Megindultak az izraeli csapatok Gázába

Húsz rakétakilövő állást semmisítettek meg az izraeli katonák a Gázai övezetben a szárazföldi hadművelet kezdete óta, és néhány óra alatt felfedeztek kilenc alagutat – közölte az izraeli sajtó péntek reggel.

A hadsereg – a légi csapásokat is beleértve – százötven célpontot támadott péntek délig, és az izraeli katonák több helyen összecsaptak a palesztin fegyveresekkel. Egy izraeli katona életét vesztette, négy megsebesült a harcokban. Palesztin oldalon huszonheten haltak meg, több tucat a sebesültek száma. Az izraeli erők tizenhárom embert elfogtak.

A szárazföldi csapatok éjjeli megindulása óta ötven rakétát lőttek Izraelre, ennek a fele ért földet. Húszat a Vaskupola légvédelmi rendszer elfogó rakétái megsemmisítettek, a többi pedig még gázai területen csapódott be. Egy palesztin páncéltörő rakéta eltalált egy katonai buldózert az övezet déli részén, a járműben károkat okozott, de az azt vezető katonának nem esett baja. Részletek itt.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette péntek délben, hogy utasításainak megfelelően az izraeli hadsereg felkészül a hadművelet további kiterjesztésére.

Mahmúd Abbász palesztin elnök Törökországba utazott a gázai tűzszünetről tárgyalni. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök elítélte a szárazföldi offenzívát, népirtással vádolta Netanjahut. Szerinte Izrael a világ békéjét veszélyezteti.

Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Haszan Rouháni iráni elnökkel, akivel egyetértettek abban, hogy gyorsan véget kell vetni a gázai konfliktusnak és újra kell kezdeni a béketárgyalásokat Izrael és a palesztinok között, írja a Reuters.

Jordánia kérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek délután a gázai helyzettel is foglalkozik majd, miután befejeződik az Ukrajnában lelőtt maláj gép miatt összehívott rendkívüli ülés.

Kerry: El kell kerülni, hogy súlyosabb legyen a helyzet

Az amerikai külügyminiszter a Gázai övezetben élő civilek védelmére szólította fel Benjámin Netanjahut az izraeli kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésén, amelynek során azt is szorgalmazta, hogy az izraeli hadsereg az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet által a határon ásott alagutak elleni célzott akciókat hajtson végre péntek éjjel indított szárazföldi hadműveletében.

John Kerry a washingtoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a helyzet tovább súlyosbodjon, és a lehető leghamarabb fel kell újítani a 2012-es fegyverszünetet. Netanjahu a beszélgetés során kijelentette, hogy az alagutak „közvetlen veszélyt” jelentenek az izraeliekre.

Az amerikai diplomácia vezetője nyomatékosította, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, az alagutak pedig terrorista fenyegetés forrásai. Az Egyesült Államok ugyanakkor mindkét oldalon aggódik a civilek biztonságáért. Kerry megjegyezte, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne legyenek polgári áldozatok.

Csütörtök este indult a támadás

Csütörtökön késő este megindult a szárazföldi offenzíva a Gázai övezetbe, miután az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu és a védelmi miniszter parancsot adott a Gázai övezetből Izraelbe vezető föld alatti alagutak megsemmisítésére. Már a múlt héten mozgósítottak 40 ezer tartalékost, most további 18 ezer behívását hagyta jóvá a kormány.

Az AFP szerint két palesztin, köztük egy öt hónapos csecsemő halt meg, amikor a harckocsik tüzet nyitottak Gáza déli részén, robbanásokat lehetett hallani. A légierő újabb légi csapásokat is végrehajtott, míg Gázából is kilőttek rakétákat, amiket a Vaskupola rakétavédelmi rendszer hatástalanított.

A miniszterelnök közleménye szerint a célpontként kijelölt alagutakat használják arra, hogy behatoljanak Izraelbe és ott civileket öljenek meg, írja a Háárec. A miniszterelnök azt ígéri, hogy a beavatkozás addig fog tartani, amíg újra nyugalom és biztonság nem lesz az országban és meg nem semmisítik a Hamász infrastruktúráját. Egyúttal parancsot adott arra is, hogy a hadsereg készüljön fel a művelet kiszélesítésére. Mint mondták, a Hamász folytatódó rakétatámadásaira válaszolnak, és komoly csapást akarnak mérni a Gázai övezetet uraló palesztin szervezetre.

A Hamász a bejelentésre válaszul azzal fenyegetőzött, hogy Izrael súlyos árat fizet majd a szárazföldi offenzíva megindításáért, amit drasztikus, veszélyes lépésnek neveztek.

A bejelentés előtt izraeli vadászgépek, tüzérség és hadihajók is heves támadást indítottak. Palesztin források szerint az izraeli hadsereg több elektromos vezetéket is elvágott azok közül, amik a Gázai övezetbe vezetnek.

