Bécsi lányok lettek a dzsihád reklámarcai

Szíria északi részén lehet az a két kamaszlány, akik majdnem két hete tűntek el bécsi otthonukból. A 15 éves Sabina Selimovic és a nála egy évvel idősebb Samra Kesinovic valószínűleg azért ment el, hogy a dzsihádista lázadók közé álljon. A kifejezetten csinos lányok közeli barátnők, mindketten bosnyák bevándorló családba születtek, és a közelmúltban kerülhettek egy bécsi muszlim imám, Ebu Tenja befolyása alá. A karizmatikus prédikátor az iszlám radikális ágához tartozik, a SalafiMedia Balkans által terjesztett videóiban több a fegyver, mint a hagyományos vallási szimbólum.

Az Interpol felhívása szerint a lányok április 10-én mentek el otthonról. Bár az osztrák rendőrség hivatalosan nem mond semmit, a bosnyák sajtóban megszólalt az egyik lány rokona, aki szerint valaki az interneten – németül – segítséget és előre leszervezett házasságot ígért nekik.

Az Interpol két fotója Sabina Selimovicról

Eltűnésük után iskolai holmijuk között megtalálták a levelezésüket. Arról írtak, hogy a helyes utat fogják választani, és az iszlámért akarnak harcolni Szíriában. Később olyan képek jelentek meg róluk, amelyeken fegyveres férfiakkal a háttérben Kalasnyikovokkal pózolnak.

Arc nélküli reklámarcok

Bár ezek hitelessége kétséges, mára egyértelmű, hogy a dzsihád reklámarcai lettek. Fényképeik az Aszad-rezsim ellen harcba hívó plakátokon tűntek fel a szíriai utcákon, a Facebookon pedig olyan képek terjednek, amiken állítólag szintén ők vannak az arcukat teljesen takaró kendő, a nikáb mögött. Hogy valóban ők-e, nem tudni, ahogyan azt sem, tényleg beálltak-e a fegyveresek közé, vagy, mint ahogy azt szintén híresztelik, esetleg már férjhez is mentek két szíriai harcoshoz.

Ami biztos: a két lány Bécsből Adanába, a szíriai határhoz közeli török városba repült. A mobiljuk azóta ki van kapcsolva, de a török titkosszolgálat így is be tudta mérni a készülékeket , méghozzá észak-szíriai lokációval. Ezen a területen az iraki al-Kaidaként is emlegetett ISIL , az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű szervezet a legjelentősebb erő. Az általuk uralt városokban bevezették az iszlám vallási igazságszolgáltatást, a saríát, ellenőrzésük alatt tartják a török határforgalmat, így nem lenne meglepő, ha a bécsi lányok valóban errefelé lennének.

Az ISIL főhadiszállása Aleppóban

Fotó: Mohammed Wesam

A lázadó csoportok propagandája ugyanúgy nem árul el semmi biztosat a lányok sorsáról, mint a szíriai kormány, melynek hírcsatornái a történetet elrettentő példakánt tálalják, és azt állítják, hogy a „szexuális dzsihád” áldozatai lehetnek. Erről a jelenségről tavaly érkeztek az első hírek: a fundamentalista fegyveresekhez csatlakozó nők állítólag szexuális prédának ajánlják fel magukat, vállalva akár a csoportos erőszakot is. Kétséges azonban, hogy ez valóban rendszeresen megtörténik; valószínűbb, hogy a szexuális dzsihád fogalmát maga a szíriai rezsim találta fel, hogy ezzel is kompromittálja ellenzékét.

Mindenki Szíriába megy

Nyugati nők idáig többek között a hasonló félelmek miatt nem vettek részt a szíriai polgárháborúban, de európai és amerikai muszlim fiatalok egyébként ezrével csatlakoztak a harcoló egységekhez. Ők többnyire a legradikálisabb dzsihádistákhoz keresnek és találnak kapcsolatot, egyszerre remélve kalandot és dicsőséget, vállalva akár a mártírhalált is. Egy 18 éves angliai arab fiú néhány napja vesztette életét a szíriai harcokban. Nagybátyját korábban öt évig tartották fogva ítélet nélkül Guantánamóban, majd miután ő maga is nagykorú lett, két testvérével elutazott Brightonból Aleppóba, ahol ő meghalt, egyik bátyja pedig megsebesült.

