Mi folyik most Észak-Koreában?

Kim Dzsongun pont egy hónapja nem mutatkozott nyilvánosan, ezért megkezdődtek a találgatások, hogy vajon mi történhetett az észak-koreai rezsim vezetőjével, miközben Phenjan Kim Ir Szen egyik országegyesítési javaslatát is előhúzta, ütőkártyaként ott vannak a kezében az amerikai foglyok, viszont hangsúlyozza, hogy rakéta- és atomkísérletre nem készül.

Észak-Korea szombaton azt is jelezte, hogy készek újabb magas szintű egyeztetéseket tartani heteken belül Dél-Koreával, írja a CNN. Az Ázsiai Játékok záróünnepségére váratlanul Dél-Koreába látogatott az észak-koreai kommunista vezetés három magas rangú tagja, köztük a Kim Dzsongun után második számú vezetőnek tekinthető Hvang Pjong Szo, és megbeszélést folytattak a dél-koreai országegyesítési miniszterrel és a nemzetbiztonsági tanácsadóval. Ilyen magas rangú képviselők között öt éve nem volt közvetlen tárgyalás. Nem ez az egyetlen jel, ami a viszony enyhülésére, Észak-Korea kompromisszumkészségére utal az elmúlt időszakból.

Bokaműtétje lett volna?

Kim Dzsongun utoljára szeptember 3-án jelent meg az állami médiában, amikor részt vett a legnépszerűbb észak-koreai zenekar, a Moranbong koncertjén, a múlt héten pedig a legfőbb népi gyűlés tanácskozásán azonban már üres volt Kim széke.

A Csoszon Ilbo dél-koreai lap a héten azt írta, az észak-koreai vezetőt kórházban ápolják, miután mindkét bokáját megműtötték. A lap szerint a svájci sajtoktól meghízott Kim túlságosan sokszor szorgalmazta a helyszíni látogatásokat, ezért júniusban megsérült a jobb bokáján, és ellátatlanul hagyta a sérülést. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint pedig a dohányzás miatt léptek fel különböző egészségügyi problémák Kim Dzsongunnál.

Észak-Korea ENSZ-nagykövete viszont tagadta a Reutersnek adott interjúban, hogy Kim Dzsongun nem lenne jól, az állami tévé pedig korábban annyit ismert el, hogy „kényelmetlen fizikai oka" van Kim távolmaradásának. Akárhogyis, Kim hiánya újra találgatásokra adott okot a rezsim aktuális állapotáról.

A VICE azt írta, hogy egy szeptemberben Hollandiában disszidenseknek rendezett konferencián a Kim Dzsongil alatt kémelhárítóként és a propagandagépezet egyik irányítójaként dolgozó Csang Dzsonszong azt mondta, hogy szerinte már a Koreai Munkapárt egyik részlege, a Szervezeti és Tervezési Osztály irányítja a háttérből az országot. Csang szerint már 2013-ban megtörtént az átrendeződés, amikor tavaly decemberben váratlanul árulással vádolták meg, és kivégezték Csang Szongtheket, Kim Dzsongun addig befolyásos nagybátyját.

Oka volt, hogy nyilvánosan megmutatták a sántikálást

Már amikor felvetődött a Kim-család harmadik generációjának hatalomátvétele, egyértelmű volt, hogy Kim Dzsongun elsősorban szimbolikus posztot fog betölteni, ami a rendszer továbbélését testesíti meg.

A háttérben viszont testületi döntések húzódnak

– mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. „Alapvetően a nomenklatúra egyetért abban, hogy saját uralmuk alapja a belső stabilitás, amihez szükség van egy szimbolikus vezetőre, valamint meg kell akadályozni, hogy egy-egy nagyhatalmú káder túlságosan előtérbe kerüljön. Tavaly decemberben Csang Szongtheknek is ez lett a veszte" – mondta a szakértő.

2011-es hatalomra kerülése óta a phenjani propagandagépezet mindent megtett, hogy karizmatikus vezetőként mutassa be Kim Dzsongunt az észak-koreai lakosság és a külföld előtt is. A nomenklatúra szemében Kim Dzsongun megfelelő a szimbolikus vezető szerepére, ezért ha nem történik valamilyen váratlan esemény (merénylet, súlyos betegség, stb.), akkor az uralma még sokáig fennmaradhat.

Csoma szerint az, hogy nyilvánosan is megmutatták, ahogy Kim Dzsongun sántikál, arra utal, hogy igazából nincsen semmi komoly baja. Szerinte az sem kizárt, hogy a mindig is nagy kosárlabda-rajongó hírében álló észak-koreai vezető valamilyen sportsérülést szenvedett el. A pletykáknál biztosabbat azonban csak akkor lehetne tudni az egészségi állapotáról, ha az országba hívott európai orvosok közül bárki megszegné a titoktartási nyilatkozatát. Az észak-koreai vezetők gyógykezelésére ugyanis már évtizedek óta európai orvosokat visznek az országba.

