Letiltották Japánt a bálnavadászatról
További Külföld cikkek
-
Az ügyészek 20 év börtönbüntetést követelnek a feleségét elkábító és megerőszakoltató férfira - Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
- Oroszország és Kína drámai mértékben növeli nukleáris erejét, Trumpnak azonnal lépnie kell
- Előkerült egy videó arról, ahogy becsapódik a teherszállító repülőgép egy litván lakóházba
- Donald Trump máris megpecsételte az importáruk sorsát
A hágai Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy Japán nem hivatkozhat tudományos célokra, amikor kereskedelmi mennyiségű bálnát öl le évről évre. Peter Tomka elnöklő bíró egyben elrendelte, hogy átmenetileg hagyjanak fel a japánok a bálnavadászattal az Antarktisz vizein – írja a BBC.
Japán évente körülbelül 1000 bálnát öl le „tudományos kutatás céljára”, Ausztrália 2010-ben támadta meg Japán gyakorlatát Hágában. A bíróság most 12:4 arányban az ő javukra döntött, a döntés jogilag kötelező érvényű.
A bíróság azt is kimondta, hogy a programnak voltak elemei „melyeket nagy vonalakban lehet tudományos kutatásnak is minősíteni”, de a megvalósítás nem ezeknek a céloknak az elérését szolgálja.
Régóta dúl
Az ausztrál-japán bálnaügyi hidegháború azonban már korábban elkezdődött. 1999-ben Ausztrália úgy döntött, a Déli-óceánt, azaz az Antarktisz körüli, Ausztrália-közeli vizeket egyfajta védett bálnarezervátummá nyilvánítja, ahol tilos a vadászat. Pedig Japánnak legális kvótái vannak évi 935 csukabálna, 50 közönséges barázdásbálna és 50 hosszúszárnyú bálna elejtésére (ez utóbbit felfüggesztették).
A bálnavadászatot 1946-ban szabályozta a mai formájában a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság, Japán az 1986-os szinte teljes betiltás után találta meg a mai kiskaput, azaz hogy nincs leírva az egyezményben, mi számít tudományos célnak. A kritikusok viszont hevesen támadják őket, hiszen szerintük nem kéne a bálnák megfigyeléséhez ennyi állatot lemészárolni – írja a Guardian.
Azt mondták, elfogadják
A japán kormány államilag támogatja a bálnavadászflotta fenntartását. A New York Times ugyanakkor idézi Norijuki Sikata japán delegációs szóvivőt, aki szerint félmillió csukabálna úszkál az Antarktisz körül, ezért az évi több száz kifogása fenntartható mértékű. Volt, hogy Hága joghatóságát is megkérdőjelezték az ügyben, miközben Ausztráliát kulturális imperializmussal vádolják, magyarán hogy a japán kultúrát elnyomva a saját értékrendjét akarja rájuk erőltetni. Japán hivatalos álláspontja ugyanakkor az, hogy elfogadják a hágai döntést, bármilyen előjelű is.
Korábban megkerestük a japán bálnavadászokkal évek óta szívós harcot vívó Sea Shepherd mozgalmat is a per miatt, kérdéseinkre Alex Cornelissen kapitány, a mozgalom globális igazgatója válaszolt. „Japán túl régóta folytatja a kereskedelmi bálnavadászatot, és itt az ideje, hogy a nemzetközi közösség, azaz a Nemzetközi Bíróság megálljt parancsoljon ennek" – írta még az ítélet előtt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
