fel erőszakosan a Függetlenség terének a tüntetőktől való megtisztításakor.
A feszültség kézzel fogható a fővárosban, ahol az elmúlt két napban öt ember vesztette életét. A területet füstölgő autógumik övezik, az ellenzékiek katapultot építenek, készülve az újabb harcokra.
![](https://kep.index.hu/1/0/542/5422/54221/5422134_503ac6630e7f1ea8e2ea827130b07e3c_wm.jpg)
Klicsko nem akar harcot
Szerda hajnalra két ember elvesztette fél szemét az összecsapások során. Egyelőre nincsen jele annak, hogy az ukrán vezetés és a magát Európa-pártiként meghatározó ellenzéknek sikerülne egyezségre jutnia: a három ellenzéki paramenti párt – a börtönben lévő Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina, a világbajnok boszoló, Vitalij Klicsko vezette UDAR, és Oleg Tyahnibok nacionalista Szvoboda pártja – továbbra is Nyikolaj Azarov kormányfő lemondatását várja Viktor Janukovics elnöktől és azt, hogy a rendőrség speciális egységeit vonja ki a belvárosból.
Klicsko csütörtök estig annyit tudott elérni, hogy egy ideiglenes megállapodás jött létre Viktor Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők között az erőszakos cselekmények beszüntetéséről. Janukovics megígérete: a rendőri erők nem lőnek és nem támadnak a tüntetőkre. Klicsko szerint az ellenzéki vezetők három napot adtak Janukovicsnak az elmúlt napokban letartóztatott, több száz tüntető szabadon bocsátására. Az elnök és belügyminisztere, Vitalij Zaharcsenko állítólag ígéretet tett erre. Az ITAR-TASZSZ közlése szerint Alena Lukas igazságügyi miniszter csütörtök késő este kijelentette: pénteken vagy szombaton ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az ellenzék vezetőivel.
Klicsko, a jelenlegi legnépszerűbb ellenzéki politikus a tüntetőktől ismételten türelmet kért, ők azonban erre füttyszóval és a "Szégyen!" kifejezés skandálásával reagáltak.
![](https://kep.index.hu/1/0/542/5422/54221/5422138_608e2107622ee08f752942870a9c846f_wm.jpg)
„A lakásból is látható, ahogyan elmasíroznak a civil ruhás, 15-20 fős csoportok, akik a rendőrség irányítása alatt állnak. Néha megrohamozzák az ellenzéki táborokat, aztán felszívódnak. Esetleg elkapnak és a rendőrség kezére juttatnak egy-egy szervező tüntetőt, akit ellen az új, szigorított törvények alapján emelnek majd vádat” – adott helyzetképet Vlagyimir Lanovoj. A korábbi elnök, Viktor Juscsenko gazdasági tanácsadója szerint a helyzet megoldása Janukovicson múlik, nem pedig az ellenzéken, amelyik kezéből egyre inkább kicsúszik a tiltakozás irányítása.
Nagyon fontos, hogy legyen valamilyen koordináló erő, mert ha a zavargások Kijeven túlra is kiterjednek, annak beláthatatlan szociális, gazdasági következményei lesznek – mondta Lanovoj.
IMF helyett Moszkva
Ukrajna december végén kapta meg az első, hárommilliárd dolláros hitelrészletet abból a 15 milliárdos keretből, amelyet Oroszország ígért oda egy tavaly év végi megállapodás alapján.
Nyikolaj Azarov kormányfő szerdán jelezte, hogy a hónap végéig várják az újabb, kétmilliárd dolláros részletet. Ebből egymilliárdot Ukrajna a Nemzetközi Valutaalap hitelének esedékes törlesztésére használ majd fel. A hitelt két éves lejárattal, öt százalékos kamatra veszi fel Ukrajna.
„Amíg nem vált lényegében fegyveres konfliktussá a kijevi tüntetéssorozat, addig ez nem befolyásolta az ország pénzügyi helyzetét” – mondta Lanovoj, aki szerint ez a viszonylagos nyugalom így azt is jelentette, hogy a két-három éve megszokott folyamatok zajlottak tovább: nőtt az államadósság, és stagnált a termelés.
