13 évig tartották fogva, mert összekeverték az al-Kaida kiképzőjével

Musztafa al-Aziz as-Samiri jemeni harcos, a dzsihád veteránja. Harcolt a '95-ös boszniai polgárháborúban, majd '96-ban a jemeni válságban. Afganisztánban a tálibok mellett küzdött, majd az al-Kaida összekötőjeként és kiképzőjeként tevékenykedett. 

Valami ilyesmi áll a guantánamói támaszpont 13 éve elzárva tartott YM-434 foglyának adatlapján, akiről a Guardian szerda hajnalban megjelent tudósítása szerint nemrég kiderült, hogy

Az YM-434-es fogolyról ugyanis kihallgatásai során kiderült, hogy tényleg harcolt, de egyszerű közkatonaként, mielőtt az afganisztáni Mazari Sarif közelében elkapták. Guantánamón azután meghatározatlan időre bezárták, mert szabadlábra helyezését túl veszélyesnek ítélte meg az amerikai parancsnokság, viszont vádat azután nem tudtak ellene emelni.

 As-Samiri ráadásul a börtönben is végig példás magaviseletről tett tanúbizonyságot, a jelentések szerint megbánta fiatalkori tetteit, ács- és szakácsmesterséget valamint angol nyelvet tanulva készül a börtön utáni életére. Azt is megértette, hogy a polgárháború sújtotta Jemenbe nem térhet vissza, de kész bárhol letelepedni, ahol befogadják őt.  

Még mindig nem tudják bezárni Guantánamót

A Wall Street Journal szerdai száma szerint - amit az MTI szemlézett - a Fehér Ház visszadobta a Pentagonnak a guantánamói fogolytábor bezárására készített tervét, mert túl drágának tartja. Az amerikai védelmi minisztérium becslései szerint a kubai bázison található fogolytábor bezárása, és egy azt helyettesítő létesítmény megépítése összesen 600 millió dollárba (176 milliárd forintba) kerülne. Ebből egyedül az új létesítmény építési költsége 350 millió dollár (102 milliárd forint) lenne. 

Az Egyesült Államok egyébként évente 400 millió dollárt (117 milliárd forintot) költ a Kubától még 1903-ban bérbe vett - a szigetország által visszakövetelt - támaszpont fenntartására. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a Bush-kormány által létrehozott fogolytábor bezárása egyike volt Barack Obama amerikai elnök 2008-as kampányígéreteinek. Ugyanakkor az ennek érdekében tett lépések - elsősorban a kongresszus ellenkezése miatt - a vártnál jóval lassabb ütemben haladtak, a novemberben elfogadott amerikai védelmi költségvetés pedig megnehezíti a börtöntábor bezárását az elnök számára. A The Wall Street Journal szerint Obama még tesz egy utolsó próbát ígérete betartására mielőtt jövőre távozna a Fehér Házból.

Jelenleg 107 embert tartanak fogva a Kuba szigetén lévő börtönben, Obama hivatalba lépése óta több mint a felére csökkent a foglyok száma.