2011-ben csúf bukás lett a népszavazós hisztiből

Kedves görögök! Van egy pofonegyszerű kérdésünk, vasárnapig mindenki döntse el, mellette vagy ellene szavaz. Így hangzik:

El kellene-e fogadni a javaslatot, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap a június 25-i Eurócsoporton terjesztett elő és két részből áll, amelyek az egységes javaslatukat képezik? Az első dokumentum címe „Reformok a jelenlegi program befejezéséhez és azon túl”, és a második az „Előzetes hitel-fenntarthatósági elemzés”.

Erről dönt Görögország július 5-én, azaz most vasárnap – emlékeztet az Eurológus. Alekszisz Ciprasz június 27-én kora reggel jelentette be a népszavazást, melyet a parlament és az elnök is elfogadott már másnap (előbbi 178 igen, 120 nem szavazattal, két tartózkodással). Ha megvalósul, ez lesz az első görög népszavazás, ami nem az államforma megváltoztatásáról szól. A legutóbbit egyébként 1974-ben tartották (lásd keretes írásunkat).

Ciprasz már a bejelentéskor az EU-EKB-IMF–javaslat elutasítása mellett kampányolt, és mindkét kormányzó párt, a Sziriza és az ANEL is hamar csatlakozott. A szélsőjobboldali Arany Hajnal is a nem mellett áll ki, egyedül a PASZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) vetette fel, hogy a népszavazás alkotmányellenes lehet. Az érv ugyanaz, mint amivel a PASZOK-ot támadták, amikor négy éve ők maguk jelentettek be hasonló népszavazást: a görög alkotmány 44-es cikkelye értelmében költségvetési kérdésekről nem lehet népszavazást tartani, csak „kritikus nemzeti és szociális kérdésekről”.

Készülhetünk a Grexitre?

A legfrissebb felmérések csak közvetlenül Ciprasz bejelentése előtt készültek: a Kapa Research és az Alco is arra jutott, hogy a válaszadók többsége a trojkával való megegyezés pártján áll. Az egyik felmérés szerint a válaszadók 47 százaléka szeretne megegyezést, 33 százalékuk nem, 20 százalék nem tudott választ adni. Ennek ellenére a bejelentés óta történteket mérlegelve az Economist Intelligence Unit 10-20 százalék esélyt lát arra, hogy végül nem kerül sor a népszavazásra (négy éve épp ez történt), 20-30 százalékot arra, hogy a görögök a kormány ellenében igennel szavaznak, és 60 százalékot arra, hogy nemmel szavaz Görögország, és készülődni kezd a csődre.

A Sziriza stratégiája az Economist elemzése szerint nagy vonalakban David Cameron EU-népszavazásához hasonlítható: hangsúlyozták a Grexit (görög kilépés az eurózónából) veszélyeit, majd a referendum belengetésével próbáltak kedvezőbb feltételeket kiharcolni a tárgyalóasztalnál. 

Az európai piacok az igenek győzelmében reménykednek, annak ellenére, hogy ez borítékolhatóan kormányválsághoz vezetne. A megegyezés mellett kiálló politikai többséget egyelőre nehéz elképzelni a parlamentben (a három megegyezéspárti párt 103 mandátumot tudhat magáénak a 300 fős parlamentben),

hacsak a képviselői egyharmada hirtelen nem pártol át.

A nemek győzelméhez az euró ellenzői mellett azoknak a támogatására is szükség van, akik az eurózóna-tagságot támogatják, csak a jelenlegi javaslatot utasítják el – és elhiszik, hogy a kettő összeegyeztethető. A nem-győzelem megerősítené a Szirizát, és a párton belül a radikális baloldalra húzókat. Európának pedig azt az üzenetet küldené, hogy Görögország a csődre és az eurózónából való kilépésre készül.

Nem ez az első alkalom, hogy Görögország egy népszavazás belengetésével sokkolja Európát: legutóbb Jeórjiosz Papandréu húzta elő a kártyát, egy hét alatt beígérve, majd visszavonva a népszavazást, megnyerve egy bizalmi szavazást, és összeomlasztva az európai piacokat, csak hogy minél stabilabb országot bízhasson utódja, a volt EKB-elnök Lukasz Papademosz gondjaira.

