Pillanatok alatt omolhat az iraki kártyavár

„Lesz néhány rövid távú, azonnali lépés, amit katonai szempontból meg kell tenni" – mondta Barack Obama amerikai elnök csütörtökön, amikor bejelentette, hogy minden lehetőséget, a katonai opciót is számba veszik az Irakban területeket elfoglaló iszlamisták előrenyomulásának megfékezéséhez. A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez légi csapásokat takar, semmiképpen sem akarnak szárazföldi egységeket küldeni Irakba, ahol az ország amerikai nagykövete szerint évek óta nem volt ilyen súlyos a helyzet.

Néhány nap alatt nagy területeket foglaltak el Irak északi részén az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ/ISIS) nevű csoport fegyveresei, és csütörtökre már egyre közelebb kerültek a fővároshoz, Bagdadhoz is. Abu Mohamed al-Adnani, az iszlamisták szóvivője egy hangüzenetben arra buzdított, hogy vonuljanak Bagdad ellen, ezért megerősítették a városban a biztonsági intézkedéseket.

Miközben az északi Moszulból félmillió ember menekült el, Kirkuk városába bevonultak a kurd erők, és biztosítják a területet, miután állításuk szerint az iraki hadsereg elhagyta a települést.

Sokat elmond a törékeny iraki politikai helyzetről, hogy közben csütörtökön Núri al-Maliki ügyvezető miniszterelnök kérésével ellentétben nem tudott szavazni a parlament szükségállapot bevezetéséről, ugyanis a 325 képviselőből csak 128 jelent meg. Az iraki erők tehetetlensége már napok óta szembetűnő, miközben az egységre szólító felhívások mögött nem sok konkrét javaslat áll, pedig a mostani helyzet újabb mélypontra lökheti a síiták és szunniták konfliktusát is.

Hogy jutott idáig a helyzet?

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam pénteken indított támadást az észak-iraki Moszul ellen, és néhány nap alatt sikerült megszereznie a város jelentős része felett az irányítást. Az iraki hadsereg csődöt mondott, a katonák közül sokan az egyenruhájukat, felszerelésüket hátrahagyva menekültek el. Elfoglalták a tartományi kormányzat központját, két börtönt, két tévéállomást, több rendőrkapitányságot, a bankokat és a repteret. Ninive tartomány kormányzójának is menekülnie kellett, de a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint a héten összesen félmillió ember hagyta el az otthonát Moszulban és a környékén.

Dzsihadista zászlók lengenek az épületeken, az iszlamisták pedig hangosbeszélőkön azt mondják be, hogy „felszabadítani jöttek" a várost, mondta egy moszuli lakos a BBC-nek. Helyiek által készített videókon üres utcák láthatók, katonai járművekből füst száll fel, más képeken halomba rakott egyenruhák magasodnak.

Az ISIS fegyveresei azonban nem álltak meg, megtámadták Kirkuk régió több körzetét, és Szaláheddín tartomány fővárosát, Tikrítet is. Moszultól északra az iszlamista harcosok elfoglalták Baidzsi városát és környékét. Már zsákmányolt páncélozott járműveken hatoltak be a városba, ahol felgyújtották a bíróság és a rendőrség épületét, miközben a Reuters szerint több száz rabot engedtek el. Az Irak legnagyobb olajfinomítóját – naponta 300 ezer hordónyi olajat dolgoz fel – őrző őrök közül több százan elmenekültek.

Volt ennek bármi előjele?

A polgári áldozatok számát figyelemmel kísérő brit Iraq Body Count szervezet jelentése szerint 2013 volt az elmúlt öt év közül a legvéresebb, 9500 civil halt meg erőszakos cselekményekben (az ENSZ ennél valamivel kevesebb áldozatról tud, de az arányok hasonlóak). Idén eddig kevesebb, mint fél év alatt 4700 embert öltek meg a különböző támadásokban.

