Milliárdos vitát rendezett Teherán és Moszkva

Nem lesz 4,2 milliárd dollárról szóló per Irán és Oroszország között, miután Teherán visszavonta keresetét Moszkvával szemben – írta a Ria Novosztyi.

A vita egy 2007-ben aláírt, 900 millió dolláros szerződésből keletkezett, amelyben Oroszország Sz-300-as rakétavédelmi rendszerek leszállítását vállalta. Az Iránnal szoros kapcsolatban lévő, Szíriában is azonos erőket támogató, a buseri atomerőmű felépítését is befejező Oroszország azonban 2010-ben leállította a szerződés teljesítését. A két putyini elnöki ciklust visszafogott önállósággal kitöltő Dmitrij Medvegyev erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján döntött. Az 1929-es – Moszkva által sem vétózott – határozata Irán vitatható célú atomenergia-programja miatt döntött a szankciók mellett.

Irán emiatt nyújtotta be 4,2 milliárd dolláros keresetét. Vlagyimir Putyin azonban tavaly áprilisban kivette az elnöki rendelet tiltó hatálya alól az Sz-300-as rakétákat, megnyitva az utat a szerződés teljesítésére. A lépést Washington kritizálta, arra hivatkozva, hogy a lépés ismét azt jelenti, hogy a nemzetközi nyomás enyhülését Irán fegyverkezésre kívánja felhasználni.

Bár Putyin döntése elvileg nem kötődött a az iráni atomprogramról szóló nemzetközi megállapodás megkötéséhez, várható volt, hogy a gyakorlatban az iráni atombombában szintén nem érdekelt Moszkva megvárja az Sz-300-asok leszállítását. Igaz, az egyértelmű helyzethez – mivel némiképp változtak az Sz-300 technikai paraméterei is – új szerződésre volt szükség, amit tavaly alá is írtak a felek. Megjelentek az a korszerűbb, Sz-300VM típusú rendszerek is, bár a mostani hírek nem szólnak arról, hogy Irán ezeket kapná, de elképzelhető, hogy az Sz-300-asokat a modernizált rendszerek fogják követni.

A nyáron az ENSZ BT állandó tagjai és Németország, valamint az iráni fél között folyó tárgyalás lezárult az iráni atomenergetikai objektumok átláthatóságáról, így Moszkvának már csak arról kellett megbizonyosodnia, hogy Teherán eláll a 4,2 milliárdos keresettől.

Ezt a garanciát Dmitrij Rogozin kormányfőhelyettes szerint az orosz fél megkapta.