Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

A hátországában támadtak az Iszlám Államra

tag-reuters (5)
2014.09.23. 22:30

Új szakaszába lépett az Iszlám Állam (IS) ellen indított küzdelem, miután kedd hajnalban már nemcsak Irakban, hanem az eddig biztos hátországuknak számító Szíriában is légi csapásokat hajtott végre az arab országokkal kiegészülő Egyesült Államok. Az Iszlám Állam több mint hetven tagjával végeztek, az azonban továbbra sem látszik, milyen földi erők egészíthetik majd ki Szíriában a légi csapásokat, miközben a török határon súlyos menekülthelyzet alakult ki az IS elől menekülő több mint százezer ember miatt.

A kvázi fővárosukat is támadták

A terroristák sehol sem találhatnak biztos menedéket

– mondta Barack Obama amerikai elnök, miután kedd hajnalban az Egyesült Államok több arab országgal kiegészülve Irak után már Szíriában is légi csapásokat kezdett az Iszlám Állam ellen, ami a három és fél éve polgárháborúba süllyedt országból kiindulva tudott területeket elfoglalni Észak-Irakban. A támadások célpontja pedig egészen konkrétan az IS hátországa, többek között Rakka, a szervezet kvázi fővárosa volt.

Az Iszlám Állam több mint hetven tagjával végeztek, miközben egy amerikai közlemény szerint a szervezet kiképző központjait, fegyverraktárait, parancsnoki központjait és az utánpótláshoz használt teherautókat és katonai járműveket is megrongáltak, vagy megsemmisítettek. Olyan képek is elterjedtek azonban a közösségi médiában, amik állítólag egy lezuhant amerikai drónt mutattak. Rakkából a Reuters szerint sokan menekültek a támadások után, de egyes források szerint az Iszlám Állam már napokkal ezelőtt megkezdte az evakuálást egy esetleges támadástól tartva. Az északi tartomány mellett a lényegében nem létező szíriai-iraki határnál is támadták az Iszlám Állam állásait.

A Vörös-tengeren és az Öbölben állomásozó amerikai rombolókról kilőtt Tomahawkokkal azonban az Iszlám Államon kívül más, többek között az al-Kaidához köthető szélsőséges csoportokra is csapást mértek. Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő azt mondta az AFP-nek, hogy a Khorasan elleni támadást már néhány hónapja mérlegelték, a csoport ugyanis állítólag Amerikában és Európában is terrorcselekményekre készült.

Két hete jelentették be, hogy ez jön

Az Egyesült Államok összességében már több mint 190 légi csapást hajtott végre augusztus 8-a óta Irakban, de Barack Obama sokáig nem akart belenyúlni a már három és fél éve húzódó szíriai konfliktusba. Két amerikai újságíró lefejezése után azonban megváltozott az amerikai közvélemény álláspontja, és ezzel közelebb került egy szíriai bombázás is.

Obama végül szeptember 11-én jelentette be az Iszlám állam meggyengítésére és megsemmisítésére kidolgozott stratégiát, aminek részeként egy nemzetközi koalíció élére állva Szíriában is légi csapásokat kezdenek az IS ellen, és felfegyverzik a szíriai mérsékelt ellenzéket. A szíriai beavatkozáshoz nem adtak meg időpontot, mert még folyt a bombázások hírszerzési előkészítése és a célpontok bemérése, ennél is fontosabb volt azonban a belengetett koalíció kiépítésének megkezdése.

Öt arab ország is beszállt

„Amerika nem egyedül támadott" – mondta Obama, utalva a légi csapásokba bekapcsolódó arab országokra. Az Egyesült Államok mellett Szaúd-Arábia, Bahrein, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek is vadászgépeket küldött, míg Katar területén állíthatták fel az egyik előretolt amerikai kommunikációs központot.

Az Egyesült Államok már hetek óta egy széleskörű nemzetközi koalíció kiépítésén dolgozik, és eddig 58 ország jelezte, hogy valamilyen formában hozzájárul az Iszlám Állam elleni harchoz. A Fehér Háznak azonban kulcsfontosságú volt, hogy térségbeli arab, és még inkább, hogy szunnita többségű országokat is megnyerjen az Irakban és Szíriában is a szunnita területeken előretörő Iszlám Állam ellen.

