Erdogan utasított a Szu–24 lelövésére?
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
Újabb személyes felelősséget raktak a török elnök nyakába a szíriai – török határvidéken novemberben lelőtt orosz vadászbombázó kapcsán. Orosz források a Wikileaksre hivatkozva azt állítják: Recep Tayyip Erdogan már októberben eldöntötte, hogy ki fognak lőni egy orosz katonai gépet – hogy így erősítse meg belföldi pozícióit a pártja által nehezen, megfelelő többséggel csak másodszori nekifutásra megnyert választások árnyékában.
Az ügy miatt felbőszült Moszkva gyorsan leépítette a két hónapja még stratégiai partnernek tekintett Törökországgal a kapcsolatait, gátat szabva a két ország közötti kereskedelemnek és turizmusnak. Lényegében csak az orosz kőolaj- és földgázszállítások maradtak meg. Elemzők szerint Moszkva nem értette meg, mennyire érzékeny pontjára tapintott Törökországnak a szíriai beavatkozással, veszélyeztetve Ankara terveit.
A Kreml azonnal szándékos, előre eltervezett akcióról beszélt: a Szíriában légi csapásokat végrehajtó orosz légierő vadászbombázója legfeljebb 15 másodpercet töltött a török légtérben, nem voltak fenyegető manőverei sem, így nem gondolhatta a török légelhárítás, hogy indokolt volna önvédelemre hivatkozva a gép megsemmisítése. (Mindkét pilóta katapultált, egyiküket később az orosz és a szír hadsereg erői kimentették, másikukat azonban lelőtték az észak-szíriai turkománok, miközben ejtőernyővel ereszkedett a földre.)
Moszkva neheztelt azért is, mert a török elnök rögtön a NATO-hoz fordult, nem pedig az orosz elnökhöz. Vlagyimir Putyin ezután nem is állt szóba Recep Tayyip Erdogannal a párizsi klímakonferencián november végén, noha a rendezvény keretében számos kétoldalú találkozó is lezajlott.
Moszkva a szankciók bevezetése után közölte, hogy a Szu–24-est a törökök azért lőtték le, mert attól tartottak, hogy az orosz légierő csapásai miatt nem tudják fenntartani az Iszlám Állammal folytatott illegális olajkereskedelmet. Ezután pedig konkrétan Erdogant és családját vádolták meg azzal, hogy személyes haszonélvezői a Szíriában és Észak-Irakban uralkodó terrorista kváziállammal folytatott olajbiznisznek.
Később az orosz fél műholdfelvételekkel is előállt, amelyeken állításuk szerint az olajszállító konvojok is látszanak.
Erdogan visszautasította a feltételezést, az oroszokat hazugsággal vádolta meg, majd azzal, hogy valójában a Kreml kereskedik az Iszlám Állam olajával.
A gép lelövéséről azt mondta, nem tudták, hogy orosz gépről van szó, ha tudták volna, talán másképp lépnek. A török külügyminiszter pedig nem sokkal később már részvétét fejezte ki a gép kapcsán, ebből azonban nem lett gyors kibékülés, sőt kölcsönösen a szankciók elmélyítésén gondolkodtak tovább.
A feszültséget fokozza most az újabb információ, amely szerint Erdogan már októberben elrendelte, hogy amint lehet, meg kell semmisíteni egy orosz katonai gépet. Ezt Fuat Avni „a török Julian Assange” állítja, akinek Twitter-bejegyzését a wikileakes hivatkozással az orosz állami Sputnik.ru is lehozta.