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam az elmúlt egy évben erősödött meg igazán, miközben kihasználta a síiták és a szunniták, a központi kormányzat és a helyi vezetés közötti ellentéteket. Irak 2003-as inváziója után az addig úgy-ahogy működő államszervezet a Ba'ath párttal együtt összeomlott, az ország helyreállítása 200 milliárd elköltött dollár úgy elfolyt, mint a homokba engedett olaj. A központi kormánnyal való elégedetlenség ráadásul gyorsan vallási konfliktussá eszkalálódott a két iszlám irányzat ellentéteinek mélysége miatt is. Az évtizedes szunnita uralom után ugyanis a 65 százalékos többségben lévő síiták kerültek hatalomra, ami átszínezte a politikai konfliktusokat: a kormányzat túlkapásait és hibáit sokan a szunniták elleni támadásként élték meg.

2013 december végén az iraki szunniták bázisterületének számító Anbar tartomány fővárosában, Ramádiban robbant ki fegyveres zavargás. Akkor a kormányerők azt jelentették, hogy sikerült elfojtani a tucatnyi halálos áldozattal járó megmozdulásokat, azonban ez olyannyira nem volt igaz, hogy a forrongás átterjedt a szintén az Eufrátesz partján lejjebb fekvő Fallúdzsába. A 380 ezer fős Fallúdzsát lényegében azóta nem sikerült visszafoglalniuk a kormányerőknek az ISIS-től, ezért pedig súlyos árat fizethetnek.

Irak északi és nyugati részén több terület is kikerült a bagdadi vezetés közvetlen ellenőrzése alól, az elmúlt egy hónapban megszaporodtak az iszlamisták támadásai, ráadásul több frontot is nyitottak. Múlt csütörtökön, egy nappal Moszul megtámadása előtt az ISIS kétszáz fegyverese ostromolta meg Szamarrát. Ott fel tudták tartóztatni őket a harci helikopterekkel is megtámogatott iraki katonák, de a harcokban legalább nyolcvanan meghaltak, sokan megsebesültek.

Miért nagyobb veszteség Moszul, mint Fallúdzsa?

Azért is különösen kényes Moszul helyzete, mert az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója után az ellenállás egyik bástyája is lett, a megbuktatott Szaddám Huszein sok katonája élt itt. Több ezren menekültek el a városból, miután rendszeressé váltak a merényletek, de 2009-ben úgy tűnt, hogy rendeződhet valamennyire a helyzet. Az amerikai csapatok 2011-es kivonulása után ugyanakkor megint elszabadult a szektariánius törésvonalak mentén az erőszak.

Ugyan a hírek szerint nem az egész települést foglalták el az iszlamisták, hanem a Tigris folyó által kettészelt város szunniták által lakott részét, de így is Irak második legnagyobb, 1,8 millió lakosú városa kerülhet a kezükre. Moszul a többségében szunniták által lakott területek politikai és gazdasági központja, a közelében fontos olajtermelés folyik, és Szíria és Törökország közelében kereskedelmi csomópont is egyben. Egy Moszulhoz hasonló nagyváros elfoglalása a Washington Postnak nyilatkozó elemzők szerint olyan stratégiai és szimbolikus győzelmet jelent az ISIS-nek, amivel egyértelműen jelzik, hogy erősebbek, mint sokan gondolták volna.

Mi az ISIS, és mit akar?

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam még 2013-ban nőtt ki az iraki al-Kaidából. Nagyjából 3-5 ezer fegyverest tudhatnak maguk mögött, állítólag britek, franciák és németek is csatlakoztak hozzájuk Irakban és Szíriában. A BBC szerint a csoportot Abu Bakr al-Baghdadi vezeti, aki 2010-ben lett az iraki al-Kaida első számú embere. Május végén olyan videót tettek közzé, amin iraki rendőrök és katonák ellen intézett robbantásos támadásokat lehetett ijesztő részletességgel látni, videójuk arra utalt, hogy az iszlám szélsőségesek egyre tudatosabban használják a közösségi médiát.

