Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Törökország túllőtt a célon a Szu–24-gyel

K EPA20151124044
2015.11.25. 07:11
Súlyos konfliktushoz vezethet az orosz–török kapcsolatokban és a NATO–orosz viszonyban is az orosz vadászbombázó törökországi lelövése. A NATO főtitkára kiállt török szövetségese mellett, bár erősen vitatható a török reakció jogossága. Ha volt is légtérsértés, az minimális volt, és semmiképp nem jelentett fenyegetést Törökországnak.

Érdemes visszanézni, cikkünk folyamatosan frissül.

Súlyos feszültséget okozott, hogy Törökország megsemmisítette kedden az orosz légierő Szíriában szolgálatot teljesítő vadászbombázóját. Ankara légtérsértésre hivatkozott, ám az orosz fél a kezdetektől állította, hogy gépe mindvégig szíriai területen volt a Törökországhoz tartozó – Szíria és Törökország között történelmi vitát képező – Hatay tartomány közelében.

Az orosz gép lelövése súlyos hiba volt

jelentette ki a Fox Newsnak az Egyesült Államok korábbi helyettes vezérkari főnöke. Tom McInery szerint egyértelmű, hogy a gép legfeljebb 20-40 másodpercet tölthetett a török légtérben, nem jelentett fenyegetést, és a megsemmisítés előtt már kifelé tartott a török légtérből. A Szu–24-es szíriai területen zuhant le. Az orosz fél szerint a találat is négy kilométerre a török határtól érte a gépet.

Az amerikai tábornok nyilatkozata ellentétben áll a NATO reakciójával. A katonai szövetség Törökország kérésére ült össze kedden. A főtitkár szerint a szervezet többi tagja is hasonló adatokat közölt, mint a török fél. Jens Stoltenberg ezzel Ankara védelmére kelt, bár orosz források szerint a NATO-ban komoly viták voltak a történteket illetően, így a főtitkár inkább saját véleményét, semmint a katonai szövetség egységes álláspontját közölte.

„Szolidaritásunkat fejezzük ki Törökországgal, támogatjuk szövetségesünk területi integritását” – idézte a BBC Stoltenberget.

Igaz, Washington hivatalosan korántsem ítélte el a török reakciót. Még a katapultált orosz pilóta földet érés közbeni lelövéséről is csak annyit mondott ha a Szíriában élő türkmén kisebbség területét támadás érte orosz részről, akkor a csupán önvédelmi akcióról van szó. Arról, hogy ebbe belefér-e az ejtőernyőjén ereszkedő, katapultált pilóta lelövése azt válaszolta, nem lehet tudni pontosan, mi is történt ott – írta az angol nyelvű orosz állami RT.

A százezer fős szíriai türkmén kisebbséggel kapcsolatban Törökország már többször szót emelt az orosz légicsapásokat kifogásolva.

Moszkva rendkívül élesen reagált arra is, hogy a NATO nem nyilvánított részvétet az Iszlám Állam ellen légicsapásokkal küzdő orosz légierő elvesztett pilótájára. A Szu-24-es két pilótája katapultált, egyikük életét vesztette.

Az orosz légierő szeptember 30-án indított szíriai beavatkozásban kedden szenvedte el első veszteségét. Vlagyimir Putyin hátba szúrásnak minősítette, hogy ezt épp Törökországtól kellett elszenvednie az orosz légierőnek. A gépet az orosz források szerint nem a földről lőtte le a török légvédelem, hanem F-16 repülőjéről indított rakétával.

Békülésbe lőtt bele Ankara

Az orosz beavatkozás a kezdetektől vita tárgya volt – bár Moszkva erről egyeztetett Washingtonnal is –, a nyugati és török kritikák szerint ugyanis a légi csapások sokkal inkább Bassár el-Aszad elnök pozíciójának megerősítését, semmint az Iszlám Állam gyengítését szolgálták. A párizsi merényletek után azonban látható közeledés volt a Nyugat és Oroszország között, mind többet beszéltek arról is, hogy a Szíriában szintén beavatkozó Franciaország összehangolhatja akcióit az orosz csapásokkal.

