Van egy EU-ország, ahol könyörögnek több menekültért

Miközben a migrációval kapcsolatban az EU-ban látszólag nincs szó másról, mint hogy miként állítsuk meg a menekülteket, vannak olyan országok, ahol nem rettegnek a háború sújtotta országokból érkezőktől. Olyannyira nem, hogy maguk kérik a menekültek betelepítését. A történet sajnos azonban itt sem happy end. Az egyik menekülteket invitáló ország, Portugália még a rá kiosztott kvótát sem teljesítette, és messze nincs ezzel egyedül.

4775 helyett 10 ezer menekültet akarnak

A tanulságos történet még tavasszal kezdődött, amikor az ország miniszterelnöke bejelentette, hogy Portugália hajlandó kétszer annyi menekültet befogadni, mint amennyit kötelező lenne. Az ország 10 ezer embert fogadna be.

Hogy világos legyen, miről van szó: az EU-s kezdeményezés lényege, hogy a Görögországban és Olaszországban rekedt menekültek közül 160 ezret az EU többi országába telepítenék, hogy a szolidaritás elve alapján így is csökkentsék a két fő érkezési országra nehezedő terheket. Ez alapján kellene Magyarországnak 1294 menekültet befogadnia.

A portugálokhoz kötelezően 4775 menekült érkezne, és ezt a számot növelték önkéntesen 10 ezerre.

Szegények, de segíteni akarnak

Portugália miniszterelnöke meglepő módon morális okokkal magyarázta a döntést. „A menekültválság nagy csapás az európai értékekre. Elszántnak kell lennünk, hogy megvédhessük az emberi méltóság alapértékeit” – idézte szocialista Antonio Costát a Politico.

Egyébként nem elszigetelt kezdeményezésről van szó, mert a programban részt venne Lisszabon városa is. A főváros polgármestere 2 millió eurós alapot hozott létre a befogadással kapcsolatos ügyek kezelésére. Fernando Medina még az év végén úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem tudja, hány menekültet tudnak befogadni, de Portugáliának is kötelessége segíteni azokon a tömegeken, akik a biztonságuk érdekében Európába menekültek, számolt be a The Portugal News. 

A felajánlás mögött tényleg nehéz egyéb indokokat találni. Portugália gazdasága nem éppen acélos, és bár 2014-re már nem zsugorodik, de munkahelyek ezreit sem produkálja, mutat rá a Bloomberg. A munkanélküliség a legdurvább 2013-as év 17,5 százalékos szintjéről 12,3 százalékra csökkent, de ez még mindig háromszorosa Németországénak.

A szakértők két pragmatikus okot sejtettek a nagylelkű felajánlás mögött.

1. Portugália ugyanolyan aggasztó demográfiai helyzetben van, mint Magyarország. Csökken a születések száma, nő az elvándorlás, miközben a társadalom egészében öregszik. A be- és kivándorlás aránya sem pozitív: 2011 óta minden évben többen hagyják el az országot, mint ahányan érkeznek. 2011-ben még 15,3 volt a 14 éven aluliak aránya, amely szám 2014-re 14,4-re csökkent. Ugyanígy zsugorodik a munkaképesek aránya 66,4-ről 65,3 százalékra. Az országnak tehát ugyanúgy szüksége van munkaképes tömegekre, mint a legtöbb hasonló helyzetben lévő európai országnak.
2. Egyes vélemények szerint a nagylelkűség másik oka, hogy a miniszterelnök így szerezne jó pontokat Berlinnél és Brüsszelnél, azt remélve, hogy cserébe elnézőbben kezelik majd az országra kényszerített takarékossági programot.

A felvetést a portugál külügyminiszter cáfolta: „Portugália nem akar előnyökre szert tenni a menekültstratégiájával, és nem is az elnyerhető pénz reményében döntöttünk” – idézte Augusto Santos Silvát a Bloomberg.

A menekülteknek segíteni a nemzetközi jogban is rögzített kötelességünk.

A miniszterelnök az ország gazdasági helyzetéért aggódóknak ugyanakkor megemlítette, hogy a menekültek inkább hasznára válnának Portugáliának.

A portugál helyzetet még szürreálisabbá teszi, hogy az országban a menekültek hatására nem erősödött meg a szélsőjobb. Sőt, a jobbközép ellenzék is kiállt Costa bejelentései mögé.

