Moszkva ellen izmoznak a NATO-csúcson

Kétnapos NATO-csúcs kezdődött Varsóban, a megbeszéléseken ott vannak az Európai Unió vezetői és Barack Obama amerikai elnök is. A tárgyalások több témakör köré csoportosulnak, a fő témák, nyilatkozatok és döntések az alábbiak voltak eddig:

Oroszország és Ukrajna ügyében

Obama arra kérte a NATO vezetőit, hogy legyenek kemények Ukrajna ügyében az újra mozgolódó Oroszországgal szemben, és tartsák fenn a szankciókat amíg Putyin nem tartja be a tűzszünetet. Ugyanakkor párbeszédet is sürgetett az oroszokkal.
A NATO formálisan is döntött, hogy 3-4000 katonát telepítenek a Baltikumba és Lengyelországba egy orosz agressziót megelőzendő. Ezt az összes érintett ország is kérte.
Lengyelország visszautasította, hogy bármi esélye legyen egy pragmatikus együttműködésnek az oroszokkal "amíg az a szomszédait támadja".
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte: párbeszédre törekednek Moszkvával, és nem akarnak új hidegháborút. "A hidegháború történelem, és az is kell maradjon".
Francois Hollande francia elnök azt mondta, Oroszország partner, és nem fenyegetés.
A Kreml is visszautasította, hogy fenyegetést jelentene Oroszország, és reményét fejezte ki, hogy a józan ész diadalmaskodik Varsóban.
Közben Putyin telefonon az ukrán féllel szembeni nagyobb nyomásgyakorlásra kérte fel Hollande-ot és Merkelt a fegyverszünet végrehajtása érdekében. A francia és a német politikus Petro Porosenko ukrán elnökkel készül találkozni a NATO-csúcson.

A brexit- ügyében

Obama arról beszélt, hogy a politikusoknak meg kell érteniük azokat a fásult tömegeket, amelyek a globalizáció vesztesének érzik magukat, illetve, hogy a brexitnek nem szabad gyengítenie a nyugati védelmi szövetségi rendszert. Cameron válaszul biztosította arról, hogy a britek nem fordítanak hátat az európai biztonságpolitikának.
Obama a Financial Timesba írt cikkében már érkezése előtt világossá tette, hogy az USA-Nagy-Britannia szövetséggel nincs és nem lesz gond.

Az EU-t illetően

A NATO és az EU megegyezett egy mélyebb katonai és biztonsági együttműködésben. Jens Stoltenberg főtitkár szerint "történelmi jelentőségű megállapodásról" van szó, amely "új tartalmat, illetve új lendületet" adott az EU-NATO partnerségnek a hibrid hadviselés elleni küzdelemben, a kibertámadások kivédésében és a tömegesen érkező menekültek hullámának feltartóztatásában.