Amerikai források szerint az arab országok ötfős különítményét az elmúlt három napban sikerült bevonni a koalícióba, de további szövetségeseket is várnak. Obama szerdán beszédet mond az ENSZ Közgyűlésében, ahol további országokat is megpróbálhatnak meggyőzni. Obama egy olyan határozatot is szorgalmazhat a Los Angeles Times szerint, amivel azok ellen a külföldi harcosok ellen lépnének fel erőteljesebben, akik csatlakoznak az Iszlám Államhoz.

Egyelőre az előző héten még a skót népszavazással lefoglalt britek sem döntötték még el, mivel járulnak hozzá a koalícióhoz. Franciaország pénteken kezdett légi csapásokat Irakban az IS ellen, de Francois Hollande elnök kikötötte, hogy Szíriában nem kapcsolódnak be a harcokba.

Bassár el-Aszad külügyminisztere augusztusban még azt mondta, hogy az egyeztetés nélkül megkezdett légi csapásokat agressziónak vennék, ehhez képest most ők erősködtek, hogy az Egyesült Államok előre jelezte nekik az akció kezdetét, míg az amerikai külügyminisztérium tagadott. „Nem kértük a rezsim engedélyét" – mondta Jen Psaki szóvivő. A szíriai állami média végül jelezte, hogy Aszad üdvözli a nemzetközi összefogást a terrorizmus ellen.

Haszan Rouháni iráni elnök viszont jogtalan beavatkozásnak nevezte az amerikai bombázást Szíriában, mivel azt nem engedélyezte az ENSZ, és Irakkal ellentétben a szíriai kormány sem kérte fel a külföldi erőket a beavatkozásra. Irán mellett Oroszország is bírálta a légi csapások megkezdését.

De mi lesz a földön?

A vadászgépeket, drónokat és Tomahawk robotrepülőket is felvonultató szíriai légi csapások az eddigi legintenzívebb támadást jelentik az Iszlám Állam ellen. „A szíriai hadműveletek nehezebbek, mint bármi, amit eddig megpróbáltunk Irakban vagy Afganisztánban" – mondta azonban már Obama stratégiájának bejelentése után egy amerikai tábornok a Washington Postnak, a probléma kulcsa ugyanis a földi egységekben, illetve ezek hiányában rejlik.

A bombázásokkal csapást mérhetnek az Iszlám Államra, azonban ezzel csak meggyengíteni és visszaszorítani tudják a CIA becslései szerint már 31 ezer harcost számláló csoportot. Irakban a légi csapások segítségével az iraki kurd erők vissza tudták szerezni a korábban elveszített területeket, de az IS nem adta fel az összes várost és falut, csak onnan vonult vissza, ahol lebombázták az állásait. Még az új kormánnyal és elnökkel a politikai patthelyzeten túllépő Irakban is sok időbe telhet, amíg milíciákkal kiegészítve ütőképes erőt kovácsolnak az iraki hadsereg maradékából, hosszú távú megoldást pedig csak akkor érhetnek el valamikor, ha a szunnita területeken is tudnak alternatívát kínálni az elmúlt évek síitákat favorizáló iraki vezetéséből kiábrándult helyieknek.

Szíriában azonban ennél jóval bonyolultabb a helyzet. Az amerikai kongresszus már megszavazott félmilliárd dollárt a szíriai mérsékelt ellenzék felfegyverzésére, azonban a Szabad Szíriai Hadsereget már régen kiszorították például a most támadott Rakka tartományból. A szíriai felkelőket a tervek szerint Szaúd-Arábiában képezik majd ki, azonban várhatóan egy 500 fős egység felkészítése is nyolc hónapba telhet, addig azonban nagy kérdés, milyen erőkkel számolhat Obama koalíciója a terepen.

Tony Blair volt brit miniszterelnök azt mondta, hogy a légi csapások önmagukban nem biztos, hogy célt érnek majd. „Ha szükséges, akkor nem kellene kizárnunk például a különleges erők bevetését" – vélekedett. Obama azonban már többször is kizárta, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelembe harcoló amerikai csapatok kapcsolódjanak be, ehelyett a helyi erőkön kívül a környező országokra számíthatnak még.

Az is csavar egyet a szíriai helyzeten, hogy az Egyesült Államoknak el kell kerülnie, hogy a frissen kiképzett és felfegyverzett erők az Iszlám Állam, vagy más szélsőséges szervezetek oldalára álljanak. Emellett az is egy jövőbeni problémát jelenthet, ha az ország keleti fele felett az ellenőrzést már teljesen elveszítő Aszad erői próbálnak a légi csapások farvizén területeket visszaszerezni az Iszlám Államtól vagy az al-Kaida szíriai fiókszervezetétől, az an-Núszra Fronttól.