Először 2013 elején értek el sikereket, amikor elfoglalták a szíriai Raqqa városát, és több területet is megszereztek Szíria északi és nyugati részén. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint kínzások és tömeges kivégzések is gyakoriak azokban a titkos börtönökben, amiket az általuk elfoglalt területeken működtetnek.

Az ISIS jelezte, hogy a Bagdad elleni offenzívával egész Irak elfoglalása a célja, a területet pedig „meg akarják tisztítani a hitetlenektől", amivel a síitákra utaltak. Egy olyan iszlám kalifátust akarnak létrehozni, ami átnyúlik Szíria és Irak határain. Részben emiatt is kerültek szembe az al-Kaidával: Ajman al-Zavahiri, az al-Kaida vezetője állítólag azt akarta elérni, hogy az ISIS hagyja Szíriát az al-Nuszra Front nevű csoportnak, és koncentráljon kizárólag Irakra, ebbe azonban nem egyeztek bele. A civilek elleni támadások miatt is szembekerültek felkelő csoportokkal Szíriában, a rivális szervezetek közötti belső harcoknak pedig állítólag már több ezer áldozata van.

Miért nem bír velük az iraki hadsereg?

Papíron 930 ezer katona és rendőr áll a bagdadi kormány rendelkezésére, ugyanakkor hiába ígérte Núri al-Maliki kormányfő fél éve, hogy szétverik az iszlamistákat Fallúdzsában. Az ISIS arra is játszik, hogy feszült a helyzet a síiták és a szunniták között, de az egyre nagyobb autonómiát megcélzó kurd kisebbség és a központi kormányzat között is ellentétek feszülnek.

A korrupció és vallási megosztottság által szétzilált hadsereg morálja és elfogadottsága az északi területeken nem mondható túl jónak, miközben az iszlamisták feltehetően beszivárogtak a soraikba. Az iraki kormányerők több fronton is fegyveres támadásokkal néznek szembe, és eddig nem túl jól birkóztak meg a koncentráció megosztásával. A BBC szerint Moszul visszafoglalásához ugyanakkor feltehetően mindent bevetnek majd: a katonai erő mellett helyi milíciákra, légi csapásokra, a kurd erőkre, és amerikai hírszerzési támogatásra is számítanak.

Az állami tévé szerint a hadsereg erői csütörtökön visszaszerezték Tikrítet, amit szerdán foglaltak el az iszlamisták, és érkeztek olyan meg nem erősített hírek is, hogy az iraki hadsereg is légi csapásokat kezdett Moszulban és Tikritben. Közben a kurdok erői is előrenyomultak Moszul keleti részein, és egy szóvivő szerint Kirkuk városa teljes egészében a kezükre került, miután az iraki hadsereg elhagyta a települést.

Mit léptek még ezen kívül a kurdok?

Moszulból a menekültek a közeli Kurdisztán három városába tartanak, ahol a hatóságok már fel is állítottak nekik ideiglenes menekülttáborokat. A kurdisztáni miniszterelnök pedig segítséget kért a helyzet megoldásához az ENSZ menekültügyi ügynökségétől. Az egyre nagyobb autonómiával bíró kurdoknak is kulcsfontosságú, hogy ne a szomszédjukban állandósuljon egy ennyire bizonytalan helyzet.

Ugyanakkor a BBC szerint csak akkor számíthat hatékonyan a segítségükre a bagdadi vezetés, ha sikerül megegyezniük az olajról, és szélesebb jogkörök biztosításáról. Kirkuk, ahova a kurd erők éppen bevonultak, és a környező olajmezők helyzete különösen kényes kérdés volt a központi kormány és a kurd vezetés között. A terület jogállásáról tervezett népszavazást évek óta halasztják. A mostani helyzet annak is a főpróbája lesz, hogy meg tudnak-e egyezni azok az erők, akiknek együttműködésén múlhat Irak jövője.

