Technokrata kormány jöhet Görögországban

 Ha a vasárnapi görög népszavazáson az "igen" szavazatok kerülnének többségbe, technokrata kormányt kellene létrehozni, amely új választások megrendezéséig irányítaná az országot - mondta egy interjúban Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke.

Schulz kifejtette: ha a görög nép többsége "igennel" voksol, azaz a hitelezőkkel való megállapodást és az ezzel összhangban lévő reformprogramot támogatja, akkor új választásokra lesz szükség, hogy véget vessenek a "Sziriza-korszaknak", írja az MTI.

 Az EP-elnök szerint a választásokig tartó átmeneti időszakban technokrata kormánynak kellene vinnie az ország ügyeit, hogy folytatni lehessen a tárgyalásokat. "Ha ez az átmeneti kormány ésszerű módon lesz képes megegyezni a hitelezőkkel, az a Sziriza-korszak végét jelenti majd" - mondta az EP elnöke, aki felelőtlennek nevezte Alekszisz Ciprasz baloldali radikális politikáját. Szerinte Ciprasz demagóg módon manipulálja honfitársait.

 Mindközben az IMF bejelentette, hogy Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért - a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett - 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósságelengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.

Az IMF értékelése szerint - amely még a múlt héten készült, tehát nem vette figyelembe a hétvégi és eheti események hatásait - a görög gazdaság idén a korábban várt 2,5 százalékos növekedés helyett stagnálni fog, és Athén államadósságának GDP-arányos mértéke még a legoptimistább előrejelzések szerint is csupán 150 százalékra fog csökkeni 2020-ig.

Az IMF jelentése szerint a növekedés a külső hitelezők által megkövetelt reformok megtorpanása miatt lassul. A valutaalap úgy fogalmazott: a 2015 eleje - azaz a radikális baloldali Sziriza párt januári hatalomra jutása - óta történt görögországi gazdaságpolitikai változások miatt jelentősen nőtt az ország finanszírozási igénye.

A január előtti időszakban a Görögország növekedési pályára állt és előrelépéseket tett adóssághelyzete fenntarthatóvá tételének irányában. Ugyanakkor a Sziriza-kormány a privatizáció és a reformok leállításával, valamint a hitelfeltételek újratárgyalására tett erőfeszítéseivel jelentősen rontott a helyzeten - vélte az IMF. A jelentés egyebek mellett felemlegeti, hogy az állami vagyon értékesítéséből a tervezett 50 milliárd helyett mindössze 3,2 milliárd euró folyt be.