Német alkancellár: A francba!

Sorra reagálnak az európai vezetők és tisztviselők arra, hogy a britek a csütörtökön tartott népszavazáson úgy döntöttek, kilépnek az EU-ból.

A francba! Rossz nap ez Európának

– írta ki Sigmar Gabriel német alkancellár a Twitterre. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is kesergett, szerinte szomorú nap virradt Európára és Nagy-Britanniára is.

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője viszont a másik oldalról közelített. Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan ő is azt mondta, hogy a kilépési tárgyalásokat tényleg legfeljebb két év alatt be kell fejezni, és szó sem lehet semmilyen különleges elbánásról. „A kilépés, az kilépés." Arról is beszélt, hogy sajnálja, ugyanakkor tiszteletben tartja a brit szavazók döntését, ami azonban szerinte károkat okoz a briteknek és az EU-nak is.

Merkel, aki "rendkívüli sajnálattal" vette tudomásul a britek döntését, arról beszélt: az Európai Unió elég erős ahhoz, hogy "megtalálja a helyes válaszokat" a Brexitet eredményező népszavazásra. Szerinte az európai közösségnek "szoros" kapcsolatra kell törekednie a jövőben Nagy-Britanniával, és az ország "minden jogával és kötelességével együtt" továbbra is az EU tagja marad mindaddig, amíg folynak a kilépésről szóló tárgyalások. 

a referendum eredményéről, ez csak további törésvonalakat okozna.

A német kancellár hétfőre egyeztetésre hívta Berlinbe Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Francois Hollande francia elnököt és Matteo Renzi olasz miniszterelnököt.

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett, mondta Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel.

Martin Schulz, EP német szociáldemokrata elnöke szerint nem indítja el az EU szétesését a Brexit. „Komoly tárgyalásokat kell kezdeni Nagy-Britanniával. David Cameron nagy felelősséget vett a vállára" – mondta Schulz.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter viszont pont arról beszélt, hogy nem lehet kizárni más országokban is dominóhatást, viszont örült, hogy az EU túlélte az egészet. Christian Kern osztrák kancellár szerint a Brexittel Európa veszíteni fog a jelentőségéből a világban, de dominóhatásra őszerinte viszont nem kell számítani. Kern kizártnak nevezte, hogy Ausztriában vagy más országban újabb népszavazás legyen kilépésről. Szerinte el kell oszlatni az emberek félelmeit, és arról is beszélt, hogy a visszafogottság rosszul sülhet el, szerinte az EU-pártiak eddig "túlságosan védekező módon" viselkedtek.

Francois Hollande francia államfő rövid televíziós beszédet tartott. "Mély sajnálatát" fejezte ki a "fájdalmas választás miatt", és azt mondta: a Brexit "súlyos próba elé állítja Európát", amely

többé nem lehet olyan, mint korábban,

és mostantól "a lényegre kell koncentrálnia", írja az MTI. Hollande hozzátette: a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni, a többi uniós tagállamnak viszont meg kell erősítenie a szabadság, a szolidaritás és a béke értékeit, és mostantól olyan kulcsterületekre kell koncentrálnia, mint a biztonságpolitika, a befektetés vagy a pénzügyi harmonizáció.

"Az EU épületét helyre kell állítani, emberségesebbé és  igazságosabbá téve, de Európa a közös otthonunk és jövőnk" - mondta Matteo Renzi olasz miniszterelnök az MTI szerint. "Európa már számtalanszor megmutatta, hogy erősebb minden megosztottságnál" - fogalmazott. Renzi hétfőn találkozik Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel találkozik.

Üdvözölte a Brexitet Matteo Salvini, az Északi Liga ellenzéki párt vezére. "Európa most végre megszabadulhat az Európai Uniótól" - mondta, és sajnálkozott, hogy az olasz alkotmány nem teszi lehetővé a nemzetközi megállapodások módosítását népszavazással. Luca Zaia, az Északi Liga politikusa, Veneto tartományi elnöke azonban máris bejelentette, hogy a párt aláírásgyűjtés indítását kezdeményezi az Olaszország és az EU közötti egyes megállapodások felülvizsgálatára. Az euroszkeptikus ellenzéki párt, az 5 Csillag Mozgalom (M5S) képviselőházi alelnöke, Luigi Di Maio szerint "az EU vagy megváltozik vagy meghal". Az M5S aláírásgyűjtést indított Olaszországnak az euró-övezetből való kilépésére.

A változtatás és a reformok fontosságáról beszélt Martin Stropnický cseh védelmi miniszter. „Az unió sárga lapot kapott. Erősebb felszólítást a reformokra csak nehezen lehet elképzelni. Amennyiben az EU ezt nem érti meg, azt kockáztatja, hogy pályán kívülre kerül.” 

