„Ha meg akarjuk állítani a menekülteket, le kellene bombáznunk őket”

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter a német Taz.de-nek azt mondta: hiába zárják le a határokat Európában vagy Németországban, a menekültek akkor is jönni fognak új útvonalakon.

Kociasz szerint az USA hiába épített hipermodern védelmi rendszert a mexikói határra, és hiába van ott sivatagos terület, 2001 óta így is 41 millió bevándorló érkezett az államokba, közülük 13 millió illegálisan.

Az amerikai Census Bureau adatai szerint azonban 2000-ben 31,1 millió legális és illegális bevándorló volt az Egyesült Államokban, ami a lakosság 13,3 százalékát jelentette. A 2014-es adatok szerint viszont 14 év alatt 42,4 millióra nőtt a számuk. Ez 2001 óta valamivel több mint tízmilliót jelent. 

A görög parti őrség hiába vetett be több hajót a Törökországból érkező embercsempészek ellen, nem tudja megállítani őket:

Ha meg akarjuk állítani a menekülteket, háborút kellene folytatnunk ellenük. Le kellene bombáznunk őket, elsüllyeszteni a hajóikat, és hagyni vízbe fulladni az embereket.

Ezt természetesen senki nem akarja, de a görög külügyminiszter szerint erről a helyzetről hallgatnak azok az európai politikusok, akik otthon azt mondják a médiában, hogy Görögország nem teljesíti a kötelezettségeit. 

40 eurós repjeggyel érkeznek a menekültek Isztambulba

Nikosz Kociasz szerint nem igaz az sem, hogy Görögország a menekültválság megoldásához nem akarta elfogadni az uniós segítséget. 780 szakembert kértek a Frontextől, az unió menekültügyi hivatalától, de ehelyett csak 340 rendőr érkezett, hogy segítsen a migránsok regisztrálásában. Csakhogy ők az elején úgy végezték a munkájukat, mint otthon: délután háromkor leléptek, a hétvégén pedig nem dolgoztak. A menekültek érkezése viszont nem igazodik a Frontex rendőreinek hivatali idejéhez, mondta a külügyminiszter.

A görög külügyminiszter is úgy látja, hogy a helyzet megoldása a szíriai béke lenne. A görögök már hónapokkal előtt arra figyelmeztettek, hogy 320 ezer ember hagyja el a jordániai menekülttáborokat, mert ott kilátástalannak látják a helyzetüket. December óta a Görögországon áthaladóknak már csak 55 százaléka szír. A többiek Marokkóból és Algériából származnak, akik egyszerűen csak jobb életre vágynak Európában. Ők egy 40 eurós jeggyel elrepülnek Isztambulba, aztán 10 euróért busszal elmennek a török tengerpartra, hogy aztán embercsempészek segítségével áthajózzanak egy görög szigetre. 

Németország most biztonságos országgá akarja minősíteni Marokkót és Algériát, hogy a határon gazdasági menekültként feltartóztathassák az innen érkezőket. A görög külügyminiszter szerint azonban sokkal hatékonyabb megoldás lenne, ha Törökország vízumkényszert vezetne be e két országgal szemben, így nem lehetne onnan akadály nélkül Isztambulba repülni. 

Nincs elég német rendőr a határok védelmére

Thomas de Maziere német belügyminiszter nemrég felvetette, hogy határozatlan időre meghosszabbíthatják a tavaly szeptemberben elrendelt intézkedést, ami a menekültek érkezése miatt szigorított határellenőrzést ír elő az osztrák-német határon.  Jörg Radek, a német rendőrszakszervezet vezetője azonban Neue Osnabrücker Zeitungnak azt mondta: talán ha három hétig tudják megoldani ezt a feladatot, ennél hosszabb időre azonban nincs elég embere a rendőrségnek. 

Szeptember közepe óta a német rendőrség több mint 2 millió túlórát teljesített a határon. Más feladatokat, így a repülőterek, vasútállomások ellenőrzését vagy a labdarúgó-mérkőzések biztosítását már alig tudja ellátni. Ugyan van arra ígéret, hogy az elkövetkező három évben 3000-rel emelik a rendőrség létszámát, ez a mostani aktuális helyzeten még nem segít. A Rheinische Postnak Radek azt mondta: ha Ausztriában a menekültek száma eléri az idei évre kitűzött 37 500-as keretszámot (ezt már nyárra valószínűsítik), akkor az osztrákok ismét továbbengedik Németország felé a migrásokat, ami a szakszervezet vezetője szerint kezelhetetlen helyzetet okoz majd a határon.

A német pénzügyminiszter levegőért kapkodott

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Spiegelnek azt mondta: levegőért kapkodott, amikor az osztrákok azt állították, a németekkel szoros egyetértésben határoztak meg egy keretszámot a befogadható menekültek számáról. Németország ugyanis továbbra sem tartja járható útnak azt, ha az egyes államok ilyen döntéseket hoznak, és lezárják a határaikat. A schengeni rendszer szétzúzása ugyanis drámai módon veszélyezteti Európát politikai és gazdasági értelemben egyaránt. 

Schäuble szerint inkább milliárdokkal kell támogatni Törökországot, Líbiát vagy Jordániát, hogy a menekültek ott maradjanak. Egy kérdés arra vonatkozott, hogy a menekültválságot nem-e a bankok és a csődben lévő uniós országoknál már alkalmazott uniós tehermegosztással kellene-e rendezni. Schäuble erre azt mondta: az euróválsággal ellentétben az EU-tagországok egy része most úgy gondolja, őket egyáltalán nem érinti a menekültválság. A német pénzügyminiszter szerint ez tévedés.