Putyin nem akar újabb Líbiát

Áttörést senki sem vár Barack Obama és Vlagyimir Putyin hétfői New York-i találkozójától, de az elmúlt 25 év leghűvösebb amerikai-orosz viszonya idején az is fontos lépés, hogy személyesen tárgyalnak. Már abban is vita van, hogy az ENSZ Közgyűlés idejére megszervezett négyszemközti találkozón miről beszéljen az amerikai és az orosz elnök. Moszkva Szíriáról, Washington inkább Kelet-Ukrajnáról tárgyalna.

A megbeszélésre azután kerül sor, hogy az ENSZ 70. közgyűlésén Putyin magyar idő szerint este hatkor elmondja beszédét. Az orosz elnök tíz éve nem szólalt fel az ENSZ-ben. És két éve nem találkozott Obamával, miután kölcsönösen kerülgették egymást. A találkozó előtt Obama is fel fog szólalni, és Ukrajna mellett Szíriáról is beszélni fog.

Hogy mit mond Putyin, az nagyjából a vasárnap az orosz elnök hivatalos honlapján is részben ismertetett, de teljes egészében csak kedden bemutatandó interjújából tudható, amit Putyin az amerikai CBS-nek és PBS-nek adott. Eszerint:

• Moszkva egyelőre nem tervezi, hogy részt venne katonai akciókban Szíriában és másutt, de intenzívebbé kívánja tenni a szíriai elnök erői és Moszkva között a viszonyt.
• Ennek megfelelően katonai és humanitárius segélyt is nyújt Bassar Aszad erőinek, de senki másnak nem. Ezt nagy valószínűséggel már el is kezdte.

Putyin szerint ugyanis Aszad képviseli az egyetlen legitim erőt, nélküle nem lehet rendet teremteni Szíriában. „A legitim struktúrák megsemmisítésével csak olyan helyzetet teremtenénk, mint amilyet például Líbiában vagy Irakban látunk” – mondta az elnök.

Az interjút készítő Charlie Rose rá is kérdezett: Putyin ezzel támogatja azt is, amit Aszad tett Szíriában, és azt, amit tett a szíriaiakkal, menekültek millióival és azokkal a százezrekkel, akiket az ő emberei öltek meg?

„És ön szerint helyesen cselekednek azok, akik támogatják a fegyveres ellenzéket és főként terrorista szervezeteket csak azért, hogy eltávolítsák Aszadot, miközben ezek a támogatók nem gondolnak arra, hogy mi lesz az országgal az állami intézmények megsemmisítése után?” – kérdezett vissza Putyin.

Az interjú második része Ukrajnáról szólt, amelyben Putyin közölte: pontosan tudja, hogy milyen szerepet volt az Egyesült Államoknak az ukrán elnök, Viktor Janukovics megdöntésében. Putyin szerint ezzel ellentétben Oroszország sosem törekedett a legitim hatalom megdöntésére, az pedig, hogy katonai erőit az ukrán határon összpontosította, semmiképp sem tekinthető Ukrajna legitimitása elleni támadásnak. Azt a kérdést azonban, hogy vannak-e orosz erők Kelet-Ukrajnában, az orosz elnök megkerülte.

Ukrajna hátraszorul

Orosz elemzők szerint Obama és Putyin találkozójától naivitás volna várni a két ország közötti feszültség látványos feloldását. A Ria Novosztyinak nyilatkozva Mihail Troickij azonban úgy vélte, Putyin adhat felkínálhatja Obamának, az Iszlám Állam elleni harcban a közvetett orosz szerepvállalást. Az orosz külügyminisztériumhoz tartozó egyetem, a Nemzetközi Kapocslatok Moszkvai Intézete (MGIMO)  docense szerint ebbe akár Aszad megsegítése is belefér, hiszen ő az IS elleni harcát vívja. Más kérdés, hogy Washingtonnak nem lenne egyszerű vállalnia, hogy elfogadja Aszadot.

„Putyin és Obama találkozója annak a következménye, hogy a hangsúly Ukrajnáról – ami ez elmúlt két évben maga volt a külpolitika Oroszország számára – eltolódott Európa és Szíria felé” – nyilatkozta Alekszandr Baunov. A Moszkvai Carnegie Intézet munkatársa szerint Obama kénytelen volt felülemelkedni saját Putyinnal szembeni ellenérzésein, hogy a párbeszéd megvalósuljon. Elvégre az amerikai elnök mandátuma végéig már nem tervezte, hogy találkozni fog Putyinnal.

Ez persze a kapcsolatok normalizálásának csak apró jele, ám Baunov szerint mindenképpen több, mint amit eddig láthattunk. Kérdés, hogy ez mennyire szoríthatja a háttérbe a Krím annexiójának kérdését. az elemző szerint hosszú távon, az „Iszlám Állam legyőzőjének” szerepében Oroszország akár ezt is elérheti, éppúgy, ahogyan Grúzia kapcsán ma már szinte senki sem emlegeti, hogy Oroszország kiszakítva kaukázusi szomszédjából két, az utóbbi 20 évben amúgy is befolyása alatt lévő területet önálló államként ismerte el Dél-Oszétiát és Abháziát.