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott: „Ez egy jel, hogy az EU koncepciójának meg kell változnia." A brit távozás az Európai Unióból Waszczykowski szerint "más Európát jelent", melynek formájáról tárgyalni kell. Andrzej Duda, a lengyel államfő szerint mindent meg kell tenni a dominóhatás elkerüléséért, írja az MTI. "Teljességgel tiszteletben kell tartani a brit társadalom akaratát" - jelentette ki Duda, de szerinte fontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért döntöttek így a britek.

Nem úgy van-e, hogy az EU túl sokat kényszerít rá a hozzá tartozó tagállamokra,

az emberek nem úgy éreznek-e, hogy sok ügyről Brüsszelben önkényes módon döntenek, anélkül, hogy ezt a társadalommal megkonzultálnák" - fogalmazott. Duda szerint tárgyalnak majd a brit kormánnyal a brit szigeteken élő mintegy 850 ezer lengyel helyzetéről.

Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke szerint a Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az Európai Uniót, és ehhez új alaposzerződést kell kidolgozni. Szerinte a reformok bevezetése, amely sokéves folyamat lenne,  "egyfajta ajánlatot jelenthetne az Egyesült Királyság számára is". Kaczynski hangsúlyozta: Lengyelországban "nem merült fel az EU-ból távozás gondolata".

A holland miniszterelnök, Mark Rutter szerint a Brexitnek reformokat kell ösztönöznie az EU-ban, írja az MTI.  „A Nagy-Britanniában látható elégedetlenség más országokban is jelen van, beleértve az enyémet is. Ennek pedig több reformot, több jólétet kell ösztönöznie" – mondta a holland kormányfő Hágában, mielőtt elindult volna a brüsszeli találkozóra.

Romániában válságtanácskozás volt: Klaus Iohannis államfő a hivatalába hívta péntekre a jegybank kormányzóját, a miniszterelnököt és a pártvezetőket a Brexit miatt, és utána a kormányfő is összeült a helyetteseivel és a diplomáciai vezetőkkel. Iohannis sajtótájékoztatót tartott a válságtanácskozás után. Nyugalomra intette a románokat, azt mondta, Románia sajnálja, de tiszteletben tartja a brit választók döntését, a maga részéről pedig elkötelezett marad az európai projekt mellett. Iohannis szerint a Brexit nem okoz kezelhetetlen problémákat a román gazdaságnak, és a román lej árfolyamát sem fenyegeti veszély.

Robert  Fico szlovák miniszterelnök kijelentette: tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem olyan valóság, amelyre a többi uniós országnak gyorsan reagálnia kell. Fico szerint az EU lakosságának óriási része elutasítja a migrációs politikát, és nagy az elégedetlenség a gazdaságpolitikával is. „Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie” – mondta.

Petro Porosenko, az ukrán elnök arról írt a Facebookon: reméli, hogy a népszavazási eredmény ellenére meghosszabbítja az EU a szankciók hatályát Oroszországgal szemben. Szerinte a kilépést pártoló tábor győzelme ellenére Nagy-Britannia továbbra is részese lesz az egységes Európának, és változatlanul védeni fogja az európai értékeket. "Véleményem szerint ma az elsődleges kihívás, ami előtt az Európai Unió áll, az, hogy miként találja meg az utat az euroszkeptikusok szívéhez annak érdekében, hogy ne legyen semmilyen esélyük az európai integráció ellenzőinek és bőkezű szponzoraiknak" - írta.

Miro Kovac, az ügyvezető horvát külügyminiszter azt mondta: a brit népszavazás eredménye csapás az Európai Unió egységére nézve, amit tiszteletben kell tartani, mert arról tanúskodik, hogy a britek nem elégedettek az Unió működésével. Hozzátette: meg kell nézni, hogy ezek után hogyan lehetne az EU-t "hatékonyabbá tenni és átalakítani", közelebb hozni az emberekhez, mert szerinte az európai intézmények túl távol állnak az egyszerű állampolgároktól. Kovac azt gondolja, Horvátország számára nem lesz különösebb következménye a Brexitnek, az elszakadási folyamat két éve elég lesz az alkalmazkodáshoz. Arról is beszélt, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Brexit ne legyen túl nagy hatással az EU bővítésére, de szerinte realistának kell lenni, mert félő, hogy a történések lassítani fognak a folyamatokon.

A Brexit rövid távon bizonytalanságot okozhat az Európai Unióban, kiváltképp a pénzpiacokon, másrészről viszont elősegíti az unió reformját, és tovább erősíti az integrációt, mondta az MTI szerint Miro Cerar szlovén miniszterelnök. "Ez lehetővé teszi számunkra, hogy szembenézzünk a kor kihívásaival, szolidárisabban, nagyobb elszántsággal és szorosabb együttműködéssel álljunk az EU-hoz" - fogalmazott.

