Őrizetbe vették Erdogan ellenfelének támogatóit
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Őrizetve vettek Törökországban pénteken négy ismert üzletembert, egy konglomerátum négy vezetőjét, azzal a gyanúval, hogy pénzelték Recep Tayyip Erdogan török államfő legnagyobb politikai ellenfelének tartott, az Egyesült Államokban élő iszlám hitszónokot, Fethullah Gülent, írja az MTI. A rendőrség a letartóztatásokat a kormányellenes tevékenység, "párhuzamos állam" és árnyékkormány kiépítése elleni fellépés keretében hajtották végre.
Őrizetbe vették Memduh Boydakot, a bútoroktól kezdve a pénzügyi szolgáltatásokon át sok mindenben érdekelt Boydak Holding vezérigazgatóját, Haci Boydakot, az igazgatótanács elnökét, valamint a testület két másik tagját. A Dogan hírügynökség tudomása szerint házkutatást is tartottak a közép-törökországi Kayseri városban székelő vállalatnál. A Boydak Holding egyelőre nem kommentálta a történteket. Memduh Boydakot előzőleg tavaly szeptemberben is őrizetbe vették a Gülen támogatói elleni nyomozás keretében.
A török hatóságok korábban a bányászatban, médiában és más szektorokban érdekelt, ugyancsak Gülenhez köthető Koza Ipek Holdingnál és a Kaynak Holding kiadócégnél is hajtottak végre razziákat.
A török elnök azzal vádolja a korábbi szövetségesből esküdt ellenségévé vált, 16 éve az Egyesült Államokban élő Gülent, hogy Hizmet (Szolgálat) nevű hálózata beszivárgott egyebek közt a török igazságszolgáltatás és a biztonsági erőkbe, párhuzamos intézményrendszert épített ki Törökországban, és a jelenlegi török vezetés megdöntésére törekszik. A mérsékelt iszlámot népszerűsítő 74 éves imám kiterjedt iskolahálózatot tart fenn, emellett komoly befolyással rendelkezik számos civil szervezet, vállalat és sajtóorgánum felett. Erdogan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott erre a hálózatra hatalmának megszilárdítása érdekében, de egy idő után mentora a "fejére nőtt".
Egy isztambuli bíróság Gülen távollétében január elején kezdte meg ügyének tárgyalását, a vád szerint 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni Erdogan akkori miniszterelnök hatalmát. A hitszónokot több tucat egykori rendőrrel együtt "terrorista szervezet" létrehozásával vádolják. Az isztambuli ügyész életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre és a rendőrség két egykori vezető tisztségviselőjére, a többi 66 vádlottra 7-től 330 évig terjedő fegyház várhat.
Gülen és társai eddig következetesen tagadták a kormány elleni összeesküvésre vonatkozó vádakat. Török tisztviselők korábban megvádolták Gülen követőit azzal is, hogy kapcsolatban állnak az Ankara által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). A török biztonsági erők és a PKK fegyveresei között 2015 júliusa óta szinte mindennapossá váltak az összecsapások.