Az izraeli hadsereg szóvivője arra kérte a gázai lakosokat, hogy hagyják el azokat a területeket, ahova a hadsereg benyomul. Gázai források szerint a tengerparton már izraeli csapatokat látni, egy szemtanú pedig arról számolt be a BBC-nek, hogy tíz harckocsi lépte át a terület határát. A BBC tudósítója azt mondta, hogy az újságírókat figyelmeztették, ne hagyják el a szállásukat. A tudósítójuk szerint az offenzíva napokig is tarthat.

Ban Kimun ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte ki, amiért egy eddig is veszélyes konfliktus eszkalálódott. Szerinte nem lehet katonai megoldása a konfliktusnak, és sürgette Izraelt, hogy tegyen többet a civil áldozatok elkerüléséért. A közvetítőként fellépő Egyiptom elítélte az offenzívát, és tűzszünet aláírására kérte a feleket.

1960 légi csapás, 1380 rakéta

Izrael szerint 1960 támadást hajtottak végre a Gázai övezet ellen múlt kedd óta, miközben onnan 1380 rakétát lőttek ki Izrael területe felé. Az ENSZ szerint legalább 1370 házat bombáztak le, és több mint 18 ezer embernek kellett elhagynia otthonát.

Palesztin egészségügyi források szerint az izraeli hadművelet múlt hét eleji kezdete óta már 240-en haltak meg a harcok miatt a Gázai övezetben, az áldozatok legalább fele pedig civil. A rakétatámadások miatt egy izraeli meghalt, többen megsebesültek.

Tűzszünet helyett szárazföldi offenzíva

Kedden délelőtt tíztől öt órán át humanitárius tűzszünet lépett életbe, azonban délben újabb palesztin aknák csapódtak be izraeli területre.  A humanitárius tűzszünet azért lépett életbe, hogy élelmet és gyógyszereket juttathassanak a Gázai övezetbe. A gázaiak sorban álltak a tíz napja zárva tartó bankoknál, a közművek szakemberei pedig igyekeztek helyreállítani a harcok okozta károkat az elektromos és a vízvezetékekben. Utána újraindultak az izraeli légi csapások is.

Egy izraeli forrás napközben azt állította, hogy az izraeli és palesztin félnek sikerült tartós tűzszünetről is megállapodni Kairóban – ez péntek reggeltől lépett volna életbe. Hamar kiderült azonban, hogy hivatalosan egyik oldal sem fogadott el ilyet.

Az izraeli kormány kedden már elfogadott egy egyiptomi tűzszüneti javaslatot, ami aznap este kilencig adott volna időt a feleknek a támadások befejezésére. A Hamász ugyanakkor nem ment bele a tűzszünetbe, és Izrael is újrakezdte a légi csapásokat.

2012 végén csak légi csapások voltak

A palesztin–izraeli helyzetet három izraeli és egy palesztin fiatal elrablása és meggyilkolása élezte ki az elmúlt hetekben, Izraelben és a palesztin területeken is nagy felháborodást keltettek az esetek. Az elmúlt tíz évben nem voltak ehhez hasonló zavargások Kelet-Jeruzsálemben, ahol a rendőrök vasárnap harminc embert vettek őrizetbe. Erről bővebben itt olvashat>>>

A Hamász múlt hétfőn először vállalta rakétatámadások elkövetését a 2012-es konfliktus óta, amit végül nyolc nap után egy egyiptomi közvetítéssel kialkudott tűzszünettel sikerült lezárni. Akkor a megszaporodó rakétázások után Izrael hatszáznál is több légi csapást hajtott végre, és készen állt egy szárazföldi offenzívára is, 30 ezer tartalékost hívtak be, de végül nem nyomultak be. Másfél éve Izrael azt állította, hogy a Gáza elleni katonai akció első napjaiban megsemmisítették a palesztin területen felhalmozott komolyabb rakéták 95 százalékát.

Korábban viszont háború is

A 2012-es konfliktus mellett azonban a 2008–2009-es invázió is a mostani helyzet előképe lehet. Izrael akkor hétszáznál is több légi csapást hajtott végre a Gázai övezet ellen, ezzel azonban csak előkészítette a terepet az akkor is meginduló szárazföldi offenzívához.

Akkor valamivel több mint tízezer tartalékost hívtak be, mielőtt a nyolc napig tartó légi csapások után 2009. január 3-án az izraeli hadsereg behatolt az övezetbe. A támadás céljának a Hamász rakétaállásainak megsemmisítését nevezték, a harcok pedig egészen január 18-ig elhúzódtak. Összesen tizenhárom izraeli és 1417 palesztin, köztük sok civil vesztette életét.