A régi szeméttelep sem lehet már az otthonuk
További Külföld cikkek
- Búcsú a magyarországi luxustól: kirúgták a botrányt kavaró orosz ortodox egyházi vezetőt
- Újabb uniós lista, Magyarország a végén áll, de ez kivételesen nem baj
- Hogyan tudtak Aszadék és az alaviták 50 évig rátelepedni Szíriára?
- A szenátus szerint „valószínűtlen”, hogy külföldi támadás okozta az amerikai diplomaták rejtélyes megbetegedését
- Kiszivárgott, mikor futnak neki újra a románok az elnökválasztásnak
Hétfőn reggel érkeztek a rendőrök a táborba, és közölték a ezernyi migránssal és menekülttel, hogy egy órájuk van pakolni, mielőtt a földdel teszik egyenlővé jelenlegi otthonukat. A BBC riportján jól látható, ahogy a rendőrséggel érkező narancsszínű mellényes felszámoló csapat elkezdte lebontani a hevenyészett, szemetes zsákokkal a széltől védett viskókat.
A felszámolás hamar összetűzésbe torkollott, a rendőrség könnygázzal, vízágyúval támadt a tábor lakóira, akik köveket dobáltak feléjük. Körülbelül tizenöt építményt fel is gyújtottak, a tudósításban egy csúzlis és egy machetés migránst is mutattak, aki a rendőrség ellen fordult. A buldózeres kiürítést száz rohamrendőr biztosította, a tábor előtt eközben harminc rendőrautó és két rendőrségi kamion ügyelt a rendre.
A BBC helyszíni tudósítója szerint még a harc pillanataiban sem volt egyértelmű, hogy a rendőrök a dzsungel lakóit úgy általában támadják, vagy csak azt a pár aktivistát, akik zúgolódnak és arra szólítják fel a migránsokat, hogy ne engedelmeskedjenek a hatóságoknak. Mindenesetre a harc keddre virradó éjszaka is folytatódott, a dzsungel elkeseredett és kilakoltatott lakói közül jó páran elhaladó (mozgásban lévő), a Csatorna-alagúton (Csalagút) az Egyesült Királyságba tartó kamionokra igyekeztek felugrálni, mások tovább dobálták a felszámolást vezénylő magáncég munkatársait segítő rendőröket.
Természetesen nem mindenki lép fel a táborban lakók közül az intézkedés ellen erőszakosan, a hatóságokkal együttműködő menekültek és migránsok a tábor északi részére indultak személyes holmijukkal, ahová a francia kormány idén januárban 1500 fő befogadására alkalmas lakókonténer-várost telepített 125 házzal. Ezek az épületek biztonságosak és fűtöttek, de a migránsok és menekültek szempontjából nem túl népszerűek, ezért eddig csak a csekély része telt meg a mobil otthonoknak. Ugyanis elfoglalásuk feltételhez szabott: lakóiknak regisztrálniuk kell, illetve ujj- és kéznyomatot vesznek tőlük. Így pedig ha bármilyen más országban menedéket kérnek, visszaküldhetik őket a regisztráció helyszínére, vagyis Franciaországba. Ők viszont eleve azért várakoztak a dzsungelben, mert az Egyesült Királyságba szeretnének eljutni, foglalta össze a helyzetet egyikük a BBC riporterének.
Évtizedes harc
Mivel a Csatorna-alagútnak köszönhetően ezen a területen keresztül lehet leggyorsabban Franciaországból az Egyesült Királyságot megközelíteni, legalább egy évtizede folyik a harc a hatóságok és a migránsok között. Habár 1999 előtt is érkeztek migránsok, akkor a francia Vöröskereszt a közeli Sangatte-ben nyitott menekülttábort a a Franciaországot és az Egyesült Királyságot összekötő Csalagút építésekor használt raktárkomplexumban. A Vöröskereszt tudósítása szerint 2002-re ezezerötszáz migráns és menedékkérő élt a táborban, és egyre erősödtek a feszültségek, mert nagyon nehéz volt fenntartani a biztonságot a létesítményben. Több lázadás tört ki 2001 és 2002 folyamán, a tábor lakói közül többen meghaltak, miközben mozgó Eurostar vonatokra próbáltak ráugrani, vagy a szerelvények aljára kapaszkodva átjutni a két országot összekötő 50 kilométeres alagúton. A BBC egy olyan menedékkérőről is beszámolt, aki állította, hogy egy folyékony csokoládét szállító tartálykocsiba bújt be, és a csokoládéban utazott brit területre.
A franciák és a britek egymásra, illetve az EU-ra mutogattak. 2002-ben beszállt a vitába az Európai Bizottság is, és végül Nicholas Sarközy miniszterelnök bezáratta a Vöröskereszt táborát.
