Jónás, Renátó
4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Két világ csap újra össze Görögországban

2015-09-18T085224Z 1340640157 GF10000210740 RTRMADP 3 EUROZONE-G
2015.09.20. 07:24
A pénzügyi és a menekültválság közepén újra választásokat tartanak ma Görögországban. Fej-fej mellett van a kutatások szerint az eddig hatalmon lévő radikális baloldali Sziriza, és a hagyományosabb politikát képviselő jobboldali Új Demokrácia. Az új görög miniszterelnökre nehéz feladatok várnak: megszorításokat kell bevezetni, közben pedig kezdeni kell valamit a menekültáradattal.

Alekszisz Ciprasz vagy Vangelisz Meimarakisz? Sziriza vagy Új Demokrácia? A régi megoldásokkal szakítani akaró radikális balosok vagy az elmúlt évtizedekben kormányzó hagyományos politikusok? 

Leegyszerűsítve erről dönt vasárnap Görögország, ahol ismét előrehozott parlamenti választásokat tartanak. A dél-európai ország és belpolitika ingatag helyzetét jól jelzi, hogy az elmúlt öt évben hat miniszterelnök is állt a görög kormányok élén (most először a történelemeben ideiglenesen egy női miniszterelnök, Vaszilikí Thánu-Hrisztofílu kormányoz, de ő nem indul a választásokon).

A következő kormányfő népszerűtlen lépések előtt áll, ráadásul mozgástere eléggé szűkös. 

Csupán arról dönthet, hogy csökkenti a szükséges pénzügyi reformok negatív hatásait, és hogyan oldja meg az országba érkező több százezer menekült ellátását.

Az előző választást nem is olyan rég, az idén januárban tartották. A görög választók akkor földrengésszerű változást idéztek elő a politikában. Az országot évtizedek óta felváltva irányító jobboldali Új Demokrácia, illetve baloldali PASZOK helyett egy radikális, olykor szélsőbalos elképzeléseiről ismert pártra, a Szirizára szavaztak a legtöbben. A Sziriza 36,3, az Új Demokrácia 27,8 százalékot kapott.

Ciprasz lemondott, hogy újra nyerjen

Alekszis Ciprasz a Független Görögök nevű jobboldali párttal összefogva kormányt alakított, és megkezdődhetett a hónapokig véget nem érő tárgyalássorozat az uniós és IMF-es vezetőkkel a görög mentőcsomagról. 

A végeredményt ismerjük: viták, üzengetések, asztalborogatások, válságtanácsok, pénzügyminiszter-váltás és népszavazás után Görögország majd 86 milliárd eurós mentőcsomagot kapott, és bent maradhatott az eurózónában. Cserébe viszont elég fájdalmas intézkedésekből álló reformokat kell végrehajtani a következő években (áfaemelés, nyugdíjkorhatár-emelés például). 

A mentőcsomag miatt szakadt a koalíció, sőt a Szirizából is kilépett egy csoport. Ciprasz lehetetlen helyzetbe került, és a következő évek kiszámíthatói huzavonái helyett kockáztatott: lemondott a kormányfői posztról. Mivel a Sziriza még augusztus elején is vezette a közvélemény-kutatásokat, Ciprasz okkal számíthatott arra, hogy megerősödve kerül ki a csatából, és újra felhatalmazást kap a kormányalakításra.

De a régi világ visszavághat

Ám könnyen lehet, hogy Ciprasz számítása nem jön be. A választási kampányban hétről hétre szűkült az olló a Sziriza és az Új Demokrácia között, míg a legutóbbi felmérések már a jobboldaliak vezetését muatták - igaz, hibahatáron belül.

  • Új Demokrácia (jobboldali) - 28,5 százalék
  • Sziriza (radikális baloldali) - 27,1 százalék
  • Arany Hajnal (szélsőjobboldali) - 5,6 százalék
  • Görög Kommunista Párt (szélsőbaloldali) - 5,4 százalék
  • Pánhellén Szocialista Mozgalom, PASZOK (baloldali) - 5,1 százalék

A többi párt - így az előző kormánykoalíció kisebbik pártja, a Független Görögök - sem éri a 3 százalékos parlamenti küszöböt. Ciprasz számára az sem biztató, hogy egy részletesebb felmérés szerint a januári szavazói egyharmada bizonytalan abban, hogy ismét a Szirizára ikszel-e. A dologból a szélsőjobboldali Arany Hajnal profitálhat.

A végeredmény ismerete nélkül is egy dolgot biztosan tudhatunk:

Nem lesz összefogás, nem lesz nagykoalcíió. A két világ nem békül egymással.

Ciprasz és az Új Demokráciát vezető Vangelisz Meimarakisz is kizárta a nagykoalíció lehetőségét a görögországi választások előtti utolsó tévévitán. Ciprasz azt mondta, "vagy konzervatív, vagy baloldali kormánya lesz Görögországnak". Meimarakisz pedig világossá tette Ciprasznak: "nem tudom elképzelni miniszterelnökként vagy miniszterelnök-helyettesként". Vagyis feltehetően más koalíciós partner után kell nézni a győztesnek.

Durva megszorítások jönnek. Mindenképp

A tévévitán is egyértelművé vált, hogy két világ áll szemben egymással. Meimarakisz a görög gazdaság tönkretételével és a külföldi befektetők elriasztásával vádolta a Szirizát, míg Ciprasz az országot válságba vezető korrupt rendszer részének állította be a korábban hosszú évekig kormányzó Új Demokráciát. 

Ugyanakkor azzal mindkét pártvezér tisztában van, hogy nincs mese, a reformokat, megszorításokat végre kell hajtani, különben csődbe megy Görögország. A tévévitán is csak arról vitatkoztak, ki hogy küszöbölné ki a megszorítások súlyos negatív hatásait, hogyan oszatán el igazságosabban az emberekre és vállalkozókra nehezedő terheket. 

És még itt a menekültválság is

A pénzügyi és belpolitikai válság mellett a görögöket súlyosan érinti a menekülthelyzet is. Az idén több mint 300 ezer menekült kelt át a Földközi-tengeren, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint közel 200 ezren Görögországban értek partot. Az ENSZ szerint Leszbosz, Kósz és Híosz görög szigeteken "totális káosz" uralkodik, a görögök nem képesek kezelni a helyzetet egyedül.

A dologra ráerősített Ciprasz, aki miniszterlenöksége utolsó napjaiban szokatlan őszinteséggel beszélt a dologról, és bevallotta, hogy 

óriási gondokkal kell szembenéznünk. Görögország infrastruktúrája nem tud megbirkózni a menekültek ezreivel.

Ciprasz segítséget kért az EU-tól, és kaptak is a görögök támogatást az EU-tól. Ám a százezrek regisztrálatlanul azóta is haladnak Európa belseje felé, ezt Magyarországon jól tudjuk. Kérdés, hogy a következő görög kormányfő mit kezd a helyzettel. Meimarakisz a legutóbbi tévévitán bírálta Cipraszt, hogy elfogadhatatlan, hogy Görögország nem képes ellenőrizni határait. Ciprasz erre annyit mondott, hogy a menekülteket nem lehet erőszakkal és katonai eszközökkel megállítani. "Nem lehet védtelen embereket ütni".

Látható, a görög választás ezúttal nemcsak a görög belpolitikáról szól. A pénzügyi és a menekültügyi helyzet miatt az összes európai országnak fontos, hogy minél előbb stabil vezetése legyen Görögországnak.