És a szétlőtt fejű lányt látta? Az is kamu!
További Külföld cikkek
-
Nem tetszik Észak-Koreának az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalható emberjogi helyzet - Az USA bizonyítékot talált, hogy Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
- III. Károly király rákdiagnózisát követően jövő héten visszatér közfeladataihoz
- Terítette a lapokat a Pentagon: ezekkel a fegyverekkel kell felvennie a harcot az oroszoknak
- Miért állnak az arab országok Izrael mellett a gázai háborúban?
Az Izrael és a palesztinok közötti gázai konfliktus minden eddiginél intenzívebb propagandaháborút is magával hoz. Amiben egy fél sem válogat, ha kamuzni kell: 2007-es iraki és két évvel ezelőtti szíriai képeket posztolnak a Hamász és Izrael támogatói a közösségi médiában, ezzel sokakat maguk mellé állítva. Rengeteg felvételt már leleplezett a sajtó, de addigra komoly karriert futottak be a Twitteren és a Facebookon. A médiacégek csak a képek eredetének visszakeresésével védekezhetnek az ellen, hogy maguk is félrevezessék a közvéleményt – ez azonban korántsem könnyű.
A gázai övezetben július eleje óta dúló konfliktus kapcsán már a szembenálló felek hivatalos kommunikácójában is rengeteg az ellentmondás. A közösségi médiában viszont egyenesen burjánzanak azok a képek és videók, amelyeket nem egyszerűen manipulálnak vagy félreértelmeznek, hanem teljesen más kontextusból emelik át őket azért, hogy minél drámaibban mutassák be a másik fél által elkövetett bűnöket. Az újrahasznosított képeket a leggyakrabban úgy próbálják meg beállítani, mint amik a média által elhallgatott valóságot ábrázolják.
A Hamász radikális palesztin ebben odáig ment, hogy A végső állomás című, 2009-es hollywoodi B-kategóriás horrorfilmből vágtak ki egy lefejezett nőt ábrázoló képkockát, amit a következő képaláírással tettek közzé: „Az izraeli légierő gyerekeket öl meg Gázában – BBC”. A képen az akkor 25 éves Stephanie Honoré színésznő szerepel, ahogy ezt az alábbi videó is leleplezte:
Mióta Izrael július 8-án elindította az Erős Szikla hadműveletet (Operation Protective Edge), rengeteg, a támadásokról szóló beszámoló és fotó jelent meg a Twitteren a #GazaUnderAttack, illetve a Facebookon a #PrayForGaza hashtag alatt, legtöbbjük halott gyerekeket ábrázol. A konfliktus gyermekáldozataiért a két fél egymást okolja: a Hamász szerint Izrael civil áldozatokra támad, míg Izrael azzal érvel, hogy a palesztinok az előzetes figyelmeztetések ellenére is „emberi pajzsként” használják a gyerekeket.
A brit Independent szerint a százak által megosztott, vírusszerűen terjedő képek között olyan is akad, ami még 2007-ben készült, sőt, sok fotó és videó nem is a gázai konfliktus, hanem jellemzően a szíriai polgárháború epizódjait mutatja be (például ez a 2012-es videó, ami egy halott gyerekét ölelő szíriai édesapát ábrázol, és amit például a Kashmir Headlines a gázai konfliktus részeként tálalt), de a jelenséget egy videóriportjában elemző BBC egy Irakban készült képet is talált a közösségi hírfolyamokban. A szírai édesapát ábrázoló videó újrahasznosítását egy helyi blogger leplezte le a Twitteren:
When this father was Syrian, no one cared (or shared). Yet when (mis) labeled as "Gaza" people decided to care? pic.twitter.com/8lXJmZ1CG5
— The Revolting Syrian (@YallaIr7al) July 20, 2014
Akik megosztják ezeket az anyagokat, azok a legtöbbször nem szándékosan akarnak félrevezetni másokat.
Ha megpróbálod elképzelni, hogy nézhet ki, amikor bombák robbannak fel, az valami ilyesmi lehet
– mondta például a BBC-nek egy szíriai képet posztoló tizenhat éves lány, akinek a tweetje több mint 1800 további megosztást kapott. A lány szerint a kép eredete abból a szempontból nem is lényeges, hogy mit akart kifejezni a posztjával. Ugyanakkor több a témában megjelent cikk (például ez és ez) is felhívja rá a figyelmet, hogy ezek a képek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közvéleményt egyik vagy másik oldalra állítsák, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy honnan származnak, és milyen eredeti kontextusban jelentek meg.
