Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Mit akar Kína a semmiből felhúzott szigetekkel?

000 Hkg10170217
2015.04.27. 12:08

A Fülöp-szigetek az Egyesült Államokkal karöltve eddigi egyik legnagyobb éves hadgyakorlatába kezdett a múlt héten. Tíz nap alatt 11 ezer katona, 89 repülő és több hadihajó vesz részt a Dél-kínai-tengeren folyó műveletekben.

A Balikatan hadgyakorlatot ezúttal a vitatott hovatartozású szigetek körüli vita kiújulása előzte meg, miután olyan új műholdképek kerültek elő, amiken az látszik, hogy Kína nagy erőkkel húzza fel a kifutópályákat a szinte a semmiből emelt mesterséges homokszigetekre.

Az elmúlt években egymást érték a hadgyakorlatok és erődemonstrációk a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának számító Dél-kínai-tengeren, ahol a tömérdek lakatlan kis sziget és most már néhány mesterséges társuk olajkincsekben gazdag, feltáratlan lelőhelyek tetején csücsülhet.

A dél-ázsiai térség és az egész világ egyik legveszélyesebb konfliktusforrása lehet a Spratly-szigetek környéke,

miután Kína és a környező országok évek óta egymásnak feszülnek a terület hovatartozása miatt, pedig a tényleges kiaknázásra még várni kell. Az Egyesült Államok is átcsoportosítja haderejének egy részét a csendes-óceáni térségbe a következő években, így többek között a szigetek fölött néz majd farkasszemet Kínával.

Felpörögtek a munkálatok

Már korábban is felbukkantak képek a dél-kínai-tengeri szigeteken folyó építkezésekről, de pénteken új műholdképeken az is látható volt, hogy alig egy év alatt egy kifutópályát is felhúztak az egyik kis szigetre. Az IHS Jane's Defence Weekly szerint a 3 kilométeres hossz megfelel egy katonai célra használt kifutópályának, vagyis hadireptereknek alkalmas szigetté formálták át a zátonyt. Emellett arra utaló nyomok is látszanak, hogy újabb kikötőket építenek ki, és van olyan zátony, ahol tíznél is több hajót látni a műholdképeken. (A BBC egyik összeállításában videón is látható közelről az egyik építkezés, ahogy egy korábban víz alatti zátony tetején ma már homoksziget emelkedik.)

Edward Schwarck, a Royal United Services Institute elemzője szerint az építkezések nem önmagukban jelentenek fenyegetést, de következtetni lehet belőlük Kína hosszabb távú terveire. Hét zátonynál is felmerült a gyanú, hogy Kína hadireptereknek alkalmas szigetté formálja át a területet: homokkal tölti fel a korallzátonyokat, majd az így keletkezett felületet lebetonozza. Az egyik területen három mesterséges szigetet vonhatnak össze, ezek pedig alig 25 km-re vannak egy olyan szigettől, ahol eddig is éltek Fülöp-szigetekiek.

Nem örülnek neki

A Dél-kínai-tenger mentén a vitatott szigeteket szintén magának követelő több ország is aggódik a fejlemények miatt. A Fülöp-szigetek szerint Kína agresszivitása feszültségeket szül a régióban, a mesterséges szigetekre épülő kifutópályákat pedig nagyon könnyen katonai célra lehet használni,

radarállomásokat, de akár rakétasilókat is elhelyezhetnének rajtuk.
 

A leginkább a Mischief zátony zavarja a Fülöp-szigetekieket, mivel ha azon megveti a lábát Kína, akkor stabilan beékelődne olyan szigetek közé, amiket szintén magáénak vall a manilai vezetés, ráadásul katonáik is vannak a közelben. Pénteken kezdődött a 26. ASEAN-csúcstalálkozó Malajziában, ahol számítani lehetett rá, hogy előkerül a kérdés, Benigno Aquino Fülöp-szigeteki elnök ugyanis egy közös nyilatkozatban akarja elítéltetni Kína lépéseit. A hétfői megbeszélés előtt kiadtak egy közös nyilatkozatot, miszerint Kína szigetépítési munkálatai veszélyeztethetik a békét, biztonságot és stabilitást a Dél-kínai-tengeren, írja a Guardian.

Az elmúlt hetekben több magas rangú amerikai tisztviselő is felszólalt a kínai munkálatok ellen.

Kína egy óriási homokzátonyt épít fel

mondta Harry Harris tengernagy, az amerikai Csendes-óceáni Flotta parancsnoka Ausztráliában, aki szerint már legalább 4 négyzetkilométernyi mesterséges területet emeltek ki így a vízből. Barack Obama amerikai elnök is aggodalmának adott hangot az elmúlt hetekben, hogy Kína puszta méretét és erejét felhasználva akarja kiszorítani a kisebb országokat a területen. „Szerintünk ezt diplomáciailag meg lehet oldani, de csak azért, mert a Fülöp-szigetek vagy Vietnam nem olyan nagyok, mint Kína, nem jelenti azt, hogy csak úgy félre lehet lökni őket" – mondta.