Most éppen itt tart a hullám

Teljesen egyértelmű, mit akarnak: a rezsim fennmaradását és a nomenklatúra uralmának fenntartását

– mondta Csoma. Ehhez minél több külföldi támogatásra és nekik előnyös befektetésre lenne szükségük, látványos tiszteletet is elvárnak a rezsim iránt, és mindezt úgy, hogy a rezsim fennmaradásának végső garanciájaként a tömegpusztító fegyvereket és a célbajuttató eszközöket megtarthassák. „Ez azonban az Egyesült Államoknak és a konfliktusban érintett távol-keleti országoknak elfogadhatatlan" – mondta.

Az észak-koreai politika szempontjából az elmúlt tíz évet egy hullámzó folyamathoz lehetne hasonlítani, amelynek során vannak pozitívabb időszakok és látványos kardcsörtetések is. Idén a kemény retorika elmaradt, de több fronton is próbált a céljai irányában manőverezni az észak-koreai rezsim. Dél-Korea és az Egyesült Államok megint hadgyakorlatba kezdett február végén, amit Phenjanból rendre dühös retorikai szólamok kísérnek, tavaly pedig régen látott mélységbe jutott miatta a két Korea viszonya. Most azonban végig pozitívabb volt a légkör, déli családok érkeztek északra találkozni évtizedek óta nem látott rokonaikkal.

Továbbá szimbolikus jelentőséggel bír, hogy az észak-koreai sportolók is részt vehettek a dél-koreai Inchonban megrendezett Asian Games versenyein. A Korea-közi kapcsolatokban a sport minidig is egy fontos, politikai rendszereken túlmutató, összekötő elem volt. Észak-Korea szombaton azt is bejelentette, hogy készek újabb magas szintű egyeztetéseket tartani október végén, november elején, jelezte a dél-koreai egyesítési minisztérium.

Három amerikai is a kezükben

Áprilisban és májusban is őrizetbe vettek azonban két amerikai turistát a koreai törvények megsértésére hivatkozva. Egyiküket szeptember közepén hat év kényszermunkatáborra ítélték és bezárták, amiért az országba lépve eltépte turistavízumát, és azt kiabálta, hogy politikai menedékjogot akar kapni Észak-Koreában. Őrizetben tartanak egy harmadik, amerikai-dél-koreai kettős állampolgárt is. Kenneth Bae-t 2012 novemberében tartóztatták le, mert a diktatúra szerint meg akarta dönteni az ottani rendszert, végül 15 év kényszermunkára ítélték.

Phenjan a közelmúltban nem volt hajlandó fogadni Robert Kinget, az észak-koreai emberi jogi ügyekért felelős amerikai különmegbízottat, aki Bae ügyéről akart tárgyalni a helyi hatóságokkal. Amerikai tisztviselők szerint Észak-Korea kihagyta a lehetőséget, hogy javítson a kapcsolatokon, amikor elutasította, hogy tárgyaljon az őrizetbe vett amerikaiakról. A három amerikai egyfajta ütőkártyaként lehet az észak-koreaiak kezében, de eddig nem tűnt úgy, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne érdemi tárgyalásokra a szabadon bocsátásuk érdekében.

Rakéta- és atomkísérlet nélkül

„Tavaly tavasszal az erődemonstrációkkal ezt nem sikerült kizsarolniuk, a fogva tartott három amerikai állampolgár ügye sem indított meg párbeszédet a két ország között" – mondta Csoma, aki szerint továbbra is tárgyalásokat szeretnének kezdeni az Egyesült Államokkal, ezért megint új iránnyal próbálkoznak.

Most a kompromisszumkészség hangsúlyozásával jelzik, hogy továbbra is készek a tárgyalásokra.

Észak-Korea ENSZ-nagykövete csütörtökön arról beszélt a Reutersnek, hogy

amikből többet is végrehajtottak, mióta 2008-ban zátonyra futottak a tárgyalások az atomprogramjukról. Most a nagykövet szerint azonban készek újrakezdeni az egyeztetéseket, az eddig kísérleteket pedig valójában az amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokra adott válasznak nevezte. A hatoldalú tárgyalásokon a két Korea mellett az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Japán vesz részt.

Kim Ir Szen idejéből vett retorika

Ezzel párhuzamosan viszont a múlt hétvégén újra előcitálták a két Korea egyesítésének ötletét, amikor tizenöt év óta először lépett pulpitushoz szombaton az ENSZ Közgyűlésében észak-koreai külügyminiszter. Ri Szu Jong azt javasolta, hogy a két Korea föderációban egyesüljön, az atommentesítés feltételének pedig azt nevezte, hogy az Egyesült Államok vessen véget ellenséges politikájának, ami veszélyezteti Észak-Korea szuverenitását.

Ri azt a javaslatot ismételte meg újra, amit a nyolcvanas évek vége óta folyamatosan hangoztatnak, egyfajta „egy ország – két rendszer" konstrukcióban képzelve el az újraegyesülést. Ha ez megvalósulna, akkor az észak-koreai javaslat szerint az egységes ország a középkori Korjó Királyság nevéhez visszanyúlva Korjó Demokratikus Szövetségi Köztársaság nevet venné fel. Ezzel szemben a szöuli vezetés a két rendszer békés egymás mellett élése és interakciója révén képzeli el a majdani egyesítést, amely olyan típusú gazdasági együttműködések segítségével valósulna meg, mint a 2004-ben létrejött keszongi ipari park, ami északi területen van, de közösen működteti a két Korea.