Peking és Washington összefog Észak-Korea ellen
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Kész az együttműködésre Kína és az Egyesült Államok, hogy megakadályozzák Észak-Korea további rakétakísérleteit – írta a BBC. Barack Obama és Hszi Csinping erről a csütörtökön indított, kétnapos washingtoni atomcsúcsra időzített találkozón beszélt.
Igaz, néhány órával a bejelentés után dél-koreai források arról számoltak be, hogy a dinasztikus kommunista rezsim egy újabb rakétát lőtt ki a Japán-tenger felé.
Az amerikai és a kínai elnök szerint meg kell találni a módját annak, hogy a nemzetközi előírásokat megszegve bárki nukleáris rakétakísérleteket végezzen. Észak-Koreaával szemben szigorú nemzetközi szankciók vannak életben amelyeket hosszas egyeztetés után Kína is támogat.
Az atomprogramjának leállítására felszólított Észak-Koreával szemben eddig kevés hatást értek el az ENSZ szankciói, az elmúlt 10 évben robbantást is végrehajtott. Az idén januáriról maga Észak-Korea egyenesen azt állította, hogy hidrogénbombát robbantott fel, amellyel az ország atomkorszakának új szakaszába lépett. Igaz, kétséges, hogy Phenjan valóban eljutott az atombombától a hidrogénbombáig.
Erdogannal is beszélt Obama
Az atomcsúcs alkalmat adott arra, hogy az amerikai elnök találkozzon Recep Tayyip Erdogannal is. A török elnöknek különösen fontos volt a csütörtöki a találkozó, miután úgy tűnt, Szíria kapcsán nem csak Oroszországgal, de az Egyesült Államokkal is romlott a NATO-tag Törökország viszonya. Obama eredetileg el is zárkózott a négyszemközti találkozótól Erdogannal. Jelenleg is csupán az alelnökkel, Joe Bidennel folytatott találkozó beszámolója olvasható a Fehér Ház hivatalos oldalán, de a Reuters szerint Obama is tárgyalt a török elnökkel. Eszerint az amerikai elnök részvétét fejezte ki a legutóbbi, kelet-törökországi merénylettel kapcsolatban, és az Iszlám Állam (IS) elleni harc összehangolásáról tárgyaltak.
Oroszok nem mentek
A nemzetközi fórumra ötvenhat állam- és kormányfő kapott meghívást, köztük Orbán Viktor miniszterelnök.
Magyarországot a csúcsértekezlet egyik kísérő redezvényén - más országokkal együtt - elismerésben részesítette az amerikai külügyminisztérium a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletének felszámolásáért. A díjat a csúcsértekezlet helyszínén, a washingtoni konferenciaközpontban adta át Suzan Eisenhower, Dwight D. Eisenhower néhai amerikai elnök unokája Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek – írta az MTI.
A konferenciának az ad különös aktualitást, hogy az utóbbi napok-hetek terrorcselekményei hatására a világ vezető politikusai sürgetőnek érzik a nukleáris biztonság garantálását, elsősorban annak megakadályozását, hogy terroristák kezébe kerüljenek hasadóanyagok, nukleáris fegyverek vagy "piszkos bombák" (hasadóanyagokat hagyományos töltet felrobbantásával szétszóró, sugárfertőzést okozó szerkezetek) készítéséhez szükséges anyagok.
A világon a legtöbb atomerőművet építő Oroszország, amelynek atomfegyver készlete összevethető az Egyesült Államokéval, néhány nappal a konferencia előtt bejelentette: a rendezvény előkészítésében nem tapasztalt együttműködést, így nem fogja képviseltetni magát a konferencián. Moszkva szerint az Egyesült Államok újabb lépést tett, hogy izolálja Oroszországot.
Az első atombiztonsági konferencia 20 évvel ezelőtt épp orosz kezdeményezésre valósult meg, Moszkvában, nem sokkal Borisz Jelcin elnök újraválasztása előtt.