A berlini fal leomlása óta nem volt ekkora hatású esemény Európában, ezért nem lehet tudni, milyen hatása lesz a Brexit Szerbia európai integrációjára, mondta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök. Ugyanakkor kijelentette: "Garantálom, hogy nem rendül meg jelentősen a szerb pénzügyi és gazdasági stabilitás, ahogyan azt más országoknál látni lehet". Szerinte minden országnak a saját érdekeit kell szem előtt tartania, Szerbia érdeke a jobb jövő és a magasabb életszínvonal elérése. A szerb elnöki kabinet szerint a brit népszavazás eredményétől függetlenül Szerbia nem változtat integrációs politikáján, habár az uniós bővítés válsága mindenki számára nyilvánvaló. Az uniós tárgyalások szerbiai vezetője, Tanja Miscevic azt gondolja: a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások a háttérbe szorulhatnak.

Nyugalom, ezt akarom üzenni

- mondta a spanyol ügyvezető miniszterelnök, Mariano Rajoy, aki szerint Spanyolország szomorúan veszi tudomásul a Brexitet, de még két évig nem lesz változás. Rajoy szerint az országa feladata, hogy élen járjon az európai egység fenntartásában, a gazdaságuk pedig elég erős ahhoz, hogy elviselje a "turbulenciát", amit a brit döntés okoz.

Nem kétséges, a brit népszavazás eredménye pofon az Európai Unió számára, de

nem szabad kétségbe esni, hideg fejre van szükség,

áll Charles Michel, a belga miniszterelnök közleményében. Szerinte Európa az elmúlt években belső és külső válságok sürgős kezelésével volt elfoglalva és nem tudta megmutatni, hogy milyen jövőképe, milyen terve van polgárai számára. "Ez az a kihívás, amellyel szembe kell néznünk" - fogalmazott az MTI szerint Michel. A miniszterelnök sürgette, hogy az uniós tagországok vezetői csúcsszinten is mielőbb vitassák meg a brit EU-népszavazás következményeit.

A portugál elnök, Marcelo Rebelo de Sousa szerint az EU életben marad és a szavatossága sem jár le a britek csütörtöki "elszomorító" döntése ellenére, de elkerülhetetlen az alapelveinek újragondolása és megerősítése. Antonio Costa portugál miniszterelnök arról beszélt: elérkezett az idő az önvizsgálatra. Costa kevesebb bürokráciát és több hasznosságot vár az EU-tól a jövőben, írja az MTI. "A kérdés nem a több Európa, hanem a jobb Európa. Nem az integráció felmondása felé kell elmozdulnunk" - fogalmazott Costa.

A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz szerint "az Egyesült Európának új vízióra és újrakezdésre van szüksége", olyanra, amelyben nagyobb a társadalmilag igazságosság. Ciprasz arról beszélt, hogy a brit döntés nem "derült égből villámcsapás" volt, hanem "az unió szerkezetében felfedezhető demokratikus hiányosságoknak", a kemény megszorító programoknak és a "lusta déliek - szorgos észak-európaiak" jellegű előítéleteknek a következménye, írja az MTI. Ciprasz szerint a brit referendum eredménye csapás az európai egységre nézve, és "vagy felébreszti Európa alvajáróit, vagy pedig egy nagyon veszélyes folyamat kezdetét" jelenti.

Az amerikai republikánus elnökjelölt, Donald Trump, aki éppen a Trump-birodalom skóciai golfparadicsomában van, azt mondta: a britek visszavették az országukat, és ez nagyszerű.

Hillary Clinton közleményt adott ki a Brexitről, a demokraták amerikai elnökjelöltje azt írta: tiszteletben tartják a brit emberek által meghozott döntést. Az első feladatuk most, hogy biztosítsák: a döntés keltette gazdasági bizonytalanság ne ártson az amerikai dolgozó családoknak. Clinton megerősítette az elkötelezettségüket a Nagy-Britanniával fennálló "különleges kapcsolat" és az Európával kötött transzatlanti szövetség iránt. A közlemény arra fut ki, hogy össze kell tartani, és ezekben a mostani, bizonytalan időkben igazán nagy szükség van a nyugodt, stabil, tapasztalt vezetésre a Fehér Házban.

Barack Obama amerikai elnök is kinyilvánította, hogy tiszteletben tartja a Brexitről szóló döntést. "Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges kapcsolatai tartósak, és az Egyesült Királyság NATO-tagsága továbbra is az Egyesült Államok külpolitikájának, biztonságpolitikájának és gazdaságpolitikájának sarokköve marad" - írta. Obama állásfoglalásában az Európai Unióval ápolt jó kapcsolatot is méltatja, és kimondja, hogy mind az EU, mind az Egyesült Királyság nélkülözhetetlen partnere marad az USA-nak.

Az 51,9-48,1-re a kilépéspártiak győzelmét hozó Brexit-népszavazásról beszámoló hírfolyamunkat itt olvashatja >>>

És itt van egy összefoglaló cikkünk a brit kilépést hozó népszavazás eredményéről.