Amikor az Iszlám Állam megpróbál jófej lenni

Tavaly nyár óta az ISIS több tízezer négyzetkilométernyi területet foglalt el a szíriai Aleppótól kezdve Északon Kurdisztán iraki részéig Délen pedig csaknem Bagdadig. Ezeken a területeken nemcsak gátak, olajfúrótornyok és a világörökség részéhez tartozó műemlékek, hanem emberek milliói kerültek az Iszlám Állam irányítása alá. És nem minden ott lakó bánja, hogy ez így történt, derült ki a New York Times helyszíni riportjából.

Dzsihád+CSR

Az ISIS abban különbözik a legtöbb terrorszervezettől, hogy nem csupán radikális eszközökkel harcol valami ellen, és tart fenyegetésben milliókat, hanem kifejezett célja, hogy egy szunnita muszlim államot hozzon létre a szélsőséges iszlám ideológiai alapjain. Úgy látszik, az ISIS vezetői is hamar megértették, hogy államot létrehozni nem egyenlő egy terület elfoglalásával, mert egy állam nem csupán egy terület jelöl, hanem el kell látnia bizonyos feladatokat, például biztonságot és rendszert kell nyújtania a polgárainak. Az ISIS ezért nekilátott a közigazgatási értelemben vett állam kialakításának.

A terrorszervezet eddig főként arra fektette a hangsúlyt, hogy az elfoglalt területeken írmagja se maradjon azoknak, akik nem értenek egyet a céljaival vagy más vallásúak. Brutális módon, ezrével gyilkolták le az iraki kormányerők katonáit, a szíriai felkelőket és a hadsereg katonáit, a rendőröket, a vallási kisebbségeket, az elit tagjait. Akit nem öltek meg, az elmenekült, míg a végén csak a hétköznapi életüket csendesen folytatni akaró szunnita muszlimok maradtak.

Velük viszont valamilyen szinten szeretnék magukat elfogadtatni az iszlamisták. A legegyszerűbb módja ennek a “káoszmenedzsment” , azaz olyan fontos szolgáltatások biztosítása, amelyek háborús körülmények között egyébként hiányoznak mondta a New York Times-nak Hassan Abu Hanieh iszlamista csoportokkal foglalkozó jordániai szakértő.

Lehet, hogy az emberek nem értenek egyet a szervezet ideológiájával, de örülnek annak, hogy végre valamiféle stabilitás érkezett el. Az ISIS megbünteti a tolvajokat, és bevezetett egy jogrendszert. Az emberek általában nem vágynak ennél többre

Irakban és Szíriában az állami szolgáltatások még fővároshoz közeli területeken is csak döcögve működnek, ezért az ISIS-nek könnyű dolga volt: csak be kellett töltenie a bukott államok utáni űrt. A terrorszervezet ennek szellemében például bíróságokat alapított, rögtön két fajtát: az egyik általános ügyekben bíráskodik az iszlám törvénykezés, a sária alapján, míg a másik az ISIS harcosok ellen érkező panaszokat kezeli. A lakosok szemében az ISIS bíróságai kevésbé korruptnak tűnnek, mint az iraki vagy szíriai bíróságok, mert miközben a sáriát még csak elvétve alkalmazták, a tolvaj harcosokat már többször is nyilvánosan megbüntették.

A bírósági rendszer kialakítása mellett az ISIS a közművekbe és a közszolgáltatásokba is sokat invesztált. Rakkában, az Iszlám Állam nem hivatalos fővárosában például építettek egy új piacteret, postát és adományboltot nyitottak, illetve ott is, és más városokban is helyreállították az áramellátást, és irodákat nyitottak, ahol figyelik az áramfelhasználást. A tömegközlekedést szintén az ISIS biztosítja az elfoglalt területeken, ahogy az utakat is ők állítják helyre: felfestik a lekopott útjelzéseket és betömik a kátyúkat. Ami a helyieknek talán a legfontosabb, hogy az iszlamisták nem rombolták le, hanem továbbra is üzemeltetik a Tishrin gátat az Eufráteszen.

Egészen meglepő módon az ISIS egyes nyugati szülőknél - de a táliboknál egészen biztosan - is felvilágosultabbnak bizonyul például abból a szempontból, hogy gyermekbénulás elleni oltáskampányt szervezett, hogy megállítsa a betegség terjedését. Az oltásért nem kell fizetniük a szülőknek, ahogy sok mást is ingyen oszt az ISIS: harcosaik zöldségeket és gyümölcsöket osztanak a rászoruló családoknak, leveskonyhát üzemeltetnek, és létrehoztak egy irodát, amely a harcok miatt szétszakadt családok újraegyesítésében segít.

