Végre helyére került az Országgyűlés
További Külföld cikkek
- A rendőrségtől kért segítséget egy kisfiú, miután kifogott rajta a házifeladat matekból
- Marcel Ciolacu nyerhetett, Elena Lasconi lehet a második a román elnökválasztás első fordulójában
- Egy gyilkossági kísérlet miatt több száz rendőr volt készültségben Londonban
- Ukrán katonák fegyverrel is tiltakoznának a békeszerződés ellen
- Több mint húsz órán át próbálták menteni a kajakozót, végül amputálták a lábát
Alig néhány nappal azután, hogy Budapesten felavatták a nagy kazah költő és gondolkodó, Abaj Kunanbajev szobrát, tovább erősítette pozícióit a magyar parlament a türk népek világában: megfigyelő státuszt kapott a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésében (Türk PA) – írta az AZE.az, azerbajdzsáni hírportál.
Az igényt Magyarország jelezte, amit a Türk PA mind a négy tagja, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország is megszavazott. A döntésért Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott köszönetet.
Beelőztük Türkmenisztánt
A Türk PA – törökül Türk Dili Konuşan Ülkeler Parlamenter Asamblesi – deklarált célja a türk kultúra terjesztése, a türk nyelvű népek közötti kapcsolatok erősítése.
A szervezet Kazahsztán elnökének kezdeményezésére született meg. Nurszultan Nazarbajev javaslata nyomán az első ülést 2009-ben tartotta a Türk PA.
Bár türk nyelvűek, egyelőre sem Türkmenisztán, sem Üzbegisztán nem tagja a szervezetnek. Magyarország viszont nincsen egyedül megfigyelő státuszával. Ugyanilyen kapcsolatban áll a Türk PA-val az 57 tagállamból álló Iszlám Konferencia Szervezete is, amelynek az ENSZ-ben is megfigyelő tagsága van.
A türk világhoz való közeledés régóta nem csupán a Jobbik vesszőparipája. Két éve a parlamentben Lezsák Sándor fogadta a Kurultáj meghívott vendégeit is.
A türk népek bugaci fesztiváljára idén augusztus közepén kerül sor.
Jól szituált diktatúrák oldalán
A házvezetésnek 1990 óta széles mozgástere van a parlamenti diplomáci területén. A házelnök szabadon dönthet arról, hogy milyen delegációt fogad, milyet nem. Világos eligazítás nincsen arra nézve, hogy milyen eljárásnak kell megelőznie, hogy Magyarország valamely interparlamentáris intézményben részt vegyen.
„Jogilag tehát az eljárás nem kifogásolható, ám politikailag igen” – mondta Schiffer András. Az LMP társelnöke szerint arról, hogy milyen szervezetben vállal tagságot Magyarország, „illendő lenne a plénumot megkérdezni és a parlamentben vitát folytatni.
Ha jóindulatú akarok lenni, most azt mondom, hogy ez csak azért maradt el, mert megfigyelő státuszról van szó.”
– mondta Schiffer, hangsúlyozva, hogy nem az a gond, hogy türk népek szervezetéről van szó, hiszen ez nem kérdőjelezi meg Magyarország európai státuszát. Az sem furcsa, hogy nem türk nyelvű országként és részt vesz egy ilyen szövetségben. Nem francia nyelvű országok is lehetnek például a frankofón országok közösségében is. Az már azonban a Türk PA kapcsán aggályos lehet, „hogy ebben a nemzetközi kooperációban fajsúlyosan vannak jelen olyan országok, amelyek többé kevésbé nyílt diktatúrák.”
Márpedig Magyarországnak nincsen keresnivalója jól szituált diktatúrák oldalán – jelentette ki az ellenzéki politikus.