Gyújtogatás nélkül nem változik itt semmi
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
- Elsüllyedt egy tartályhajó Ománnál, 13 embert keresnek
- Szergej Lavrovval tárgyalt Szijjártó Péter, van egy „érdekes fejlemény” a paksi bővítéssel kapcsolatban
- Mit csinál a győztes Munkáspárt a brit menekültkérdéssel?
- Teljesen megváltoztathatja a kampányt a Trump elleni merényletkísérlet
- Varga Mihály: A magyar soros elnökség egyik legfontosabb célja a versenyképesség javítása
„Frissen végzett jogász vagyok, de inkább továbbtanultam az egyetemen, mert nem találtam munkát. Fizethetnék egy cégnek négy-ötezer márkát (6-800 ezer forintot), akkor egy évig alkalmaznak, és a fizetéssel együtt nagyjából nullára jövök ki a végére. Aztán vagy továbbalkalmaznak, vagy nem. Nincsenek politikai kapcsolataim, úgyhogy esélyem sincs egy normális állásra" – vázolta helyzetét egy húszas évei közepén járó lány kedd este Szarajevóban.
A fiatal jogász nincs egyedül, Bosznia-Hercegovinában különböző becslések szerint a fiatalok negyede-fele munkanélküli. Ez pedig olyan abszurd helyzeteket eredményez, hogy a munkakeresők fizetnek azért, hogy dolgozhassanak. Így legalább lesz egészségbiztosításuk, és esélyük arra, hogy a munkaadók esetleg továbbalkalmazzák őket.
A korrupció egyébként is hatalmas az országban, Selma, aki az országos elektromos műveknél dolgozik, elmesélte hogy az egyetemen a vizsgákat kenőpénzzel is el lehet intézni, nem feltétlenül kell tanulni. Selmához hasonlóan Ismarnak is van munkája, elégedett a fizetésével, és jól él, mégis tüntet. Mint mondta: „Mindent ellopnak, elég ránézni az utakra, vagy végigautózni a falvakon, látni lehet a szegénységet. Pedig az ország rengeteg külföldi támogatást kapott a háború óta, ennek a nagy részét viszont egyszerűen ellopták a politikusok."
A legtöbben mégis a munkanélküliség, az alacsony fizetések, a nyugdíjak és az egészségügy helyzete miatt vannak az utcán. Amir, egy középkorú tömegközlekedési dolgozó például azt mondta, hogy az elmúlt hét évből kettőben volt csak egészségbiztosítása, pedig végigdolgozta ezt az időszakot. „A gazdagok külföldi kórházakban kezelik magukat, nekünk pedig hálapénzt kell fizetnünk, ha normális ellátást szeretnénk" – tette hozzá egy diák. A tüntetések gazdasági és szociális hátteréről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
Senki sem szervez meg semmit
Akárkit szólítottunk meg azzal, hogy a tüntetések szervezőit keressük, mindenki hangsúlyozta, hogy itt spontán elégedetlenségről van szó, a tüntetéseket senki sem szervezi.
A résztvevők aggodalma érthető, a politikusokkal jó kapcsolatot ápoló média állította azt is, hogy az Egyesült Államok, meg azt is, hogy az EU szervezi a tüntetéseket, amiken egyébként is kábítószeres „huligánok” vesznek csak részt, akik fegyverrel járnak a demonstrációkra.
Ez a szervezőnélküliség viszont meg is látszott a keddi tüntetésen: fél-egy órás üresjáratok voltak, amikor nem történt semmi, majd egy sarokkal arrébb vonultunk, csak hogy két óra múlva megint visszasétáljunk az eredeti helyünkre. Nem voltak beszédek sem, az emberek kis csoportokban beszélgettek egymással, időnként pedig skandáltak egy Mondjon le a kormány!-t.
Egyiptom, Tunézia, vagy megunják és hazamennek?
„Egyiptom, Tunézia, Ukrajna a példaképünk, ha ők meg tudták csinálni, akkor nekünk is sikerülhet" – mondták többen is a tüntetők közül. Jelenleg viszont nem úgy néz ki, hogy hatalmas tömegeket mozgatnának meg a tüntetések. A félmilliós Szarajevóban a keddi egy-két ezres tüntetés nem mondható túl nagynak, és napról napra kevesebben vesznek részt a tiltakozásokon.