Mivel nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben lesz politikai rendezése azoknak a háborúknak, amelyek miatt az ISIS előretörhetett, egyelőre semmi nem akadályozza meg a szervezetet, hogy ezekkel az intézkedésekkel egyre mélyebben épüljön be a társadalomba.

Ez az egész arra megy ki, hogy még nehezebb legyen megszabadulni az ISIS-tól. Ki fogja lebombázni az iskoláikat, vagy ki fogja megfosztani az embereket a tanulás lehetőségétől? –

magyarázta Ayman Jawad al-Tamimi, egy Közel Kelettel foglalkozó szakértő.

Emberséges terrorizmus?

Az Iszlám Állam azonban minden oldalról ostromnak van kitéve, ezért hiába tudja fedezni a hadviselés költségeit zsákmányokból, sarcból és orgazdaságból, ezeket erőforrásokat gyorsan fel is perzseli, és nagyjából olyan helyzetben van, mint a náci Németország 1943-ban: mindenki a vesztét akarja, még azok az államok is, melyek politikájának bizonyos elemeit amúgy támogathatónak találják.

Az ISIS ezért a látványos, az elrettentéshez és a harcosok toborzásához szükséges vérfürdők szüneteiben kénytelen volt emberségesebb tempóra váltani, és kipróbálni magát a kevésbé látványos, közigazgatásszervező-államfenntartó szerepben is, miközben a radikális eszméiből sem adott lejjebb. Erre a kettősségre számos példát láthatott a térségben is: az állami szereppel összekötött, "fenntartható radikalizmust" valósítja meg például a Gázai övezetet irányító Hamász is.

A Hamász, miközben robbantgat és rakétákkal lövi Izraelt, szociális, egészségügyi és oktatási feladatokat is ellát illetve aktívan jótékonykodik Gázában. Az új katonák toborzásában is segít, hogy bőkezűen támogatják a harcban elesett, vagy a Hamásznak végzett munkájuk miatt bebörtönzött harcosok családját, és ha az izraeli légierő lebombázza egy család házát, több segélyre számíthatnak azok, akik valamilyen kapcsolatban állnak a Hamásszal. Egyes becslések szerint a szervezet tevékenységének 90 százalékát a szociális szolgáltatások szervezése teszi ki,  nem pedig a harc és terrorizmus. A Hamász ezzel rendkívül népszerű, mert a palesztin hatóságok egyébként nem biztosítanak ilyen szolgáltatásokat.

A Hamász modelljét az al-Kaidához kötődő, Szíriában tevékenykedő Dzshabat an -Núszra nevű terrorcsoport is  átvette . A szíriai kormányerők ellen harcoló an-Núszra térségben az ISIS egyik legnagyobb ellenfele. A két szervezetnek ugyanaz a célja – egy, az iszlám törvények szerint működő kalifátus szeretnének létrehozni – , de  az an-Núszra igyekszik mindenben kicsit kevésbé radikálisat nyújtani, mint az Iszlám Állam. Erre a legjobb példa, hogy 2013 decemberében 13 apácát hurcoltak el Maula kolostorából, de az apácáknak egy hajuk szála sem görbült meg. Megtarthatták feszületeiket, sőt, nemsokára szabadon engedték őket.

Egyébként is igyekeznek mindenhol mérsékelt – jó, mérsékeltebb – erőként beállítani magukat, akik odafigyelnek az emberek mindennapi problémáira. Az an-Núszra sejtjei szociális feladatok felvállalásával próbálják erősíteni elfogadottságukat, még egy külön online tévécsatornát is létrehoztak, hogy mindenki megnézhesse élelemosztásaikat, valamint azt, hogyan oltanak be kisgyerekeket gyerekbénulás ellen. De a szociális feladatok nem korlátozódnak egyszerű humanitárius akciókra, az an-Núszra biztosítja az ivóvízellátást, és garantálja az áramellátást, tehát az ISIS-hoz hasonlóan árnyékállamként működik.

Még a galambok nemiszervét is takarni kell

“Az emberek hozzászoktak ehhez az életmódhoz. Ha követed a szabályaikat, a dzsihádisták békén hagynak. Persze jobb lenne, ha békésebb lenne az élet. De legalább megszabadítottak minket az arab diktátoroktól” – mondta New York Times-nak egy rakkai munkás, aki elég jó fizetséget kapott az ISIS irodáinak kifestéséért.

Sokaknak az sem túl nagy ár a viszonylagos nyugalomért, hogy mióta az ISIS az úr, rengeteg elképesztően szigorú, furcsa és értelmetlen szabályt is be kell tartani. Nem szabad többet galambokat tenyészteni a háztetőkön, mert alulról túl jól látni a nemi szervüket és ez sérti az iszlám erkölcsöt. Tilos a biliárd és a csocsó, a nőket súlyosan elnyomják, és a szexuális erőszakot néhány órára kötött házasság lehet legitimálni. 