Az utóbbi héten Moszkva már egyértelműen az Iszlám Állam állásait támadta. A keddi súlyos incidens ezt a folyamatot akaszthatja meg.

„Nem hiszem, hogy számíthatunk objektív hozzáállásra kollégáinktól a NATO-ban” – közölte az orosz külügyminisztérium helyettes vezetője. A Ria Novosztyinak nyilatkozva Szergej Rjabkov elmondta: Moszkvának mindent meg kell tennie, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló bűncselekmény az orosz légierővel szemben.

A török akció épp a francia elnök amerikai vizitje idejére esett. François Hollande épp arról igyekezett meggyőzni Barack Obamát, hogy Oroszországot széles koalícióba kell bevonni a szíriai konfliktus rendezéséhez. Washington finoman hajlott is erre, amit Törökország – attól tartva, hogy ezzel Aszad hatalmon maradhat – ellenzett. A nemzetközi koalíció létrehozása a keddi incidenssel mindenképp nehezebbé vált.

Bár a török vezetés állítja, hogy mindent megtett az incidens elkerülésére és nem tudta, hogy orosz gépről van szó,

Moszkva szerint előre kitervelt akciót hajtott végre Ankara az orosz gép lelövésével.

Ezt szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, aki az eredeti tervek szerint épp szerdán utazott volna Törökországba.

Nem tervezzük, hogy háborúzunk Törökországgal

– tette hozzá Lavrov, ami tagadás ellenére is rendkívül kemény kijelentés.

Sorra jönnek az orosz válaszlépések

Ha már a törökökre nem lőhetnek vissza, az oroszok - bár ezt egyelőre csak helyi források írják - szerdán elkezdték bombázni a török határ szír oldalán tevékenykedő türkmén milíciákat, akik bevallották, hogy ők lőtték le az ejtőernyőn himbálódzó pilótákat. De az orosz védelmi minisztérium közlése szerint csak az egyik pilótáról van szó, ugyanis társára egy 12 órás akció végén épségben rátaláltak az orosz és szíriai kutató-mentő alakulatok, és már a hmeimimi légibázisra szállították. 

Vlagyimir Putyin szerdán Sz-300-as rakétavédelmi rendszerek szíriai telepítésének tervéről számolt be. Az orosz elnök azonban közölte ez önmagában még nem elegendő a hogy biztossítsák az orosz légierő biztonságát. Moszkva a lehető legnagyobb szigorúsággal kezeli a történteket – írta az elnök szavai nyomán a Ria Novosztyi.

Putyin nyilatkozatán védelmi minisztere túl is ment. Szergej Sojgu bejelentette, hogy a hmeimimi támaszpontra Sz-400-as Triumf nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákat fognak telepíteni. A mobil indítóállványról kilőhető rakéták a világ legjobbjai közé tartoznak, elvileg 400 km hatótávolságon és 27 kilométeres magasságig mindent lelőnek a drónoktól a vadászgépeken át a lopakodókig.

Napközben az elnök szóvivője pontosította Putyin Sz-300-ra vonatkozó szavait: eszerint ez volt az eredeti terv, a védelmi minisztérium azonban az Sz-400-asokat javasolta és ezzel Putyin egyetértett. Így tehát Sz-400-sok kerülnek szíriába.

Sajtóértesülések szerint az Sz-400-as rendszer valójában már most ott van a hmeimimi bázison – írta a Newsru.com.

Dmitrij Medvgyev orosz miniszterelnök szerdai tájékoztatóján bejelentette, hogy fontolgatják a bojkottot bizonyos török termékekkel szemben - a török export Oroszország gazdasági gyengélkedése miatt egyébként az utóbbi években meredeken csökkent. 

