Megkezdte észak-koreai börtönbüntetését egy 24 éves amerikai

A fiatalembert áprilisban vették őrizetbe egy turistalátogatás alkalmából. Az észak-koreai állami média szerint odaérkezésekor

Ezzel megsértett egy törvényt, de hogy melyiket is pontosan, azt a mai napig nem árulták el a koreai hatóságok. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság bírósága "ellenséges cselekmények" vádjával ítélte hat év kényszermunkára az amerikai Matthew Millert. 

Egy átlagos srác nem mindennapi tette

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi történt egész pontosan. A CNN bár utánajárt Miller hátterének, az Észak-Koreában lezajlott eseményekről még mindig csak az állami média közleményeiből értesülnek. Azonban a hónap elején a CNN riportere ott járt Phenjanban, ahol egy szállodában találkozhatott Millerrel. Arra a kérdésre, hogy mit követett el, nem tudott egyenes választ adni, helyette azt nyilatkozta, hogy

annyit mondhatok, hogy érkezésem előtt már készültem arra, hogy megsértsem a KNDK törvényeit. A bűnömet szándékosan követtem el. Elismertem tettemet, és már bocsánat kértem a kormánytól...

A beszélgetés során az a paradoxon lépett fel, hogy Miller az amerikai kormány segítségét kéri. A hivatalos történet az ugyanis, hogy Miller önszántából kívánta őrizetbe vetetni magát, amit az utazását szervező URI Tours is megerősített hivatalos közleményével. Az utazási iroda állítása szerint Miller őket használta fel arra, hogy a KNDK-ba bejusson, és tényleg összetépte a vízumát, viszont elképzelésük sincs arról, hogy azt miért tette. Közleményükben az áll, hogy bár ügyelnek arra, hogy megszűrjék a kuncsaftjaikat, nincs módjuk arra, hogy minden egyes turistájuk indítékát ellenőrizzék.

Matthew Millner egy phenjani tárgyalóteremben 2014. szeptember 14-én.

Fotó: KCNA / Reuters

Matthew a kaliforniai Bakersville kertvárosi részén nőtt fel. A CNN riportere megkérdezte a közeli ismerősöket és szomszédokat, akik mind azt mondták, hogy egy teljesen átlagos srác volt. 2008-ban fejezte be tanulmányait a helyi gimnáziumban, két megszólaltatott volt osztálytársa az elmondottak szerint alig emlékszik rá, annyira csöndes és magának való volt. Négy évvel ezelőtt utazott Dél-Koreába, hogy meglátogassa testvérét, majd ott vállalt angol tanári munkát. 

Nem ő az egyedüli fogoly

Matthew Milleren kívül még két amerikai állampolgár bűnhődik Észak-Koreában. Kenneth Bae és Jeffrey Fowle is a hatóságok vendégszeretetét élvezik. Millertől annyiban különböznek, hogy bár bűntetteiket ők is elismerték a kamerának, valószínűleg nem előre megfontolt szándékkal követték el azokat, és nem tervezték hosszasan a koreai őrök társaságát élvezni.

Kenneth Bae ázsiai származású amerikai misszionáriust két éve tartóztatták le a "rendszer megdöntésének előre megfontolt szándékával". Kim Dzsongun rezsimje nem tűri meg a szervezett vallás semmilyen formáját, és Baet azzal gyanúsították meg, hogy a rendszer megdöntésére készül azzal, hogy megtéríti az észak-koreai embereket. Büntetésképpen az amerikai misszionárius már több mint másfél éve tartózkodik egy munkatáborban. 

Az interjú a forgatókönyv alapján zajlott le 

Fowle bár vallásos ember, az ő vádjában nem állt olyan, hogy embereket akart megtéríteni. Bűne az volt, hogy egy Bibliát hagyott a hotelszobáján. A KNDK-ban szigorúan tiltják a vallási anyagok behozatalát, és Fowle hibája elég volt ahhoz, hogy az augusztusi őrizetbevétele után ugyanúgy kényszermunkára ítéljék.