Ekkor kezdődött a migránsok csikicsukija a francia hatóságokkal, a környéken azóta tűnnek fel és a hatóságok ténykedése nyomán tűnnek el kisebb-nagyobb illegális sátortáborok, hogy aztán újra és újra felbukkanjanak. A Csalagútat üzemeltető Eurotunnel nevű vállalat közlése szerint 2015 januárjáig 37 ezer migránst tartóztattak fel illegális áthaladás közben. 2015-re már kilenc tábor üzemelt Calais-ban és környékén, ezek közül a legnagyobb volt az éppen felszámolás alatt lévő, a város központjától öt kilométerre található központi dzsungel, ahol a migránsokat segítők szerint hatezer, a hatóságok szerint 1-2 ezer ember él. Ez a terület a korábbi sátortáboroktól annyiban tér el, hogy a Médesins Sans Frontiéres tájékoztatása szerint vannak benne zuhanyzók, wc-k, egyes pontjain van áram is, sőt, jótékonysági szervezetek napi egyszer meleg ételt kínálnak. És ez ugyan alapvetően jól hangzik, de a jótékonysági szervezet szerint a tisztálkodásért gyakran hat órát kell a lakóknak sorban állniuk.
Több híresség is igyekszik javítani a tábori körülményeken, egyikük, Jude Law brit színész járt a helyszínen, és a BBC-nek arról beszélt, hogy a tábor valóságos kis városként működik, ahol könyvtár, diák-központ, oktatási tevékenység és színház is nyílt. Február elején például az éppen turnézó Globe színház a Hamletet adta elő a táborban üzemelő színházban. De ezen kívül fotós szakkörök is működnek, akik a nyomorpornóra éhes turistáknak árusítanak képeslapokat, sőt, maga Banksy is a támogatók egyike, egyrészt építőanyagot juttatott a táborba, másrészt ott járt, és felrajzolta Steve Jobsot a táborban található falra. Új, szokásosnál színesebb festménye Steve Jobsot ábrázolja, egyik vállán zsákkal, másik kezében egy régi Apple-géppel. A kép az Apple-alapító származására utal: Steve Jobs ugyanis egy migráns szír férfi gyereke.
"Egyetlen gyereknek sem szabadna így élnie” - mondta Jude Law a helyszínen járva, és annyira veszélyesnek látta a dzsungelt, hogy a brit miniszterelnöknek írt egy segítségkérő nyílt levelet, és ehhez 100 ezer aláírást gyűjtött össze és egy csomó brit és hollywoodi színész támogatását szerezte meg. Elsősorban az ott élő gyerekeken igyekszik segíteni. A Telegraph szerint nyitott kapukat dönget, David Cameron január végén ugyanis felvetette, hogy a brit kormány megvizsgálja, miként vehetne át Nagy Britannia háromezer, szülői felügyelet nélkül Európába érkezett menekült gyereket.
Bár tavaly tavasz óta áll, hónapokig igazi hatósági fellépés nem történt a dzsungellel szemben, az illetékes lille-i bíróság múlt csütörtökön engedélyezte a tábor déli részének felszámolását. A prefektúra három hét alatt akarja felszámolni a területet, és az akció előtt azt nyilatkozták, hogy békésen szeretnék lefolytatni a felszámolást. A jelenlegi tudósításokból úgy tűnik, ez nem sikerült.
Korábban számos segélyszervezet és híresség próbálta megakadályozni a tábor kiürítését, és időt nyerni a lakóknak, mert állításuk szerint a migránsoknak a hatóságok nem ajánlottak fel megfelelő feltételeket és szálláshelyet, és véleményük szerint a nyomortelep megszüntetése csak növeli a feszültséget, és még kiszolgáltatottabbá teszi a migránsokat.
A hatalmas tábor 2015 tavaszán alakult ki, amikor is Natacha Bouchard, Calais polgármesterének kezdeményezésére a hatóságok felszámolták a városon belüli kisebb táborhelyeket, és önkéntesek segítségével egy újonnan megnyílt befogadóközpont körüli volt szeméttelepre terelték az embereket, azt ígérve, hogy ott megtűrik az illegálisan felállított sátrakat. Most mégis a megszüntetés mellett döntöttek. A helyszíni riportok szerint azok a migránsok és menedékkérők, akik nem szeretnének regisztrálni Franciaországban, maradnak a francia utcákon, esetleg elindulnak Németország vagy Belgium felé. Viszont a tábor felszámolásának hírére a belga hatóságok ideiglenesen visszaállították a francia határszakasz ellenőrzését, hogy elejét vegyék a Calais-ból elküldött migránsok beáramlásának.