2011: Egy sűrű hét

2011 október végén sűrű hét kezdődött a görög belpolitikában, és ezzel az egész eurózónában: Jeórjiosz Papandréu görög miniszterelnök 31-én, hétfőn bejelentette: népszavazást ír ki. A görög választók arról döntöttek volna, elfogadják-e az EU, az IMF és az Európai Központi Bank feltételeit az akkor aktuális mentőcsomaghoz (ami felére csökkentette volna Görögország tartozását magánszektorbeli hitelezői, például német és francia bankok felé). „Konszenzusra van szükség: az eurózóna tagjai vagyunk, ami jogokkal és kötelességekkel jár. Eleget teszünk a kötelességeinknek” – fogalmazott a miniszerelnök.

Az előzmények 2010 májusára nyúltak vissza, amikor az első uniós mentőcsomagot szavazták meg a csőd közeli helyzetben lévő ország számára. Az unió és az IMF közösen nyújtott segítséget Görögországnak, ezért cserébe a kormánynak azonban súlyos megszorításokat kellett bevezetnie. Adóemelésekkel, létszámcsökkentéssel és fizetéscsökkentéssel kezdődtek a megszorítások, válaszul országos sztrájkok, százezres demonstrációk jöttek, számos összecsapás történt a rohamrendőrök és a tüntetők között, és halálos áldozatok is voltak.

A helyzet akkor vált még súlyosabbá, amikor 2011-ben egyértelművé vált, a mentőcsomag és a kiadáscsökkentés ellenére a gazdaság helyzete nem vált stabilabbá, sőt, még közelebb került a csőd. A lakosság jelentős része pedig ekkorra már úgy érezte, nem képes további megszorításokat elviselni. Dátumként december eleje, illetve 2012 is felmerült. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a görögök 60 százaléka ellenezte a konkrét terveket. Ezzel együtt 66 százalékuk negatívan ítélte meg a drachmához való visszatérést.

Lemondott népszavazás, megnyert bizalmi szavazás

Az ellenzék azonnal tiltakozni kezdett, a legtöbb párt úgy látta, Papandréu az előre hozott választásokat akarja elkerülni. November 1-jén, tehát kedden a miniszterelnök pártjának egy képviselője lemondott mandátumáról, így 152 fősre soványodott a kormánytöbbség a 300 fős görög parlamentben. November másodikán a kabinet úgy döntött, felpörgeti az eseményeket: egy bizottság felállításáról döntöttek, hogy a népszavazás idejét és a pontos kérdést meghatározzák. Papandréu megragadta az alkalmat, hogy kijelentse: a népszavazást alapvetően negatív színben bemutató média csődöt mondott, és „megőrült” a népszavazás kapcsán.

November harmadikán, csütörtökön Papandréu bejelentette: mégsem tart népszavazást, többek közt azért, mert négy minisztere, köztük Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter is ellenezte a kezdeményezést. A miniszterelnök azt mondta, a görög jelenlét a eurózónában „nem múlhat egy népszavazáson”. Több képviselője jelezte: nem támogatná Papandréu kormányát egy bizalmi szavazáson, így 150-re, a szavazatok felére apadt a miniszterelnök tábora. Csütörtök este élőben követték és kitörő tapssal fogadták a Cannes-i G20-csúcs résztvevői a görög kormányfő athéni beszédét, melyben azt mondta, mind a népszavazás, mind az előrehozott választás katasztrófa-veszélyt jelentene országának.

November negyedikén, pénteken Papandréut végül támogatta a parlament a bizalmi szavazáson. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy az előrehozott választások veszélyeztetik az ország stabilitását. Ígéretet tett, hogy lemond, hogy négy hónapra koalíciós kormányt alakulhasson, hogy megegyezzenek az EU-val. A szavazáson több olyan politikus is Papandréu mellett szavazott, akik nem támogatják a kormányfőt, de túl kockázatosnak gondolták a kormányválság további mélyülését.

Papademosz: Az út nehéz lesz

Hatodikára, azaz vasárnapra jutott megegyezésre Papandréu és Antonisz Szamarasz, a legnagyobb görög ellenzéki párt, az Új Demokrácia vezetője egy új koalíciós kormány megalakításáról az után, hogy Karolosz Papuliasz köztársasági elnökkel tárgyaltak. A miniszterelnök Lukasz Papademosz, az EKB volt alelnöke lett. A 64 éves Papademosz kinevezésében négyórás ülés eredményeként egyeztek meg a jobboldali, szocialista és szélsőjobboldali pártok az államfő közvetítésével.