A szíriai légi csapások tehát megkezdődtek, de a kifutásuk még messze nem látszik. A stratégia bejelentésekor mindenesetre Obama is jelezte, hogy tisztában van azzal, hogy az IS elleni fellépés sokáig elhúzódhat. Mint mondta, az IS meggyengítése és megsemmisítése két évnél is tovább tarthat, vagyis átnyúlhat már a következő amerikai elnök idejére is.

Sok túszuk van

Hagyományosan vett katonai oldalról nincs igazán közvetlen válasza az Iszlám Államnak a most Irak után már Szíriára is kiterjesztett, és feltehetően sokáig folytatódó légi csapásokra. Ugyanakkor a két amerikai és egy brit túsz lefejezése után újabb brit segélymunkás megölésével fenyegetőztek, emellett pedig egy másik brit férfiról készült videót is nyilvánosságra hoztak a napokban. Több mint tíz nyugati túsz lehet még a fogságukban.

Arra is felszólították a támogatóikat, és a velük szövetséges szervezeteket, hogy célozzák meg azoknak az országoknak az állampolgárait, amik támogatják az Iszlám Állam ellen összeálló koalíciót. Az IS-szel szövetséges egyik csoport már elrabolt egy francia férfit Algériában a hétvégén, életét pedig attól tették függővé, hogy François Hollande francia elnök befejezi-e az Irakban pénteken megkezdett légi csapásokat.

Azonban az egyre súlyosabb menekülthelyzet is fegyver lehet az Iszlám Állam kezében, a szomszédos országok közül könnyen destabilizálhatják például Jordániát és Libanont is akár. Irakban a légi csapásokkal megtámogatott kurdok vissza tudták foglalni a korábban elveszített területeiket, így az IS fegyveresei múlt héten Szíriában indítottak támadást a kurdok ellen. Néhány tíz kilométerre jutottak a török határtól, miközben bekerítették Ain-al-Arab, kurd nyelven Kobani határvárost. Közben egy hét alatt több mint 60 falut foglaltak el Kobani környékén.

Súlyos a helyzet a török határnál

Törökországban már egyébként is több mint egymillió szíriai menekült volt, de most a hétvégén az IS előrenyomulása miatt újabb 130 ezren, többségében kurdok érkeztek a határhoz. A török kormány pénteken megnyitotta a határátkelőket a menekültek előtt, de hétfőre több helyen le kellett zárni a határt, miközben összecsapások robbantak ki az érkezőkkel szolidarító kurdok és a rendvédelmi erők között a török oldalon. A tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúval válaszoltak.

Újra felszínre törtek a török hatóságok és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti feszültségek is. A független kurd államért, majd pedig különböző szintű autonómiáért harcoló PKK 1984 óta küzd a török kormányerőkkel, a harcokban 40 ezer ember vesztette életét. A helyzet azonban az elmúlt években enyhült, sok előrelépés történt az azóta már többek között éppen a kurdok szavazatainak is köszönhetően elnökké választott Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöksége alatt. A PKK vezetője, Abdullah Öcalan 2012-ben tárgyalásokat kezdett a török kormánnyal, és márciusban tűzszünetet hirdetett, sok fegyveresük pedig visszahúzódott Irak északi részére.

A PKK most felszólította a kurdokat, hogy segítsenek Szíriában az Iszlám Állam ellen harcoló testvéreiknek, ezt azonban a török vezetés nem nézné jó szemmel. Többek között attól tarthatnak, hogy a PKK-hoz is kerülhet azokból a fegyverekből, amiket a nyugati országok a szíriai kurdoknak küldenek. A török külügyminiszter csütörtökön is arról beszélt, hogy nem szabad levenni a PKK-t a terrorszervezetek listájáról.

Törökország egyben jelezte, hogy keményen lecsapnak majd azokra az európai dzsihádistákra, akik az országon át próbálnak csatlakozni az Iszlám Államhoz. Állításuk szerint már ezer embert őrizetbe vettek ilyen vádakkal. Az Egyesült Államok is Törökország aktívabb részvételére számít az Iszlám Állam elleni harcban, miután kiszabadult az a 46 török állampolgár, akiket még június 11-én raboltak el Moszulnál a török konzulátusról.