Az USA történetének legnagyobb kriminalisztikai botránya

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és az FBI hivatalosan is elismerték, hogy az FBI által vizsgált bűncselekmények laborvizsgálatai számtalan esetben fals eredményt hoztak. A számtalan ebben az esetben nem túlzás: 2000 előtt, közel két évtizeden át szinte minden tárgyaláson nem megalapozott vagy hiányos szakértői elemzést nyújtottak be bizonyítékként, amiket aztán a vádlottak ellen használtak fel.

Az Innocence Project és az NACDL közös vizsgálata kiderítette, hogy

A 268 vizsgált esetből 32 tárgyalás végződött halálos ítélettel. Közülük 14-en már nem élnek: vagy kivégezték őket, vagy a siralomházban haltak meg.

Az, hogy az FBI hibázott, még nem jelenti azt, hogy a vádlottak ellen nem voltak más bizonyítékok is. Ennek ellenére 46 állam vádlottjait és államügyészeit értesítették, hogy van-e hely az esetükben az ítélet felülvizsgálatának. Négy vádlottat már korábban felmentettek.

Jogi szakértők szerint alighanem ez az Egyesült Államok történetének legnagyobb kriminalisztikai botránya. A történtek rávilágítottak, hogy a bíróságokat évtizedeken át megvezethették a rosszul értelmezett tudományos eredményekkel. Az eset kapcsán felmerül a kérdés, hogy az állami hatóságok és a bíróságok hogyan reagálnak arra a tényre, hogy a mintákra alapuló laborvizsgálatok – mint a hajszálak vizsgálata vagy a harapásnyomok ellenőrzése – legalább negyedrészben  téves eredményt hoztak az 1989 óta vizsgált 329 esetben.

Évtizedek óta tart a dolog

Az FBI és az Igazságügyi Minisztérium megígérték, hogy értesíteni fogják az érintett vádlottakat, és minden esetben megpróbálnak igazságot tenni. Arra is kitértek, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fognak fordítani a hajminták minél pontosabb azonosítására, illetve a kriminalisztikai eszközök minél precízebb használatára.

Peter Neufeld, az Innocence Project társalapítója üdvözölte a döntést, de az eredeti véleményén nem változtatott.

Az FBI három évtizeden át tartó mikroszkopikus hajminta-elemzési gyakorlata, ahogy a vádlottak ellen használták, totális katasztrófa volt. Teljes körű vizsgálatra van szükség, ami kideríti, hogy az FBI, az FBI által kiképzett kormányzati szervek szakértői, valamint a bíróságok hogy engedhették, hogy ez megtörténjen, és miért nem vetettek véget sokkal hamarabb ennek a gyakorlatnak.

Norman L. Reimer, az NACDL ügyvezető igazgatója reméli, hogy a mostani eset olyan precedenst teremt, amivel a jövőben elkerülhetők lesznek a hasonló esetek, és nem tart majd évekig, hogy orvosolják az efféle igazságtalanságokat.