„Az út nehéz lesz, de ha együttműködünk és egységesek vagyunk, bízhatunk a végeredményben” – mondta a kinevezése után Papademosz. „Meggyőződésem, hogy az ország bennmaradása az euróövezetben a pénzügyi stabilitás biztosítéka, húzóerő a pénzügyi prosperitás érdekében.” 

A tagság a nehézségek ellenére meg fogja könnyíteni a gazdaság rendbetételét és a fejlődést

– jelentette ki.

Papandréu tehát mindenkit meglepve hétfőn este jelentette be a népszavazás lehetőségét, kedden az európai piacok összeomlottak, majd az egész európai politikai elit őrjöngött Athén újabb húzása miatt. Egy a BBC által megkérdezett görög politikai elemző szerint mégsem volt hiába a lefújt kezdeményezés: Papandréunak szerinte bizalmi tőkét kellett építenie az egész görög politikai elitet elutasító lakosság körében és meg kellett erősítenie a kormányzati felhatalmazását is, ezt pedig – noha Brüsszelben közben kétségtelenül rombolta az országával szembeni bizalmat – segítették lépései.

Antonisz Szamarasznak egyébként nem sokat kellett várnia a miniszterelnöki posztra: 2012 júniusától 2015 elejéig vezette az országot, Alexisz Ciprasz 2016 januárjában váltotta.

2015: Újra elszakadt az EU-cérna

Idén több hónapig egyezkedett az EU a görögökkel, de szombaton véget ért az unió béketűrése, miután a görög kormány népszavazást kezdeményezett a hitelezők által kért megszorításokról. A tárgyalások félbeszakadása azzal jár, hogy az ország nem kapja meg azt az 1,6 milliárd eurót, amiből ki tudná fizetni az IMF-nek a kedden esedékes tartozását. Ha az ország nem törleszt időben, a görög bankok mögül kihátrálhat az Európai Központi Bank (EKB), ami súlyos pénzhiányt okozna az országban.

Hogy ezt megelőzzék, a görög bankok nem nyitottak ki hétfő reggel, és készpénzfelvételi korlátozásokat vezettek be. Az IMF már részleges görög adósságelengedésről beszél, az Európai Bizottság szerint populista dolog a görög népszavazás, és mindenkinek tudnia kell, hogy a szavazás valójában az EU-tagságról szól majd. A görögök közben tartós élelmiszereket halmoznak fel, és megrohanják a benzinkutakat.

Ciprasz beszélt Junckerrel

Az Európai Bizottság szóvivője, Margaritis Szkinasz kedden délben megerősítette, hogy hétfő este Ciprasz felhívta telefonon Jean-Claude Junckert, az EB elnökét. Egy last-minute megegyezés feltételeiről beszélgettek, ami tartalmazhatja a hitelek enyhítését is Görögország felé. Ezeket a feltételeket Juncker megvitatta az Eurócsoport elnökével, a holland Jeroen Dijsselbloemmal. A megegyezés létrejöhet, ha a görög kormány enged a korábbi álláspontjából – ez mostanáig nem történt meg. A feltételek:

1. a görög kormány elfogadja a pénteki javaslatot, amelyet vasárnap tett közzé az Európai Bizottság,
2. az "igen" szavazat mellett fog kampányolni a népszavazáson,
3. cserébe tárgyalhatnak a hitelek fenntarthatóságáról.
4. és Görögország kaphatna 35 millárd extra gazdaságélénkítő támogatást a regionális alapból.

A görög miniszterelnök ehhez képest hétfőn azt mondta a görög ERT tévécsatonán:

• A görögöknek joga van dönteni a saját jövőjükről,
• a népszavazás után jobb pozícióból tudják folytatni a tárgyalásokat, mivel
• minél több görög megy el szavazni, és minél többen szavaznak nemmel, annál erősebb lesz a pozíciójuk.

Szerinte a vasárnapi nem nem jelentené kilépést az eurózónából, ugyanis a hitelezőknek „nem éri meg hagyni″, hogy kilépjenek.