Az Egyesült Államokra számíthat az iraki vezetés?

„Semmit sem zárok ki, mivel el kell kerülnünk, hogy ezek a dzsihadisták véglegesen megvessék a lábukat Irakban, vagy éppen Szíriában" – mondta csütörtökön Obama. Az Egyesült Államok szerint a történtek is bizonyítják, hogy az ISIS az egész régióra veszélyt jelent. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön egyhangúlag támogatta az iraki kormányt és népet „a terrorizmus elleni harcában". Ugyanakkor a legtöbb elemző szerint az Egyesült Államok nem akar belekeveredni egy újabb közel-keleti konfliktusba, már Fallúdzsa után is látszott, hogy nem akarják megégetni magukat: katonákat nem, csak egyéb segítséget, fegyvereket ígértek. Olyan fegyvereket, amik most, a katonák menekülésével a szélsőségesek kezére kerülhettek.

A New York Times úgy tudja, hogy Malikiék titokban már korábban kérték az Obama-vezetést, hogy gondolkozzon el légi csapásokon azokon a területeken, ahol a szélsőségesek megerősödtek. Ugyanakkor a Fehér Ház nem nagyon akart újabb szerepet vállalni egy olyan konfliktusban, amiről Obama már többször kijelentette, hogy lezárták. A helyzet azért sem egyszerű, mert a szunnita területekre mért esetleges, mégha célzott amerikai légi csapások sokak szerint szintén a síiták és szunniták közötti törésvonalakat súlyosbítanák, éppen az amerikaiak jelenléte is hozzájárult a dzsihadista csoportok megerősödéséhez. A Wall Street Journal szerint ugyanakkor megint aktuális kérdésként merül fel például az is, mire lehet majd számítani Afganisztánban a kivonulás után.

Mi jöhet?

Ha az iraki hadsereg rendezi sorait, akkor is komoly harcokra lehet számítani, ráadásul az iszlamisták megszerezték a hátrahagyott fegyvereket és eszközöket is. Az ISIS szemszögéből, ha meg tudnák tartani Moszult, akkor azzal komoly lépést tehetnének az iszlám kalifátus létrehozása felé, ezért nem kizárt, hogy minden erejükkel védik majd a területet.

Politikailag is egy kritikus időszakban állt elő a mostani helyzet, Maliki szövetsége ugyanis megnyerte ugyan a parlamenti választást áprilisban, de éppen támogatókat keres a parlamentben, hogy harmadik ciklusában is Irak miniszterelnöke lehessen. A parlamentet egyébként is bírálják, amiért kevés fontos döntés ment át rajta az elmúlt ciklusban.

Ráadásul miközben szükségállapotot vezetnének be, hogy kijárási tilalmat is elrendelhessenek, Maliki felszólította a különböző törzseket, hogy nyújtsanak támogatást a kormányhadseregnek és a rendőrségnek. A lakosságot arra kérte, hogy jelentkezzenek önkéntesnek a hadseregbe, és vegyenek részt az ISIS elleni harcban. Ez azonban sokak szerint még nagyobb káoszhoz vezethet, és a síiták és szunniták közötti konfliktusban is súlyos következményei lehetnek. A síita kormányt támogató Irán is beavatkozhat a háttérből, iraki milíciákat és saját különleges egységeit is bevetheti, ez pedig csak tovább dühítheti a szunniták egy részét.

Sokan a konfliktus kiszélesedése miatt is aggódnak, hiszen lényegében átjárható területek nyílhatnak Észak-Irak és Szíria között. Szerdán már Törökország is bevonódott a történtekbe, mivel az iszlamista felkelők elfoglalták Moszulban a török konzulátust, és negyvennyolc embert foglyul ejtettek. A konzult az ISIS moszuli főhadiszállására vitték. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő válságtanácskozást tartott az ügyben Besir Atalay miniszterelnök-helyettessel és hakan Fidannal, a hírszerzés főnökével.