Hivatalos becslések szerint rajta kívül 400 brit alattvaló harcol Szíriában. Többségük vallásos családból jön, mások maguk tértek vissza az iszlámhoz, egyszerre lázadva a szekularizálódott Nyugat, a reménytelen társadalmi helyzet, valamint az identitáshiányosnak látott szüleikkel szemben. Egyáltalán nem mind akar terrorista lenni a szó megszokott értelmében; úgy gondolják, hogy Szíriában a harcot egyszerűen az elnyomott muszlimok védelmében kell megvívniuk, de olyanok is bőségesen érkeznek most a térségbe, akik már eleve a dzsihád aktuális frontját keresik. Manapság mindenki Szíriába megy, aki vallásháborút akar — mondják.

Csőbomba-merénylet utáni utcakép Aleppóban

Fotó: Zein Al-Rifai / AFP

Bár a dzsihádista szélsőség ideológiájában az iszlám kezdeteihez nyúl vissza, fő toborzóbázisa mégsem az arab világ elmaradott, szegény térsége, hanem elsősorban a második generációs nyugati bevándorlók. Összeurópai problémáról van szó, Franciaországtól, Hollandián át Németországig sokan szervezték meg szíriai kiutazásukat az elmúlt hónapokban. A jelenséget a német sajtó időnként dzsihádturizmusnak nevezi. Manapság a legismertebb szíriai német a korábban gengszterrapben utazó Denis Mamadou „Deso Dogg” Cuspert; a ghánai felmenőkkel rendelkező zenész német nyelvű dzsihádista és muszlim vallási énekekre tért át, mielőtt kiment a polgárháborúba.

A közelmúltban két Németországban felnőtt fiatal vett részt egy szíriai keresztény falu lerohanásában és az ott élő keresztények lemészárlásában, egy angol újságírót pedig londoni akcentussal beszélő fegyveresek raboltak el, őrzője a fogságban  egy brit áruházi munkáját nem sokkal korábban otthagyó, újdonsült terrorista volt. A radikális fundamentalizmus olyanoknak is vonzó perspektíva lehet, akik idáig nem feltétlenül a konzervatív iszlám szabályai szerint éltek. A fegyveresek közül sokan Európában még rendszeresen jártak partizni, ittak és barátnőik voltak.

És egyszer visszajön

A Szíria északi részét uraló ISIL-ben módszeres indoktrinációt kapnak a fiatalok. Szigorú napirend szerint élnek, a hajnali ötös ébresztés után a Koránt tanulmányozzák, majd katonai kiképzés következik, amiben állítólag az autóbomba-merényletek is a tananyag szerves részét képezik. A szervezet néhány vezető emírje pedig arról beszél nekik, hogy majd vissza kell térniük Európába, hogy itt is „a dzsihádra tanítsák az embereket”.

A nyugati titkosszolgálatok a hasonló afganisztáni történetek után érthető módon attól tartanak, hogy a valódi harcban megedzett fiatalok a háború után visszaviszik a nyugati országokba a fegyveres fundamentalizmust. „A nyilvánosság még nem látja, mennyire súlyos problémával nézünk szembe” – mondja Richard Walton, a Scotland Yard terrorizmusellenes részlegének vezetője.

Szíria megváltoztatja az erőviszonyokat, ezt mindennap láthatjuk. Emberek százai mennek Szíriába, akik, ha túlélik, radikalizálódni fognak.

A nyugati országoknak sokáig ellentmondásos volt, hogyan kezeljék saját radikálisaik megjelenését a szíriai hadszíntéren. Franciaország elsőként ismerte el a legitim szíriai vezetésnek a lázadókat, így különösen érzékeny diplomáciai lépés volt azt mondaniuk, hogy komoly kockázati tényezőt jelentenek a hozzájuk csatlakozó fegyveresek. Nem volt könnyű mindezt terrorizmusnak minősíteni, de egyértelmű: az európai országokból érkező fegyveresek nagy többsége most egy fundamentalista iszlám ország megszületéséért harcol a Közel-Keleten.

Lehet, hogy a bécsi kis-nagylányok is már köztük vannak, bár ki tudja, még a végén talán az is kiderülhet, hogy mégiscsak egy másik heccet fedezve találták ki a külvilág számára a szíriai fedősztorit. Az egyik, a lányokról interneten terjedő egyik kép felirata szerint nem fogjuk megtudni: „Senki nem fog megtalálni minket” — írják.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!