Charlie Hebdo: felgyújtották, betiltották, de a franciák támogatják

Charlie Hebdo nevű francia szatirikus lap 2006-ban került be a világ híreibe, amikor lehozták a nagy viharokat kavart dán Mohamed-karikatúrákat, és kiegészítették a saját karikatúráikkal is. A lap azonban ekkor már évtizedek óta működött: 1969-ben alapították, igaz, még L'Hebdo Hara-Kiri néven.

A szólásszabadság miatt provokáltak

A baloldali, liberális megközelítésű szatirikus magazin az alapvető szabadságjogok talaján állva kritizálta a korrupciót, állami túlterjeszkedést és a vallási elfogultságot. Gúnyt űztek Franciaország saját ikonjaiból is, és amikor 1970-ben De Gaulle elnök halálával vicceltek, a lapot be is tiltották, ekkor változtatták meg a nevét a ma is ismert Charlie Hebdóra.

A lap 1980-ig működött, és 1992-ben indították újra. Ekkortól heti 100 ezer példányban jel

ent meg, amelyet 2006-ban egy alkalommal megháromszoroztak. Ekkor jelentek meg a Mohamed-karikatúrák, nem az iszlám támadása, hanem a szólásszabadság hangsúlyozása miatt. A francia közvélemény hozzáállását mutatja, hogy a lapot az elkövetkező napokban kétszer kellett újranyomni.

A Charlie Hebdo megközelítését Jacques Chirac elnök kritizálta ugyan, de a későbbi francia elnökök kiálltak a lap szellemisége, és a szólásszabadság mellett. Nicolas  Sarkozy és François Hollande is támogató nyilatkozatokat tett a hetilappal kapcsolatban.

Az utóbbi években fokozódott az iszlám szélsőségesek nyomása a magazinon. 2011-ben, az iszlamizmussal foglalkozó különszámukat Charia Hebdo néven jelentették meg, utalva az iszlám törvénykezésre, a sariára, amely alapján az iszlamisták botoznak vagy halálra köveznek bűnösnek tartott embereket. A különszámra válaszul iszlamisták gyújtóbombával felgyújtották a lap párizsi szerkesztőségét, és meghekkelték a honlapját.