Ukrán nagykövet: Meg kellett volna őriznünk a nukleáris arzenált

Ukrajna budapesti nagykövete szerint a Krím annektálása az agresszió csúcsa, amire a második világháború óta nem volt példa – írta szombati számában a Népszava. Jurij Muska szerint Oroszország ezzel és jogi döntéseivel felrúgta a háború utáni jogrendszert és megingatta a világrendet, hiszen „a második világháború óta senki sem vett el senkitől területet”, ráadásul ehhez fegyveres erőt is alkalmazott.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna és a Krím kapcsán lesz-e háború, reményét fejezte ki, hogy nem, mert reméli, hogy a Nyugat „tud olyan erős gazdasági, politikai nyomást gyakorolni, hogy Oroszország lemond a terveiről”. Ugyanakkor óvatosan hozzátette: „majd meglátjuk, mennyire érvényesülnek ezek a nyugati ígéretek”, azokat ugyanis egyelőre meglehetősen távolinak látja.

A nagykövet, úgy tűnt, kicsit keserű is a nyugati szerepvállalás miatt, az Egyesült Államokról és Nagy-Britanniáról azt mondta:

ők garantálták Ukrajna függetlenségét, amikor lemondott az atomfegyveréről. Ha meghagyjuk azt a nukleáris arzenált, amely a harmadik volt a világon, valaki meg merne támadni minket?

Hozzátette: Ukrajna volt az egyetlen ország a világon, amely önkéntesen adta fel a nukleáris fegyverkezést.

A nagykövet a forradalmi időszak hibájának mondta, hogy az új kijevi hatalom egyik első intézkedése a kisebbségi nyelvtörvény visszavonása lett volna, amit az akadályozott meg, hogy a megbízott államfő nem írta alá. Most egy új munkacsoport dolgozik azon, hogy az új törvény jobb legyen, mint a régi, amit majd csak az új elfogadása után helyeznek hatályon kívül.

Arra a kérdésre, hogy a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság mennyire érezheti magát biztonságban, Jurij Muska azt válaszolta: „nem hiszem, hogy gond lenne a kisebbségekkel”.