A keddi tüntetésen szórólapok terjedtek, amin egy szerda esti fóruma hívták a résztvevőket. A meghívó szerint itt fogják megbeszélni a tüntetők a követeléseiket, és pontokba szedik, hogy mit akarnak elérni. A tüntetések annyira spontán kezdődtek el a múlt héten, hogy az általános elégedetlenségen túl még konkrét követelései sincsenek a demonstrálóknak azon kívül, hogy nagyjából minden politikus mondjon le a tisztségéről, és szűnjön meg a mindent behálózó korrupció.
„Azt mondta a város rendőrfőnöke, hogy ők velünk vannak, ha tízezrek lesznek az utcán, átállnak” – mesélte egy fiú, aki néhány éve fejezte be a középiskolát. Még ha ez a tüntetők közt terjedő pletyka nem is igaz, az szembetűnő volt, hogy a tüntetéseket nagyon kevés rendőr biztosította. Az 1500-2000 fős tömeget vonulás közben például egyetlen rendőr sem kísérte, egyedül a bosnyák-horvát szövetségi kormány épületét vették körbe kordonokkal, amit rohamrendőrök is védtek. Néhány utcával arrébb láttunk rohamrendőröket, akik szükség esetén be tudtak volna avatkozni, de a budapesti tüntetésekhez képest nagyon-nagyon kevés rendőr volt a városban.
Valószínűleg tudták a rendőrök is, hogy kedd békés lesz, a tüntetők is azt mondták, hogy nem fog történni semmi, végül az emberek csak beszélgettek egész délután, estefelé pedig lassan hazaszállingóztak. Egy kereszteződésben álldogáltak az emberek, így blokkolták a Tito marsallról elnevezett utat és az elit üdülőhelyére, Poljinébe vezető utat, közvetlenül a múlt héten felgyújtott elnöki hivatal mellett.
Szabadon tüntethetnek
Sokan nem akarták névvel vállalni amit mondanak, de többnyire mindenki szabadon elmondta a véleményét. Két állami dolgozó hivatkozott csupán arra, hogy megtiltották nekik, hogy a sajtónak nyilatkozzanak, de más közalkalmazottakkal tudtunk beszélni.
Az egyetemisták sem tartottak attól, hogy ha esetleg kiderül, hogy tüntetnek, akkor bajuk lehet az egyetemen, ráadásul a szerdai fórum helyszíne is az egyetemi kampuszon lesz.
„Egyik nap itt volt velünk az egyetemi professzorom is, ez jó érzés volt, mert ők képviselik a legmagasabb tudást ebben az országban, erőt ad, hogy velünk tüntetnek" – mondta egy hallgató.
Békével nem megyünk semmire
A múlt héthez képest nagyon visszafogottak lettek a tüntetők, de ennek nem mindenki örül. „Az elnöki palota felgyújtása nagyszerű volt, így el lehet érni valamit, ezzel a békés vonulgatással semmire sem megyünk" – mondta a pénteki akcióban résztvevő egyik fiatal. Nagyon lelkesen beszélt az elnöki hivatal felgyújtásáról, szerinte annak van értelme, az ilyen akciókkal lehet nyomást gyakorolni a politikusokra. A cikk elején megszólaló frissdiplomás jogászlány is egyetértett azzal, hogy erőteljes dolgok kellenek ahhoz, hogy a kormány lemondjon, és megváltozzon az ország. „Én nem vennék részt a gyújtogatásban, de ez kell. Enélkül nem változik itt semmi" – mondta.
A gyújtogatásokban egyébként senki sem sérült meg, és a tüntetők beszámolói szerint az erőszakot a rendőrök indították el. Az egyik középkorú férfi cinikusan csak annyit mondott minderre, hogy a gyújtogatás is a politikusokat és az oligarchákat gazdagítja, mert „ha kétmillió euróba kerül az elnöki hivatal felújítása, akkor tízet fognak rákölteni, nyolcat pedig szétosztanak egymás közt".
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
