Rutingyőzelemre készül Putyin pártja

Az exit poll-eredmények szerint a szavazók 44,5 százalékát a kormánypártra szavazott. Ez 4,5 százalékponttal alacsonyabb, mint 5 éve volt, de Dmitrij Medvegyev kormányfő vasárnap esti bejelentése szerint elegendő az abszolút többséghez. Listán és egyéni jelöltként is be lehet kerülni a Dumába, a főként a keleti területek előzetes eredményei azt mutatják, hogy a mostani kormánypárt, az Egységes Oroszország 89 egyéni körzetből 79-ben tudott győzni.

Az előrejelzések szerint a kormánypárt mellett ugyanaz a három párt alapíthat frakciót, akik legutóbb is: a liberális demokraták, a kommunisták és a szocialista Igazságos Oroszország párt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egységes Oroszország főhadiszállásán elmondta, hogy a részvételi arány valóban "nem volt a legmagasabb", de azért magasnak nevezte. Szerinte az emberek a gazdasági nehézségek közepette is felismerték, hogy a kormánypárt a helyzet stabilizálásra törekszik, nem tesz felelőtlen ígéreteket és az emberekért dolgozik.

Alapvetően rosszabbul teljesítettek az orosz választók, mint öt éve - a vasárnapi parlamenti és helyhatósági választáson alacsonyabb volt a részvétel, mint 2011-ben. Akkor az Egységes Oroszország (JeR) párt győzelmét tüntetési sorozatok kisérték, választási csalást sejtve Vlagyimir Putyin pártjának győzelme - vagy legalábbis annak mértéke - mögött. (Igaz, az addigi kétharmados többséget a kormánypárt akkor elvesztette.)

Moszkvai idő szerint délután háromig - ekkor az ország ázsiai felében már be is fejeződött a szavazás - a lakosság 31 százaléka szavazott, ez öt százalékponttal kevesebb, mint 2011-ben. Moszkvában és Szentpéterváron a részvételi arány még 17 órakor is alig 19 és 16 százalék volt, miközben Csecsenföldön 72 százalék - derült ki a Kommerszant napilap adataiból. Utóbbi helyen volt már 100, sőt annál is nagyobb arányú részvétel - hivatalosan azért, mert a helyiek teljes részvétele mellett több, lakóhelyétől távol lévő is a kaukázusi köztársaságban szavazott. Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint idén ez nem lesz igy,  mert a hadzs idején sokan Mekkában és Medinában lesznek - irta az Rbc.ru. (A választásokat korábban decemberben tartották, most először hozták koraőszre.)

Idén sem kérdés, hogy a JeR győz, ahogyan az is valószinű, hogy a Kremllel kritikus "rendszeren kivüli" - tehát a parlamenten kivüli, részben a 90-es évek meghatározó liberális pártjainak maradványai - ezúttal sem alkothatnak frakciót a 450 fős dumában. A JeR mellett - amely a kváziellenzéki, populista Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR), Gennagyij Zjuganov Orosz Kommunista Pártja (KPRF) és az egykor Kreml-projektként létrehozott, a néha mégiscsak akadékoskodó KPRF visszaszorítására kitalált, ám e tekintetben a várakozásokat mindig alulmúló Méltányos Oroszország (SZR) juthat be, bár az utóbbi sikere kérdéses, az öt százalékos küszöbön billeg. Összesen 14 párt indulhatott a választáson.

Igaz, a JeR a korábbi felmérések szerint idén csak 39 százalékra számíthat a 2011-es 49 helyett, bár ez is bőven elég lesz a parlamentbe bejutó, legfeljebb három frakcióval szemben az abszolút többséghez.

Az elmúlt 25 év legeseménytelenebbnek tartott választása után nem várható az öt évvel ezelőttihez hasonló tiltakozás, akkor sem, ha sem a Putyin-kritikus Jablokónak, sem a Népi Szabadság Pártjának (Parnasz) nem lesz frakciója a 2003 után ismét felerészt listás, felerészt egyéni képviselőkből összeálló parlamentben. Igaz, néhány párt egyén képviselője - például a Haza (Rogyina) vagy a Növekedés Pártj (PR, a milliárdos Mihail Prohorov által gründolt Jobb Ügy utódja) - mandátumot szerezhet az alsóházban.

Az eseménytelenséghez hozzájárult a választási törvény módosítása is, amely a megnehezítette a tömegrendezvények szervezését és általában az utcai megjelenést, legyen szó kampánysátrakról vagy utcai plakátokról.

A választás körül inkább az országon kívül voltak hangosabb események: Kijevben és Odesszában Kreml-ellenes radikális ellenzékiek tiltakoztak az orosz diplomáciai képviseletek előtt. A Majdan tüntetésekor is meghatározó szerepet játszó Jobb Szektor (PSZ) aktivistái közül több embert őrizetbe vett a rendőrség, amikor a tüntetők el akarták a képviselet bejáratát, megakadályozva a szavazatok leadását. A nagykövetség előtt 300 rendőr biztosítja a rendet, a helyzet délutánra normalizálódott.

Az ukrán politikai erőket azért is ingerelheti az idei választás, mert ez az első alkalom, amikor az Oroszországhoz csatolt Krímben is szavaznak a duma képviselőire.

Ellenzéki megfigyelők töb helyen a kormánypárti választók szervezett szállításáról számoltak be az ország több régiójában. Barnaulban állítólag szavazócédulákat dobtak illetéktelenül tömegével az urnákba. A Központi Választási Bizottság vezetője közölte, hogy a gyanú beigazolódása esetén érvényteleníthetik az ottani eredményeket - írta a Newsru.com. Ella Panfilova ugyanakkor úgy vélte, hogy a barnauli eseten kívüli beszámolók csak hisztériakeltést szolgálnak, alaptalannak nevezte a csalásról szóló vádakat.