Az viszont, hogy az új szabályok értelmében minden családnak legalább egy fiút be kell küldenie az ISIS seregébe sokakat késztet menekülésre, és nagyon sok család félti a lányait is. Az ISIS részben a VII. századból átvett törvényeinek értelmében a nők csak férfi kísérővel hagyhatják el a házat, ha ezt a szabályt megszegik, hazahurcolják őket és az apjuk, a férjük vagy fivérük kap 40 korbácsütést. Ennél is nagyobb probléma, hogy az ISIS katonái akár csak pár órára vagy néhány napra is feleségül vehetik a nőket, ami lényegében azt jelenti, hogy szexuálisan kihasználhatják, majd eldobhatják őket.

Sok szabály persze teljesen hétköznapi és csupán egy új állam rendes működésének beindítását célozza. Ilyen például az óvodák megnyitására vonatkozó törvény, vagy, az, amelyik a piacon árult zöldségek árától kezdve egészen a császármetszésekig minden áru és szolgáltatás árát szabályozza (elég drágán). Az ISIS még a helyi KRESZ-be is beleszól: az általa elfoglalt területeken ezentúl minden autóban lennie kell pótguminak, különben jön a büntetés, és itt persze nem egy sárga csekkre, sokkal inkább korbácsütésekre kell gondolni. Az ISIS ezekkel a részletekbe menő szabályokkal egy 

A gyerekek a legfontosabb fegyverek

Az oktatás újraindítása és iszlamista alapokon történő megreformálása az ISIS egyik prioritása az elfoglalt területeken. Az újra vagy újonnan megnyitott iskolák igazgatói részletes utasításokat kaptak az új tananyagról és oktatási rendről. A reggeli órákban ezentúl a lányokat, délután pedig a fiúkat oktatják, és kikerült a tanrendből a művészettörténet, a rajz, az ének-zene, a francia nyelv, a történelem, a filozófia és a társadalmi ismeretek is.

Az eltörölt tantárgyak helyett iszlám hittan, a Korán tanulmányozása, Mohamed élete és az iszlám törvénykezés került be a tantervbe, a testnevelést pedig a dzsihád-tréning váltotta.

Az ISIS propagandacélokra is használja az iskoláit, főként a dzsihád-oktatást szeretik reklámozni. Több olyan videó is megjelent már, amelyeken fekete maszkos kisfiúk tanulnak harcolni, laposkúszásban mászni és automata fegyvereket kezelni, vagy iskolások üdvözlik az ISIS konvojait és kivégzéseken tapsolnak.

Ez persze az elfoglalt területeken élő szülőket is aggasztja. Egy rakkai ingatlanügynök a New York Timesnak azt mondta, otthon nem is mernek az ISIS-ról kritikusan beszélni, nehogy a gyerekek visszamondják az iskolában és bajba kerüljön a család, ennek viszont az a vége, hogy a gyerekek csak azt tudják, amit az iskolában hallanak. “

Most már néha előfordul, hogy a fiam védi az ISIS-t – mondta.

Kormányok, amelyeknél az ISIS is jobb

A térítés nem csak a gyerekekre hat erősen, sok felnőttnek is megváltoztatják a világnézetét a dzsihádisták. “Ha az ISIS hódítása előtt beszélgettünk volna, azt mondtam volna, hogy az a célom, hogy gazdag legyek nagy házakkal. Aztán beszélgettem az ő vallási vezetőikkel, és megváltozott a gondolkodásom” – mesélte egy férfi.

Az, hogy mennyire nehéz az Iszlám Állam uralma alatt élni, városról városra változik. Az olyan helyeken, mint például Rakka, ahol már stabilak az ISIS pozíciói, viszonylag szabadon élhetnek az emberek és Törökországba is átengedik őket. De Moszult például csak akkor hagyhatja el valaki, ha egy családtagja felelősséget vállal azért, hogy visszatér.

Azokban a városokban, ahol az ISIS hosszasan harcolt a helyi erőkkel és még jelenleg is vannak fegyveres összeütközések, a civilek is sokkal többet szenvednek. Deir al-Zourban például kemény adókat vetett ki az Iszlám Állam.

Ha pedig valaki belép, nem csak saját maga kap fizetést, de a családtagjai után is kapnak valamennyi pénzt – így próbálja az ISIS az egész családot betoborozni.

A New York Times riportere sok olyan emberrel beszélt, akik elismerték, hogy nem könnyű az élet az Iszlám Állam uralta városokban, de mégis azt szerették volna, hogy maradjanak a dzsihádisták. Ez nagyon pontosan jelzi, milyen súlyos a szíriai és az iraki kormány, illetve Szíriában a kormányellenes lázadók megítélése.