Az orosz hadsereg behatolt Ukrajnába, összehívták az ENSZ BT-t

Philip Breedlove a NATO amerikai főparancsnoka Bulgáriában kijelentette, hogy a héten orosz tankok, tüzérség és légvédelmi berendezések érkeztek Ukrajnába. Úgy látják, hogy Ukrajna keleti részén nyílt háború lehet, írta a Bloomberg. Az orosz védelmi minisztérium tagadta a vádakat.

Az ukrán védelmi miniszter szerint továbbra is harcok folynak az ország keleti részén, ahol az elmúlt 24 órában egy ember meghalt, öten pedig megsérültek. Független hírügynökségek nem erősítették meg az értesülést. Donyeckben már vasárnap is harcok voltak.

A BBC értesülése szerint a szeparatisták bevallották, hogy orosz önkéntesek segítik őket. Szerda reggel a kelet-ukrajnai, szeparatisták által irányított Donyeckben dördültek lövések, de nem egyértelmű, hogy a nehéztüzérségtől érkező ostromló lövéseket az ukrán kormány, vagy a szeparatisták adták le, vagy esetleg mindenki tüzel.

Összeül a Biztonsági Tanács

A szintén szeparatisták által ellenőrzött Luganszk közelében is harcok voltak: az ukrán hatóságok szerint egy ukrán katona meghalt, egy másik pedig megsérült, amikor lázadók támadtak az ukrán hadsereg állásaira egy a várostól északra eső falu mellett.

Szerda este rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassák a kelet-ukrajnai helyzetet. Eközben az EBESZ főtitkára a konfliktus továbbterjedésének veszélyéről beszélt Brüsszelben. 

Nyáron, az ukrán elnökválasztás után is történt már ilyesmi: akkor a választások után támadt az ukrán hadsereg. Putyin akkor is tagadta, hogy reguláris orosz egységek érkeztek volna a határon keresztül.

Veszélyben a tűzszünet

Az ENSZ szerint komoly veszélyben van a szeptemberi minszki megállapodás nyomán létrejött tűzszünet Kelet-Ukrajnában, és félő, hogy kiújulnak a súlyos harcok a térségben.

Jens Anders Toyberg-Frandzen, a szervezet politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese úgy fogalmazott, hogy a harcok kiújulása katasztrófa lenne Ukrajna számára. Mint mondta, minden fél hibás abban, hogy idáig fajult a helyzet, de az ENSZ szerint elsősorban a kelet-ukrajnai szakadárokat terheli a felelősség. A felkelők által tartott választások és az Oroszország felől érkező nehézfegyverek jelentik a legnagyobb gondot a konfliktus rendezésében az ENSZ szerint.

A helyzet aligha lehetne ingatagabb - hívta fel a figyelmet, és mielőbb átfogó nemzeti párbeszéd megindítására szólított fel Ukrajnában az egység újjáépítése érdekében.

Tűzszünet van, de nincs béke

A kelet-ukrajnai konfliktusnak eddig nagyjából 4000 áldozata van. Ukrajna keleti felében szeptember 5. óta hivatalosan tűzszünet van, bár folyamatosan a kisebb-nagyobb konfiktusok, amelyek több száz ember életét követelték eddig.

Angela Merkel kedden azt mondta, a német kormány nem elégedett a minszki fegyverszüneti megállapodás betartásával, de nem tervezi újabb gazdasági szankciók bevezetését. Merkel szerint most a télre készülnek és a humanitárius helyzetet figyelik, és arról gondolkodnak, hogy miként lehet valós fegyverszüntet elérni.

Ukrajnában október 26-án tartották a parlamenti választásokat, de erre Donyeck és Luganszk megye szakadárok által ellenőrzött részeiben nem került sor. A két önjelölt népköztársaság végül november elején választott saját vezetőket.

Múlt héten az ukránok az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője azt jelentette be, hogy harminckét tank, harminc teherautó lépte át Oroszország felől az ukrán határt azon a szakaszon, amit az oroszbarát szeparatisták ellenőriztek. Andrij Liszenko akkor azt mondta, ez még nem jelent akkora fenyegetést, amitől komolyan félniük kellene.

A durvább konfliktus Moszkvának azért sem lehet érdeke, mert október 30-án hosszas huzavona után Brüsszelben végül sikerült megállapodnia a Gazpromnak és a Naftogaz Ukraininek arról, hogy az ukrán fél rendezni fogja az orosz gázóriás felé meglévő 5,3 milliárd dolláros tartozásának 60 százalékát az év végéig és kész elfogadni, hogy ezután előre kell fizetnie a földgázért, a teljes tartozás rendezéséig.