Ukrajna: megérkezett a CIA, indul a terrorellenes akció, Putyin röhög az egészen

Nagyon sok kérés érkezik Kelet-Ukrajnából személyesen az orosz államfőhöz, hogy nyújtson segítséget vagy avatkozzon be "valamilyen formában", állította Putyin szóvivője. Az orosz elnöktől kért védelmet Vjacseszlav Ponomarjov, az Ukrajna keleti részén lévő Szlovjanszk városházáját elfoglaló oroszpárti szakadárok vezetője. A térség több városában korábban számos kormányzati épületet foglaltak el a szakadárok, és a kijevi hatalom ultimátuma ellenére sokan továbbra sem hagyták el azokat. (Részletesen itt olvashat a szakadárok akcióiról.)

Szergej Lavrov egy hétfői moszkvai tájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Oroszország nem avatkozik be Ukrajna belügyeibe, mert ez ellentétes az érdekeivel. 

Megjött a CIA

Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök az utóbbi napokban azzal vádolta meg a CIA-t, hogy az erő alkalmazására bátorította a kijevi vezetést. Ezt az ügynökség a maga részéről cáfolta. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor megerősítette azokat az orosz sajtóértesüléseket, miszerint Kijevben járt a hét végén John Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója.

Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő hétfőn aláírta a kelet-ukrajnai "terrorellenes művelet" megkezdéséről szóló rendeletet. A művelet célja a terrorista fenyegetés leküzdése, illetve Ukrajna területi integritásának megőrzése. Az ideiglenes államfő egyúttal az ENSZ segítségét kérte az akció végrehajtásához. 

Bezárnak a bankok

A Donyecki körzetben hétfőn nem nyitott ki az osztrák Raiffeisen Bank ukrajnai leánycégének öt fiókja a térségben, mint ahogy három másik kijevi központú bank több fiókja sem.  A Platinum Bank például az ügyfelek és a fiókokban dolgozók biztonsága érdekében hozott kényszerű intézkedéssel indokolta érdekeltségeinek ideiglenes bezárását.

 A térségben jelen lévő három orosz bank, köztük a Szberbank (Sberbank) valamennyi fiókja nyitva volt hétfőn.

Az EU szankciókkal bíbelődik

Az Európai Unió közben a szankciók kibővítésén gondolkodik. Bővíteni fogják azok körét, akiket Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtanak, és az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács soron kívül összehívása sem kizárt - tudatta magyar újságírókkal Martonyi János külügyminiszter hétfőn.  Az EU úgy értékeli, hogy az utóbbi napok kelet-ukrajnai eseményei nem tekinthetők a válság enyhítésének, sokkal inkább ennek ellenkezőjére utalnak - mutatott rá.

Az osztrák ügyészség közben vizsgálatot indított Viktor Janukovics leváltott ukrán elnök közvetlen környezetéhez tartozó emberek ellen. Wolfgang Brandstetter igazságügy-miniszter elmondta, hogy az osztrák bűnügyi rendőrség (BKA) az év eleje óta vizsgálódik pénzmosás és más bűncselekmények gyanúja miatt.  A Janukovics mellett meggazdagodott ukrán oligarchák által pénzügyi menedéknek tekintett Ausztria már február végén - az európai uniós (EU) szankciók kihirdetése előtt -  befagyasztotta 18 olyan ember vagyonát, aki a volt ukrán elnök közvetlen környezetéhez tartozik.

Putyin nevet az egészen

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelek szerint nem veszi komolyan a nyugati szankciófenyegetéseket, Ukrajnával kapcsolatos taktikája azonban súlyos kockázatokkal jár

- írta a helyzetről az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - orosz és eurázsiai kutatási programjának vezetője.

John Lough hangsúlyozta: 

Putyin magatartásából arra is következtetni lehet, hogy az orosz államfő megítélése szerint az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak nincs kidolgozott koncepciója Ukrajna stabilizálására, és sem az EU, sem Amerika nem érez jelentősebb késztetést az ukrán gazdaság pénzügyi kisegítésére.

A Chatham House szakértője szerint az ukrajnai orosz bajkeverés céljai közé tartozik valószínűleg a május 25-én esedékes ukrajnai elnökválasztás megzavarása is. Ha sikerülne ugyanis szabad választásokat tartani az ország egész területén, annak eredményeként olyan, törvényesen megválasztott államfő kerülhetne Ukrajna élére, akinek személye az országegyesítésre összpontosíthatná a figyelmet, márpedig ez nem jönne jól az Ukrajna föderalizálására törekvő Oroszországnak - áll a Chatham House vezető térségi szakértőjének elemzésében.

  John Lough szerint az ukrajnai válságról csütörtökön kezdődő genfi tárgyalásokon Oroszország ezért valószínűleg azt fogja erőltetni, hogy Ukrajnában dolgozzanak ki menetrendet a gyors alkotmányos átalakításra. Moszkva érve várhatóan az lesz, hogy ennek nincs alternatívája, tekintettel a kelet-ukrajnai térséget elborító káosz mértékére.

Putyin háborúra kényszerülhet

 Putyin ukrajnai stratégiájának ugyanakkor komoly kockázata van.

• Putyin az orosz állami média szívós támogatásával olyan képet alakított ki Oroszországban, amely a délkelet-ukrajnai orosz ajkú kisebbséget veszélyben lévőnek tünteti fel. Ennek eredményeként viszon3 t ha a kormányépületeket elfoglaló oroszpárti aktivisták tevékenysége erőszakcselekményekbe torkollik, akkor az orosz elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedne a katonai beavatkozás végett, és lehetségessé válna "az eddig elképzelhetetlen", vagyis az orosz-ukrán háború.
•  A kijevi kormányzat és a nyugati hatalmak nem fogadják el Moszkva várható javaslatát a gyorsított ukrajnai alkotmányos reformról. Putyin ebben az esetben még tovább fokozhatja erőfeszítéseit a kijevi kormány által a fő ipari központok felett gyakorolt ellenőrzés gyengítésére, és ennek részeként valóra válthatja az ukrajnai földgázszállítások leállításával kapcsolatos fenyegetését.
•  Az orosz gazdasági-katonai nyomás alatt az átmeneti ukrán kormány összeomlik, és ez Ukrajna szétforgácsolódásához vezet, még mielőtt bármilyen alkotmányos reformfolyamat elkezdődhetne.

 A nyugati vezetőknek meg kell érteniük, hogy egy olyan orosz vezetővel van dolguk, aki jobban összpontosít ukrajnai célkitűzéseinek megvalósítására, mint azokra a kockázatokra, amelyek e célok elérésével járnak - fogalmaz hétfői elemzésében a londoni Királyi Külügyi Intézet kutatásvezetője.