![](https://kep.index.hu/1/0/542/5422/54221/5422150_8fa1cdb1617e54ab33fbebbeff092605_wm.jpg)
Az elmúlt négy nap azonban fordulatot jelentett: „az eszkalálódó helyzet miatt a befektetők már inkább távol maradnának, a bankok leállnak a hitelezéssel és igyekeznek menekülni az ukrán valutától”. A hrivna tegnap óta négy százalékot esett ez euróval szemben.
Hóhányásra sincs pénz
Csökken a vásárlóerő, csökken a kereskedők bevétele, ezzel csökken a költségvetés bevétele és még nagyobb lesz a büdzsében a lyuk, mint amilyen egyébként lenne. Szerinte ezt jelzi, hogy a főváros tulajdonában lévő közterület-fenntartó cégnek már a hóeltakarításhoz szükséges gépek üzemanyagára sincsen pénze.
„Januárban egyébként is nagy szokott lenni a hiány, most ezt megdobja még a csökkenő bevételek mellett az is, hogy hatamas összeget költ a kormány a rendőrségre a zavargások megfékezésére, miután csak az erő bevetésében hisz a vezetés” – mondta a gazdasági szakember, aggódva amiatt, hogy Kijev egyre inkább Moszkvára utalja magát.
A hitelezéssel ráadásul szerinte rövid távon sem nyer Ukrajna: Az orosz vezetés ugyanis nem feltétlenül szabadon felhasználható pénzhez juttatja az országot. Az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov ugyanis a múlt héten jelezte: a hitel további részleteit inkább SDR-ben nyújtaná Ukrajnának. Az euróból, dollárból, jenből és fontból álló valutakosát alapján kiszámított elszámolási egység elsősorban arra lehet jó Ukrajnának, hogy kifizesse belőle az IMF-től kapott hitelt. „SDR-rel nem nagyon lehet importot fizetni” – magyarázta Lanovoj, utalva arra, hogy így Kijev lényegében csak hitelezőt vált, de nem könnyít helyzetén.
Déli Áramlat sem kell
„Nem hiszem, hogy Oroszország a hitel visszafizetésére számítana, Ukrajna nincs abban a helyzetben” – vélte a gazdasági szakember, aki szerint azonban Moszkva mégis sokkal többet nyerhet vele: irányítása alá vonhatja az ukrán kormányt, rákényszerítheti a neki kedvező privatizációra ami elsősorban a gáz- és olajvezeték hálózatokat érintheti. Ha ez sikerül, akkor Lanovoj szerint a költséges, régóta húzódó Déli Áramlat megépítése is okafogyottá válik. Az Ukrajnát elkerülő, teljes befejezése után legfeljebb évi 60 milliárd köbméteres kapacitású, a Fekete-tenger alatt, majd a Balkánon és Magyarországon át Olaszországig húzódó gázvezetékre ugyanis nem lesz szükség, ha a 200 milliárd köbméter áteresztőképességű ukrán hálózat orosz irányítás alá kerül, s ezzel az Európába irányuló orosz gázexport garantáltan nem válhatna az ukrán orosz gáztárgyalások túszává, ahogyan az történt az előző évtized „gázháborúiban”.
![000 Par2334802](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/542/5422/54223/5422380_92eafccd57e4f02be038301df799e9f3_wm.jpg)
Az EU is rosszul járhat
„Nagy tragédia fenyeget, az EU-nak ezért különös érzékenységgel kell figyelnie a helyzetre” – idézte az Interfax-Ukraina Aleksander Kwasniewskit. Az egykori lengyel elnök – aki az elmúlt év során az Európai Parlament megbízottjaként többször járt Kijevben – úgy véli, hogy a helyzet eszkalálódása az EU számára is kritikus helyzetet teremthet. Lanovoj szerint is jogos az aggodalom, hogy Ukrajna káoszba süllyedése szociális, migrációs terhet is róhat az EU-ra.
A gazdasági szakember úgy véli, az EU-nak szankciókat kellene bevetnie „Ukrajna legnagyobb oligarchái, így Janukovics fia, Alekszander vagy épp Dmitrij Firtas ellen, például számláik befagyasztásával”. Szankciókon valóban gondolkodik az EU, igaz nem a Lanavoj által említetteken: egyelőre – Washington intézkedéséhez hasonlóan – azt fontolgatják Brüsszelben, hogy megtagadnák az EU-ba való beutazást több vezető ukrán hivatalnok esetében.