Vanda, Paula
-2 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Bubópestis ejtett túszul egy kínai várost

2014.07.23. 10:11

Fekete pestis végzett a múlt héten egy férfival a kínai Yumenben. Az ország északnyugati részén fekvő 116 ezres város egyik, 30 ezer embernek otthont adó negyedét a hatóságok lezárták. Közvetlen megfigyelés alá 151 embert helyeztek, akik érintkeztek a 38 éves áldozattal. A férfi a gyanú szerint egy mormotától fertőződött meg.

Van elég rizs

Egyelőre nem tudni, meddig tartják fenn a karantént, Yumen hatóságai szerint egy hónapra elegendő rizs, liszt és olaj van a lakosság ellátására. A város 1 millió jüant ( 35 millió forintot) különített el vakcinákra.

Nem először fordul elő a rágcsálókon élő bolhákkal terjedő baktériumos betegség Kínában. Az utóbbi években többször bukkant fel az 1,3 milliárdos ország szegényebb, nyugaton fekvő mezőgazdasági területein. A kínai hatóságok szerint annak az esélye minimális, hogy a kór Pekingben is megjelenjen.

Európa réme

A pestis évszázadokon át a legpusztítóbb járványok okozója volt. A betegséget a yersinia baktérium okozza, amely a bolhák révén jut át a rágcsálókról az emberre. A betegség ezután cseppfertőzéssel is terjed.

Magyarországon észlelve kötelező jelentést tenni róla az ÁNTSZ-nél.

A középkori Európában 1347 és 1351 között szedte a legtöbb áldozatát, de a betegség korábban és később is többször visszaköszönt. A Kínából a selyemút kereskedelmi hálózatán keresztül elterjedt betegség a 14. század közepén olyannyira pusztító volt, hogy a lakosságveszteséget a kontinens csak 1500-ra heverte ki. Az óvilági epidémia miatt a világ 450 milliósra becsült lakossága 350-375 millió közé csökkent.

Európa egyes területein – a kór terjedéséből adódóan főleg a nagyobb városokkal rendelkező, sűrűbben lakott Nyugat-Európában – a veszteség a negyven százalékot is elérte. Később már a ritkábban lakott keleti, északi részeken is tombolt.

Frontvonaltól a Kremlig

A kór egyik utolsó, látványos európai fellobbanása Moszkvában volt. 1771-ben egy tiszt halt meg a város egyik kórházában, miután visszatért az orosz-török háború frontjáról. Néhány héttel később már naponta ezren haltak meg Moszkvában. A kétségbeesett tömeg a Kreml közelében egy csodatevőnek tartott ikonnál gyűlt össze, ám a kór terjedése miatt veszélyesnek tartott csoportosulásokat az egyház is igyekezett betiltani.

A tiltás hírére a feldühödött tömeg templomokat rohamozott meg, a Kremlbe is betört, másutt feldöntötte a karantén miatt felállított ellenőrző pontokat. A lázongást három nappal később sikerült elfojtani. A pestis – amely ekkor 60 ezer áldozatot szedett a 250 ezres városban – többé nem köszönt vissza Moszkvába.

A 19. század végéig gyógyíthatatlan volt a betegség, ötből négy esetben halállal végződött. A baktérium felfedezése és az antibiotikumok bevezetésével vált a rövid lappangási idejű, orrvérzéssel, izomfájdalommal, elfekélyesedéssel járó pestis kezelhetővé, töredékére csökkentve a halálozási arányt.