Szűrni kell
Chris Hamilton, a BBC közösségimédia–szerkesztője szerint a médiacégek csak az ún. reverse image keresők (itt az egyik ilyen) használatával tudják meghatározni, hogy a képek valójában honnan származnak, és hol bukkantak fel korábban. Hamilton szerint a képek azonosítása kapcsán legtöbben azt gondolják, hogy ezzel a hamisított fotókat akarják kiszűrni, pedig valójában ezekből viszonylag kevés van.
Igazából amiket mostanában gyakran látunk, azok valódi képek vagy videók, amelyek viszont nem arról az incidensről szólnak, amit bizonyítani akarnak velük
– mondta a BBC-s szakember.
A szíriai konfliktusban rögzített anyagok néha az izraeli oldalon is felbukkannak: ez a YouTube-ra feltöltött videó például a címével azt akarja bizonyítani: a Hamász „emberi pajzsként használja a gyerekeket”, ezzel rájuk hárítva az ártatlan gyermekáldozatok haláláért viselt felelősséget.
Ugyanez a videó viszont már korábban, februárban is felbukkant a videómegosztón, akkor „Szíriai gyerekek közösen indítanak be egy aknavetőt” címmel. A videó leírása szerint a gyerekek – a videón is látható felnőtt férfi által irányított – akciója egy Aszadnak adott válasz volt a szíriai légierő korábbi bombázására. Erre utal az is, hogy az International Business Times szerint a videón látható férfi Aszad-ellenes szlogeneket kiabál arabul.
Gondosan felépített gépezetek
A palesztin-izraeli konfliktusban nem újdonság a közösségi média propagandacélokra való használata (erről itt olvashat egy 2010-es, izraeli tanulmányt), az ehhez szükséges kapacitások jószerével már a 2008-2009-es gázai háború alatt kiépültek: az izraeli hadsereg (Israeli Defense Forces – IDF) már 2009-ben elindította Twitter-profilját, amelynek a cikk írásakor 327 ezer követője volt.
A Hamász katonai szárnya az @AlqassamBrigade profil létrehozásával válaszolt, a két szervezet Twitter-háborúját sok cikk dokumentálta, egy 2012-es cikk egyenesen „az év Twitter-háborújának” nevezte. Ekkoriban valóban nagyon kemény hangú bejegyzésekben mentek egymásnak – az IDF szóvivője például az év novemberében azt írta: „Azt ajánljuk, hogy a következő napokban egy Hamász-tag – legyen akár alacsony szintű vagy magasrangú vezető – se mutatkozzon a föld színén”.
We recommend that no Hamas operatives, whether low level or senior leaders, show their faces above ground in the days ahead.
— IDF (@IDFSpokesperson) November 14, 2012
Az al-Kasszám Brigádok akkoriban többnyire az aktuális bombázásait tette közzé a Twitteren, a közösségi oldal azonban idén januárban felfüggesztette a Hamász több felhasználói fiókját, így a @AlqassamBrigade-et is, mivel megsértették a Twitternek az a policyjét, hogy a felhasználók nem fenyegethetnek másokat közvetlen erőszakkal.
Az Independent szerint izraeli oldalon egy a herzliyai magánegyetemen alakult diákegyesület is beszállt a propagandába: a „Hasbara háborús szobában” körülbelül 400 diák azért ül a számítógép előtt, hogy „nagyon világos üzenetet közvetítsen a külföldieknek” Izrael helyzetéről. A diákok átlagos közösségimédia-felhasználóként fellépve főleg a Facebooknál kampányolnak azért, hogy tiltsák le az Izrael ellen uszító oldalakat, vagy például olyan rajzokat posztolnak, amiket a Hamász rakétáitól rettegő izraeli gyerekek rajzoltak.
A gázai övezetben dúló harcokkal kapcsolatos legfrissebb híreinket erre a linkre kattintva olvashatja.
Elindult az Indamedia média és marketing-kommunikációs kiadványa.
További szakmai tartalmakért kattints és kövess bennünket!
MEGNÉZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