A hónap elején Will Repley, a CNN tudósítója Phenjanba látogatott, ahol a megbeszélteknek megfelelően haladt az útitervével, amikor az egyik mellé kirendelt észak-koreai tájékoztatta arról, hogy sürgősen el kell menniük egy hotelbe. Az előzetesen megbeszéltek alapján Repley néhány koreai hivatalnokkal interjúzott volna az amerikaiak sorsáról. Ehelyett a hotelben a három fogoly várta őt, és mindegyikkel öt perce volt, hogy kérdéseket tegyen fel nekik. 

A hatóságok arra bátorítottak, hogy arról kérdezzük őket, van-e üzenetük a kormányuknak és családjuknak.

A tudósító beszámolója alapján a három interjú rengeteg hasonlóságot mutatott, mintha csak egy előre megírt forgatókönyv alapján válaszolhattak volna a kérdésekre. 

Mind a hárman azt mondták, hogy bocsánatot kérnek Észak-Koreától a bűneikért, és elismerik tetteik súlyát. A körülményekről Bae mesélt bővebben, ám egyikük sem panaszkodott komolyabban, sőt.

nem tudok panaszkodni, az étel jó, és minden nap megyünk sétálni az őrökkel.

– mondta Fowle a riporternek. 

Arra kérdésre, hogy van-e valami üzenetük az USA kormányának, mind a hárman azt mondták, hogy szeretnék, ha a kormány komolyan venné az ügyüket, és küldenének egy delegációt a KNDK-ba, hogy szabadon bocsátásuk feltételeiről tárgyaljanak. Egyéb kérdésekre nem válaszoltak, illetve kerülték a válaszadást. Úgy tűnt, mintha csak adott témákat beszélhettek volna meg, másról nem eshetett szó, mert az súlyos következményeket vonhatott volna maga után.

Repley elmondása szerint a foglyok szóba hozták a riporterek útitervét is, és figyelmeztették őket, hogy ha nem követik a szabályokat, akkor lehet, hogy a másnap reggeli gépre nem fognak felszállni.

A koreai fél részéről megrendezett interjú gyanúját az is igazolja, hogy Fowle kezében jegyzetekkel várta az amerikai riportert.

Pecázik Kim Dzsongun?

Az interjúkról készített videókon Repley elmondása szerint is úgy tűnik, hogy az amerikaiak jó kondícióban vannak, és nem a kizsigerelésük a cél. Az interjú készültekor ápoltak, tiszták, és jó egészségnek örvendőnek tűntek. Sőt, Fowle-t egy hotelben tartották őrizetben a tárgyalása megkezdéséig. Valószínűleg ezt a KNDK szánt szándékkal szervezte így, mert meg akarják mutatni a világnak, hogy nem bánnak olyan rosszul a külföldi foglyaikkal.  

A három amerikai állampolgár fogvatartása nem ideológiai, hanem sokkal inkább politikai célokat szolgál. Észak-Korea ugyanis nem szereti, ha éppen nem rá figyelnek. A rezsim legitimitását az adja, hogy a nagyhatalmak figyelmet fordítanak rájuk, ezzel is igazolva nagyhatalmi státuszukat.

Kim Dzsongun csaliként használja az amerikaiakat 

Apja, Kim Dzsongil politikáját vélik felfedezni a koreai diktátor lépéseiben. A fogvatartott amerikai állampolgárokat először rákényszerítik arra, hogy nyilvánosan elismerjék tetteiket, majd elmeséljék, hogy jól bánnak velük, és az USA segítségéért könyörögjenek. 1994-ben Új-Mexikó kormányzója utazott többször is az országba hasonló eset miatt.

A jelenlegi eset is egyfajta felhívás arra, hogy a KNDK párbeszédet akar az USA-val. Ezzel újra a figyelem középpontjába kerülnek, és abban az esetben, ha az amerikai kormány tényleg delegációt küld az országba, a rezsim igazolja nagyhatalmi státuszát, és azt, hogy igenis komolyan veszik a világpolitikai színtéren. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!