Kína megvédte az építkezéseket, amiket jogszerűnek nevezett. Az állították, hogy a terület védelmét ellátó katonák igényei mellett leginkább civil célokat szolgálnak a mostani munkálatok, a közelben bajba jutott hajóknak tudnának segítséget nyújtani a jövőben, tudományos kutatásokat végeznének, vagy éppen az időjárás-előrejelzést tökéletesíthetnék. Szerintük az építmények nem irányulnak kifejezetten egyik ország ellen sem, azonban a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint elvitathatatlan joguk van a Spratly-szigetekhez, és csak az ország nemzeti szuverenitását védik.

Régre nyúlik vissza

Kína magának követeli a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét a Spratly- és Paracel-szigetekkel, egy rakás sziklaszigettel és korallzátonnyal, ami miatt több közeli országgal, elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal, de Malajziával, Bruneijel, Szingapúrral és Indonéziával is vitában áll. A gőzerővel tartó építkezésekkel elsősorban ezeket a követeléseit nyomatékosíthatja a hosszabb távú célok mellett.

  • Kína állítása szerint területigénye évszázadokra nyúlik vissza, de 1947-ben egy térképet is kiadtak, amin a Paracel (Hszisa)- és a Spratly (Nansa)-szigetek hozzájuk tartoztak.
  • Vietnam szerint azonban Kína az 1940-es évek előtt nem követelte magának a szigeteket, amiket ők már a XVII. század óta sajátjuknak tekintenek, és állításuk szerint erről papírjuk is van.
  • A Fülöp-szigetek többek között a földrajzi közelsége miatt is magának követeli a Spratly-szigetek egy részét.
  • Malajzia több kisebb szigetre is igényt tart, Brunei viszont leginkább a felségvizeit félti. Mindkét ország az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) hivatkozik, ami alapján a tengerparttal rendelkező országok a 200 tengeri mérföldön belüli területet kizárólagos gazdasági övezetükké nyilváníthatják. A kínaiak szerint azonban erre hivatkozva sem lehet megsérteni egy másik ország szuverenitását.

A sokegyenletes vita nem maradt meg elméleti szembenállás és retorikai puffogtatások szintjén, hanem halálos áldozatokat is követelt már. Kína 1974-ben erővel próbált érvényt szerezni követeléseinek a Paracel-szigeteknél, a harcokban pedig több mint 70 vietnami katonát öltek meg. 1988-ban ezúttal a Spratly-szigeteknél csapott össze a két ország, Vietnam akkor 60 tengerészét veszítette el, írja a BBC. Tavaly is akkor törtek ki Kína-ellenes zavargások, amikor egy kínai olajfúró tornyot állítottak fel Vietnam által magának követelt vizeken.

A jogi megoldás kérdése is többször felmerült már. 2012-ben a kínaiul Huangjan (Huangyan) sziget, a Fülöp-szigetek szerint Panatag-zátony miatt feszült egymásnak Peking és Manila, több hajójuk is farkasszemet nézett egymással. A Fülöp-szigetek végül 2013 elején jelentette be, hogy ENSZ-bíróság elé vinné az ügyüket, de még ez sem hozhatna az ügyben Kínára kötelező döntést.

Rengeteg kincset rejthet

A szigetekhez nem csak nacionalista okokból ragaszkodnak ennyire az érintett országok. Egyrészt fontos hajózási útvonalak haladnak erre, másrészt pedig a halászokat is bőségesen ellátó vizekről van szó. Leginkább azonban az alattuk levő természeti kincsekért folyik a harc.

A világ egyik legnagyobb kontinentális talapzatánál fontos olaj- és földgázlelőhelyek lehetnek.
 

Olajat először 1969-ben találtak a stratégiai fontosságú szigeteknél, és a Dél-kínai-tenger olajtartalékát 23-30 milliárd tonnára becsülik, ráadásul nem kevés földgázt is rejthet a talapzat.

Egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, amikhez elsősorban a szomszédos területek természeti erőforrásait vették alapul. Kína ugyan néhány éve bejelentette, hogy felgyorsítja a Dél-kínai-tenger térségének gazdasági fejlesztését, azonban a feltételezett erőforrások feltárásának egy nagy része ma még irreálisan drága lenne. A mostani vita tehát nem is elsősorban a jelenről szól, hanem arról, ki milyen pozícióból vághat majd neki akár évek, évtizedek múlva a területek kiaknázásának.

Ezt az Egyesült Államok sem nézi tétlenül, nem véletlen, hogy Obama is többször hangoztatta már, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordít majd a csendes-óceáni térségre és Dél-Ázsiára, 2012-ben pedig be is jelentették, hogy 2020-ra az amerikai flotta nagyobbik része – több repülőgép-hordozót is beleértve – ebben a térségben szolgál majd. Az Egyesült Államok azt is jelezte, hogy szélesíti védelmi együttműködését Új-Zélanddal, emellett Ausztráliával is erősítik kapcsolataikat, és megsokszorozzák közös hadgyakorlataik számát is a régióban.