Minszk: kiszenvedték a megállapodást

16 óra tárgyalás után véget értek a megbeszélések Minszkben François Hollande, Angela Merkel, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin között. A megállapodás szerint február 15-én életbe lép a tűzszünet a donyecki és a luganszki szakadárok, valamint az ukrán hadsereg erői között.

A tárgyalás elhúzódott, az eredeti tervek szerint már korábban aláírták volna a megállapodást, ehelyett azonban a megbeszélések a négy vezető között váratlanul folytatódtak csütörtök reggel. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban mindenki eltökélt volt abban, hogy nem állnak fel az asztaltól megállapodás nélkül. A francia elnök korábban kijelentette: Minszk kudarca lényegében a háború kiszélesedését jelentené.

Ehhez képest a délelőtt folyamán csak újabb aggasztó hírek érkeztek: a szakadár Luganszk és Donyeck megye képviselői kijelentették, hogy nem fogadják el a megállapodást jelenlegi formájában. A szakadár területek delegációi közvetlenül nem vettek részt a négyek tárgyalásán. Ők csupán egy párhuzamos találkozón egyezkedtek Kijev megbízottjával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közreműködésével.

Az orosz elnök később kijelentette: épp az jelentette a legnagyobb nehézséget, hogy Kijev a legfelsőbb szinten nem akart közvetlenül tárgyalni a szakadárokkal. (Ez azonban az ukrán vezetés szempontjából érthető, hiszen egy ilyen találkozó a szeparatisták elismerését jelentette volna.)

Nem valószínű azonban, hogy a szakadárok Moszkva ellenére mondták vissza a megállapodás aláírását. A Kreml ugyanis még abban is hangsúlyozni igyekezett a szakadárok és az orosz vezetés közelségét, hogy a párhuzamos tárgyalásra a donyecki és luganszki szakadárok képviselői egy autóban érkeztek az orosz elnöki megbízottal, Vlagyiszlav Szurkovval.

A minszki tárgyalás helyszínéről az orosz RT hírtelevízió közvetít élőben.

Korábban az ukrán küldöttség kijelentette, hogy nem hagyja el a tárgyalóasztalt addig, amíg a tűzszünetről megállapodás nem születik. A szerda este indult tárgyalások folyamán kiszivárgott hírek arra utalnak, hogy a megegyezés inkább Moszkva tervei szerint alakul: a szakadárok valamiféle autonómiát kapnak, de Ukrajnán belül maradnak. Legalább ennyire fontos, hogy a tárgyaláson nincsen szó a Krím félszigetről, így a márciusban Oroszország által magához csatolt terület jelenlegi helyzetét hallgatólagosan tudomásul vette a külvilág.

A lényegben nincs egyetértés

A legutóbbi hírek szerint Kijev miatt húzódott a tárgyalások befejezése, mivel elégedetlen volt a legfontosabb feltételekkel: vitatta a szakadárok és az ukrán erők közötti demarkációs vonalat – elsősorban Debalcevénél. A várost lényegében körbevették a szakadárok, de az ukrán elnök szerint hadserege őrzi a területet, így abból kiindulva kell a kölcsönös visszavonulást megkezdeni. Kijevnek kifogása van a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területek különleges státuszát jelentő feltételekkel is, bár ennek részleteiről pontosabbat nem tudni.

A megállapodás nyomán február 15-től tűzszünet lép életbe Kelet-Ukrajnában, ahol a kilenc hónapja tartó konfliktus becslések szerint legalább ötezer civil és katona életét követelte.

A négyek a sajtó elé léptek a megegyezés bejelentése után. Magát a megállapodást a párhuzamos találkozón írták alá a szakadárok és a kijevi megbízott az EBESZ közreműködésével. Putyin, Merkel, Hollande és Porosenko kézjegyükkel egy másik dokumentumot látnak el, megerősítve a szakadárok által is aláírt egyezmény tartalmát.

„Nem ez volt életem legjobb éjszakája, de sikerült megállapodni a lényegről” – vallotta meg Vlagyimir Putyin az RT-nek a megbeszélések után.

Putyin elmondása szerint minden lényeges pontban megállapodás született: a fegyverek kölcsönös visszavonásának kiindulásául szolgáló határvonalról, Donyeck és Luganszk megye bizonyos területeinek különleges státuszáról, humanitárius és gazdasági kérdésekről.

Petro Poroseno ukrán elnök kissé másképp interpretálta az eredményt a Reutersnek: „A lényeg, hogy szombatról vasárnapra általános tűzszünet lép életbe, minden előfeltétel nélkül.” Kétségtelen, nem előfeltételről van szó, hanem a tűzszünettel egy időben életbe lépő feltételekről, elsősorban a fegyverek visszavonásáról a megadott vonalak mögé.

A francia elnök, François Hollande szerint sikerült átfogó megoldást találniuk a tűzszünetre és az ukrajnai válság politikai rendezésére is.

A tárgyalások ezután már a donyecki és luganszki szeparatista vezetők, Alekszandr Zaharcsenko és Igor Plotnyickij, valamint a kijevi megbízott Leonyid Kucsma – Ukrajna korábbi elnöke – között folynak.

Brüsszelben döntenek a szankciókról

Hollande és Merkel csütörtökön már Brüsszelbe utazik, ahol beszámolnak a minszki eredményekről. Mindennek hatása lesz az Oroszországgal szembeni szankciókra is, amelyek szigorításáról az EU hamarosan döntene. Az eredmények tükrében nem fogják bővíteni a szankciókat.