Üdvözölnék a menekülteket, de hiába

A felemelő kezdeményezés azonban mégsem hoz békét a menekültek ezreinek életébe. Augusztus 23-áig ugyanis összesen csak 478 menekült érkezett Portugáliába Olaszországból és Görögországból, áll az Európai Bizottság statisztikáiban. 

A magyarázatot sejteti, hogy Portugália még ezzel az elenyésző számmal is az élbolyban van Franciaország, Hollandia és Finnország mellett. Az eredetileg rá kiszabott kvótának 15 százalékát teljesítették, és ez kimagasló eredmény az uniós országok között. „Az áttelepítés a regisztráció bürokratikus és logisztikai nehézségei miatt megy ilyen lassan” – mutatott rá egy meglepő okra Rui Marques, a Refugee Support Platform koordinátora.

Miért megy ilyen lassan az áthelyezés?

• Még csak most épült ki a rendszer

Előkészítés nélkül indították el a menedékkérők áthelyezését Görögországból és Olaszországból tavaly nyáron. Havonta 6000 embert szerettek volna áthelyezni a két mediterrán országból, de világos, hogy durván túlbecsülték a kapacitásokat. Június 14-től július 11-ig érték el eddig a csúcsot, amikor 776 embernek sikerült új lakóhelyet találni. 

Ahhoz, hogy az áthelyezés sikeres legyen, nem állt készen sem az infrastruktúra, sem a humán erőforrás. Görögországban idén tavaszra készültek el a fogadóállomások, és júliusban is csak 27 menedékjogi szakértő és 24 tolmács dolgozott a terepen, akik az Európai Bizottság saját meglátása szerint sem képesek ellátni a rengeteg feladatot. Olaszországban nagyon messze járnak még tőle, hogy minden fogadóállomás megépüljön. 

A kérelmeket fogadni is kell

A görög menedékügyi szolgálaton összesen 12 ember foglalkozik az áthelyezésekkel. Naponta 110 kérelmet tudnak kiállítani átlagban, és jelenleg úgy becslik, hogy 57 ezer menedékkérő várakozik Görögországban. Hiába küldenek szét azonban naponta 110 kérelmet, ha a tagállamokban, ahol fogadni kellene a menekülteket, még felkészületlenebbek a hatóságok. 

Az Európai Bizottság júliusi jelentése megfeddte az uniós országokat, hogy nem reagálnak rá elég gyorsan, ha a görögöktől vagy az olaszoktól kérvény érkezik egy menedékkérő befogadására. Luxemburgot, Hollandiát és Svájcot megdicsérték, hogy igyekeznek, de a Bizottság saját meglátása szerint a portugál hatóságok is dolgozhatnának rajta többet, hogy gyorsabban reagáljanak az áthelyezési kérelmekre.

Különös problémát okoz, hogy Finnország kivételével egyik tagállam sem hajlandó felnőtt kísérő nélküli kiskorúakat befogadni, pedig Olaszországban 9800, Görögországban pedig kétezer ilyen gyermek várakozik.

Portugália nem tűnik Kánaánnak?

A nehézséget fokozza, hogy maguk a menekültek sem akarnak Portugáliába költözni. Sokan még az ország létezéséről sem hallottak, nem hogy a letelepedési lehetőségekről. „A menekültek legtöbbje nem tud Portugáliáról, és arról, hogy milyen lehetőségek várják itt őket.” – nyilatkozta Rui Marques.

„Az áttelepítés másik módja a családegyesítés, amely során oda helyezik a menekülteket, ahol családjuk van. Ezek az országok pedig leginkább Németország és Svédország” – mondott további indokokat Portugália menekültmentességére. „Portugáliában sosem élt jelentős szír, afgán vagy eritreai közösség, így érthető, ha az áttelepítéseknél sem jut eszükbe az országunk” – említette a Politicónak Eduardo Cabrita portugál miniszter.

Portugálián ráadásul nem megy keresztül egyetlen menekültútvonal sem, így tavaly csupán 872 menedékkérelmet adtak be. Érdekes módon ezek legnagyobb része nem szírektől, irakiaktól vagy afgánoktól érkezett, ahogy az más EU-s országban szokásos, hanem ukránoktól. Portugália csendben ugyanis az ukrán emigráció egyik jellemző célpontja lett.

Brüsszel azt tervezi, hogy informálja a görög és olasz táborokban várakozó menekülteket a portugál lehetőségekről. Remélhetőleg erre még a menekültválság eszkalálódása előtt sort kerítenek a bürokraták.