Medvegyev azt állította, hogy Oroszország bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy egyes magas rangú török tisztségviselőknek "közvetlen anyagi érdekeltségei" vannak az Iszlám Állammal folytatott illegális olajkereskedelemben (erről mi is írtunk már), és ez közrejátszhat abban, hogy

a török kormány de facto védelmébe veszi az Iszlám Államot

A törökök azt sem tudták, hogy orosz gépről van szó

Recep Tayyip Erdogan török államfő egy isztambuli üzleti találkozón az MTI szerint hangsúlyozta, hogy hazája csupán

a saját biztonságát és Szíriában élő testvéreinek jogait szem előtt tartva járt el.

Erdogan állította, először azt sem tudták, hogy a lelőtt gép orosz, csak azt, hogy megsértette a török légteret. Ennek annyi alapja lehet, hogy a szíriai légierő is használ Szuhoj Szu-24-eseket. Szíria felől ráadásul nem először sértették meg a török légteret, tavaly az F-16-osok tavaly már lelőtték Aszad egyik Mig-23-asát, amely felkelőket üldözött.

Van honnan leépíteni a kapcsolatot

Törökország mind fontosabb kereskedelmi partnere lett Oroszországnak az elmúlt tíz évben. Energetikai szinten stratégiai partnerének számít, 2005-ben megépült a Fekete-tenger alatt futó Kék Áramlat, amely közvetlenül szállít földgázt Törökországba Oroszországból. Emellett a Déli Áramlat tervének bedőlése után az Anatóliai-félsziget vált az Európába irányuló orosz gázexport lehetséges alternatív útvonalává, amivel Moszkva végleg kiválthatta volna a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai helyzet miatt vele lényegében háborús viszonyba keveredett Ukrajnát.

Törökország az első atomerőművét is épp az oroszoktól kapja, a 2010-ben aláírt szerződés szerint jövőre kezdődne az építkezés Akkuyuban, és 2022-re készülne el az orosz tulajdonban működő, 1200 megawattos erőmű.

Mindez szintén kérdésessé vált a keddi incidenssel, bár Oroszországnak gazdaságilag nem volna érdeke felfüggeszteni a projekteket.

Törökországnak Németország után Oroszországgal a legnagyobb az áruforgalma, tavaly elérte a 31 milliárd dollárt. Az orosz export 70 százalékát a földgáz és a kőolaj teszi ki. A törökok földgázigényüt felét orosz forrásokból fedezik. Erdogan a konfliktus kapcsán ugyan azt nyilatkozta, hogy ki tudják váltani az orosz forrást – részben Azerbajdzsánra számítva  – bár az orosz arány ismeretében kérdés, mennyire könnyen találnának alternatív beszerzési útvonalakat.

Idén a forgalom kevesebb volt, az év első 10 hónapjában 18 milliárd dollár, ebből 15 milliárd az orosz export.

Két hónappal ezelőtt Recep Tayyio Erdogan és Putyin közös találkozóján elhangzott, hogy a két ország közötti áruforgalom 2023-ra elérheti az évi 100 milliárd dollárt.

Moszkva lehetségesnek tartotta, hogy Törökország belép a Moszkva által összehozott, szabadkereskedelem biztosítását célzó Eurázsiai Gazdasági Szövetségbe is – emlékeztetett az Rbk.ru.

Az oroszok számára Törökország az egyik legfontosabb turisztikai célpont Egyiptom után, amely az orosz utasszállító elleni terrortámadás miatt jó ideig eltűnik az orosz turistacégek térképéről. Egyiptomba nem repülnek orosz gépek, és Oroszország sem fogad egyiptomi járatokat.

A terrorfenyegetés miatt hasonló korlátozás felmerült Törökországgal szemben is. Ez a keddi incidenssel mindenképp nagy lendületet kap, könnyen lehet, hogy már a következő napokban repülési korlátozás lép életbe, és eltűnhetnek az orosz turisztikai cégek ajánlataiból is a török utak.

Putyin szerdán már közölte, támogatja az orosz külügyminisztérium kezdeményezését az orosz turisták törökországi utazásainak korlátozására vonatkozóan.