Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

A lengyelek megmagyarázzák a magyar kitiltási botrányt

2014.11.13. 22:56 Módosítva: 2014-11-13 22:57:40
A lengyel külügyi intézet szerint az Egyesült Államokkal feszült viszonyba került magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire számíthat Washingtontól. A varsói szakértők szerint például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015. januári kinevezésével, sőt, akár gazdasági szankciók életbe léptetése is felmerülhet.

Dariusz Kalan, az intézet egyik vezető kutatója szerint a magyar–amerikai viszonyban megnövekedett feszültség nem csak annak tudható be, hogy Washington aggódik a demokratikus normák magyarországi helyzete miatt. Az egyes kormányzati tisztségviselőkkel szemben elrendelt beutazási tilalmat tágabb geopolitikai kontextusban, méghozzá Kijev és Oroszország szembenállása felől érdemes vizsgálni. A Fehér Ház magyar kormánnyal kapcsolatos stratégiáját jelzésnek kell tekinteni mind az új Európai Bizottság, mind a közép-európai országok irányában.

Az elemző úgy véli,

precedenst teremtett Washington október közepi döntése, amellyel megtagadta hat magyar kormányzati tisztségviselő beutazását az Egyesült Államokba.

Ezt az eszközt a Fehér Ház eddig többnyire Oroszországgal szemben alkalmazta, s eddig nem fordult elő, hogy az EU vagy a NATO valamely tagállamával szemben is bevetette volna.

A lépést Barack Obama elnök, Bill Clinton volt elnök és a külügyminisztérium vezető tisztségviselőinek a magyar belpolitikai döntéseket érintő nyílt bírálatai előzték meg.

Washington a kezdetektől nem rejtette véka alá bírálatát az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya által véghezvitt alkotmányos és szerkezeti reformokkal szemben. A Fidesz által eszközölt változtatásokat, csakúgy mint Magyarországnak az európai intézményekkel és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott viharos párbeszédét, az amerikai tisztségviselők úgy értékelték, mint

az 1990-es években a volt kelet-európai blokk számára kidolgozott, demokráciaerősítő intézkedésekkel való szakítást

– fogalmazott az elemző.

Az Egyesült Államok érdekei és politikája szempontjából külön is aggodalmat kelt Budapest Kelet felé kacsingató külpolitikája. Az elemzés szerint a keleti nyitás stratégiája, amely eredetileg az ázsiai gazdasági kapcsolatok felélénkítését célozta, az ukrajnai konfliktus kirobbanása óta új értelmet nyert a Moszkvához való politikai közeledés formájában.

Az elemző szerint ezt támasztotta alá az orosz Roszatom tender nélküli meghívása a paksi atomerőmű bővítésére, valamint a magyar kormánynak a Krím félsziget orosz bekebelezésére adott visszafogott reakciói. A lengyel szakértő szerint az sem tűnik véletlennek, hogy

az amerikai kormány nem sokkal az ukrajnai magyar gázszállítások leállítása és a Moszkva által szorgalmazott Déli Áramlat törvényi előkészítése után döntött a beutazási tilalomról.

A röviddel az ukrán választások előtt tett magyar lépések nem csupán Kijevet, hanem Washingtont is súlyosan érintették, az amerikai kormány ugyanis az ukrán energiafüggőség csökkentéséért száll síkra, és ellenzi a Déli Áramlat megépítését.

Washington két okból nem említette közvetlenül Ukrajnát vagy a Déli Áramlatot a beutazási tilalom kapcsán – írja a lengyel szakértő. Egyrészt el akarták kerülni azt a jobboldali magyar sajtó által gyakran megfogalmazott vádat, miszerint az idei magyarországi választások után beavatkoznak az ország belügyeibe, másrészt a politikai korrupció önmagában is olyan érzékeny téma, amelyet késő ősszel és a tél folyamán fel lehet használni arra, hogy széles körű társadalmi felháborodást váltsanak ki.

Az elemzés szerint

a magyar kormány a nyomásgyakorlás további eszközeire is számíthat Washingtontól.

Például problémák adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015. januári kinevezésével (a posztra Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója, Szemerkényi Réka a nem hivatalos jelölt); sőt, végső esetben gazdasági szankciók életbe lépését is megfontolhatják.

Szemerkényi Réka, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója előadást tart a NATO Transzformációs Parancsnokság az USA Egyesült Vezérkara, valamint az Egyesült Haderőfejlesztési Igazgatóság közös szervezésében rendezett Nemzetközi Koncepciófejlesztés és Kísérletek Konferencián a Hilton Hotel Budapestben 2014. november 4-én.
Szemerkényi Réka, a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója előadást tart a NATO Transzformációs Parancsnokság az USA Egyesült Vezérkara, valamint az Egyesült Haderőfejlesztési Igazgatóság közös szervezésében rendezett Nemzetközi Koncepciófejlesztés és Kísérletek Konferencián a Hilton Hotel Budapestben 2014. november 4-én.
Fotó: Bruzák Noémi

A lengyel elemző úgy látja, Washington Budapesttel szembeni keményedő stratégiáját az új összetételű Európai Bizottság vezetésének is jelzésként kellene kezelnie. Washington ugyanis régóta bírálja Brüsszelt, amiért passzív álláspontra helyezkedett a magyarországi belpolitikai változásokkal és az Orbán-kormány külpolitikai reorientációjával kapcsolatban.

Tekintettel a magyar tisztségviselőket illető korrupciós vádakra, a Bizottság szemügyre veheti az uniós alapok budapesti kezelését, s ha rendellenességeket talál, megvádolhatja a kormányt a közösségi joganyag megsértésével. Végső esetben az Európai Bizottság kilátásba helyezhetné Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikkében foglalt eljárás megindítását, amit a tagállami jogok egy részének Magyarországtól való megvonása követhet – fogalmazott Dariusz Kalan, aki azt is megjegyezte: a keményebbé vált amerikai politika egyúttal figyelmeztetés néhány más visegrádi országnak, amelyek egyes vezetői nem veszik komolyan az orosz–ukrán konfliktust.

15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft