Gerzson
5 °C
10 °C

Teljes abortusztilalom jöhet Lengyelországban

abortusz
2016.09.20. 17:16
Hétfőtől szerdáig tárgyalja a lengyel parlament, a szejm az abortusz törvény szigorítását. A lengyel klérus által támogatott jogszabály teljesen betiltaná a művi terhességmegszakítást: azt még a megerőszakolt és az életképtelen magzatot váró nőknek sem engednék. Mindezt abban a Lengyelországban, ahol már így is a világ egyik legszigorúbb abortusztörvénye van hatályban. Demográfiai növekedést várhatóan nem eredményezne a javaslat, csak az illegális magzatelhajtások, a születési halálozások száma és az abortuszturizmus növekedne.

Asszonynak szülni kötelesség, lánynak dicsőség

– ez volt Ratkó Anna egészségügyminiszter abortuszellenes propagandájának hívószava az 1950-es évek kommunista Magyarországán. Az 1956-ig kitartó abortusztilalom – családtámogatási lépések, háború utáni népességnövekedés és gyermektelenségi adó – most is meghatározza hazánk demográfiáját. A Ratkó-gyerekek babyboomja a mai napig hatással van a munkaerő-piacra és a nyugdíjellátó-rendszerre. Az egykori egészségügyi miniszter ugyan hivatkozott a szocialista erkölcsökre, de valójában csak nemzetgazdasági oldalról döntött a magzatelhajtás betiltása mellett.

Most, 2016-ban Lengyelországban egy nagyon hasonló, szigorú jogszabályt tárgyal a törvényhozás, igaz, teljesen más okokból. Egyházi nyomásra az abortusz szinte minden formáját betiltanák:

Nem számítana az anyai életveszély, az, ha a magzat életképtelen, és az sem, ha a gyermek nemi erőszakban fogant.

Bár most a lengyel közélet erkölcsi és életvédő érvektől hangos, valójában egy politikai alku lehet a döntés hátterében – legalábbis Monika Płatek, a Lengyelországi Női Kongresszus nevű szervezet vezetője erről beszélt a Gazeta Wyborczának, amelyet még a Guardian is szemlézett. A jogvédő azt állítja, hogy Jaroslaw Kaczyński pártja, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) még a tavaly őszi választások előtt egyezett meg a helyi katolikus püspöki konferenciával arról, hogy az egyház kiáll a PiS mellett, cserébe, kormányra kerülve szigorítanak az abortusztörvényen. Płateket egyik fél sem cáfolta.

A XXI. században már szokatlan egyházi-világi alkura az ország sajátos berendezkedése adhat magyarázatot: Lengyelországban még ma is erős a vallásosság, az emberek 89,8 százaléka katolikusnak, az ő háromnegyedük gyakorló hívőnek vallja magát. Ilyen befolyással és hátszéllel pedig könnyű választásokat nyerni. Kaczyński pártja az egyházi kiállást meg is kapta 2015-ben, a lengyel rendszerváltás után a PiS az első párt, amelyik egyedül alakíthatott kormányt, igaz, az okok jóval összetettebbek.

A világ legszigorúbb törvényeit szigorítanák

Idén áprilisban a Fundacja Pro (FP) nevű abortuszellenes, életvédő és nyíltan vallásos szervezet kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy szigorítsanak Európa és a világ egyik legszigorúbb rendszerén. Lengyelországban ugyanis eleve csak a fent részletezett esetekben lehetett magzatelhajtást kérvényezni, de a folyamatot egy ügyésznek is jóvá kellett hagynia. Az FP most azt követeli, hogy céltól és októl független teljesen tiltsák be az abortuszt, az azt végrehajtó orvosokat pedig öt év börtönnel büntessék.

pikieta-pis-wrocław
Fotó: Fundacja Pro - Prawo do Życia / Facebook

Ahogy kihirdették az aláírásgyűjtést, az egyház beállt a kezdeményezés mögé. Miséken olvasták fel a püspöki kar levelét, hogy keresztény emberként a hívek kötelessége aláírni az íveket. Ez azonban országszerte ellenállást váltott ki: tömegtüntetések voltak Gdanskban, Krakkóban, Varsóban és Szczeczinben, sőt, a diaszpórában élő lengyelek Londonban is utcára mentek. Felháborodott nők miséken bekiabálásokkal próbálták megakadályozni a levél felolvasását, máshol a kezdeményezést ellenző hívek tüntetőleg felálltak és kimentek a templomokból.

Az íveket 450 ezren írták alá a 38,5 milliós országban. Az alkotmány szerint viszont 100 ezer aláírás is elég ahhoz, hogy egy javaslatot megvizsgáljon a parlament. Bár így egy képviselő beterjesztésére sem volt szükség, de kiállt mellette Beata Szydło miniszterelnök, valamint Jaroslaw Kaczyński pártelnök is – akit a jelenlegi kormány legbefolyásosabb politikusának tartanak, noha valódi tisztsége nincs. A két politikus már áprilisban óvatoskodva azt mondta, a képviselők lelkiismeretére bízza, hogy a szejmben megszavazzák-e az új szabályozást.

A parlamenti vita a héten hétfőtől szerdáig tart, a végső döntés meghozatalára három hónapja van a törvényhozásnak. Négy végkifejlet lehetséges: elfogadják a teljes tilalmat, bizonyos elemeket megtartanak a beterjesztett javaslatból, teljesen elutasítják azt, vagy népszavazást írnak ki róla. Utóbbi a legvalószínűtlenebb forgatókönyv, de legkorábban szerdán, legkésőbb decemberben mindenképp döntés születik.

Arról nem készültek kutatások, hány lengyel képviselő támogatja a javaslatot. Az biztos, hogy a baloldali ellenzéki pártok, így a Modern (Nowoczesna) és a Polgári Platform, valamint a rendszerkritikus Kukiz'15 ellenzi a javaslatot. A Lengyel Parasztpárt és a PiS kiállnak mellette, de utóbbinál nincs pártutasítás az ügyben, több képviselő jelezte, hogy nem ért egyet a tilalommal, nem is fogja megszavazni, ha arra kerülne sor.

A szigorításhoz a 460 képviselőből 231 támogatása szükséges. A PiS-nek 235 képviselője van, a kérdés tehát a többi bizonytalankodót leszámítva az, hogy az igennel szavazó 16 parasztpárti képviselő elég lesz-e a törvényjavaslatot elutasító PiS-esek pótlására. 

A lakosság nagyobbik része nem ért egyet a szigorítással: míg 10-ből 7 ember szerint az abortusz erkölcstelen és bűnös tett, csak tízből hárman tartják helyesnek a szigorítást. Ugyanakkor a civil, „Állítsuk meg az Abortuszt Bizottság!” saját felmérésére hivatkozva azt állítja, hogy a lakosság 58 százalék támogatja a teljes tilalmat.

A helyzetet bonyolítja, hogy „A nők megmentéséért” nevű feminista szervezet egy abortuszpárti törvényjavaslatért kezdett petíciót. A céljuk az, hogy a jelenleginél könnyebb legyen a terhesség megszakítás. Az íveket 200 ezren írták alá, így ez is a szejm elé került, a Kukiz'15 képviselőcsoportja és a Polgári Platform képviselői is aláírták a törvényjavaslatot. Parlamenten kívül a Női Párt és a Zöldek is támogatják.

Abortuszért a szomszédba

Lengyelországban a statisztikák szerint évente átlagosan 1000 terhességmegszakítás történik. Jogvédő szervezetek és az állam is úgy becsüli, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. Virágzik az abortuszturizmus, és zugorvosok illegálisan hajtják végre a beavatkozásokat: a Nő és Családtervezési Föderáció felmérése szerint 150 ezer törvényen kívüli terhességmegszakítás történhet évente.

Pontos kimutatásokat lehetetlen készíteni a témában. A polityka.pl viszont a szlovák egészségügyi adatokra támaszkodva úgy becsüli, hogy Szlovákiában a magzatelhajtások 70 százalékát lengyel nőkön hajtják végre, többnyire magánklinikákon. De jóval többen lehetnek azok, akik Ukrajnába, Németországba vagy a balti országokba utaznak.

A többségükkel a lengyel ellátórendszer és jogrend nem találkozik, az anyák még akkor sem próbálják meg a legális utat, ha egyébként a szigorú szabályozás sem zárná ki őket az abortuszból. A bizalomvesztés legfőbb oka, hogy Lengyelországban teljesen kiszámíthatatlanul működik az abortuszszabályozás rendszere, az elmúlt években több képtelen döntés született.

A leghíresebb a 2012-ben az Európai Emberi Jogi Bíróságot is megjárt P. és S. kontra Lengyel Köztársaság ügy volt. Az áldozatot 2008-ban erőszakolták meg, ráadásul ekkor még csak 14 éves volt, ezért az ügyészség sem tagadta meg, hogy éljen az abortuszhoz való jogával. P. két lublini kórházba is elment, de mindkét helyen elutasították a beavatkozás végrehajtását, egy nőgyógyász pedig a beleegyezése nélkül papot hívott, hogy lebeszélje a lányt az abortuszról. Ezután édesanyjával, S.-sel Varsóba utaztak, ahol több kórházban sem vállalták a magzatelhajtást, ráadásul S.-re egy helyen rendőrt hívtak: amiatt hallgatták ki, mert a gyanú szerint a lányára akarta erőltetni az abortuszt. Végül az egészségügyi minisztériumnál tett panaszuk után Gdanskban végrehajtották a műveletet.

A strasbourgi bíróság 2012-ben mondta ki, hogy megsértették P. emberhez méltó ellátáshoz és bánásmódhoz való jogát, külön megrótták a lengyel államot, hogy büntetőügyi eljárás kezdődött az édesanyával szemben, 15000 és 36000 euró (4,5 illetve 14 millió forint) sérelmi díjat ítéltek meg a sértetteknek.

Az eset Lengyelországban nagy nyilvánosságot kapott és botrányt keltett. Ez az ügy is közrejátszott abban, hogy a szakértők szerint megnőtt az abortuszturizmus mértéke. A bírósági ítéletnek abban is szerepe volt, hogy a korábban kezdeményezett abortuszt érintő törvénymódosítások 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben is elbuktak a lengyel törvényhozásban.

A katolikus hozzáállás épp enyhült

A római katolikus egyház kevés törvényen szigorított az elmúlt kétezer évben, de a magzatelhajtás az egyik ilyen kivétel. Bár az apostolok tanítása már a kereszténység korai éveiben is tiltotta az abortusz minden formáját, de az emberi élet kezdetét máshonnan számították. A XIX. századig a fogantatás 40. napjáig nem számított gyilkosságnak a terhesség megszakítás, az orvostudomány fejlődése viszont kettős hatással volt az abortusz ügyére.

Ugyan már az ókori Rómában is bevett volt a magzatelhajtás, az eljárás kockázatos volt, a nem steril és kiforratlan eszközök sokszor okoztak fertőzéseket és komplikációkat, ami az édesanya halálához vezetett. Ahogy a technológia és a tudomány fejlődött, az abortusz egyre kisebb veszélyt jelentett az anya életére.

Viszont a korai tudományos kutatások az 1800-as években korábbra datálták az emberi élet kezdetét, előrébb hozták a sejt-ember határt. Az egyház így arra a következtetésre jutott, hogy a megtermékenyült petesejtben már ott van az emberré válás lehetősége, tehát az elpusztítása a fogantatás után gyilkosságnak számít.

A katolikus hitvitáknak azóta is állandó kérdése, hogy létezhet-e olyan körülmény, amelyben az abortusz elfogadott választás lehet. Három körülmény kerül elő a legtöbbször:

  • Ha a magzat bűnben (például nemi erőszak) következtében fogant meg.
  • Ha a születendő gyermekről kimondható, hogy életképtelen lesz.
  • Ha a növekedő magzat az anya életét veszélyezteti.

A katolikus hitet összefoglaló és rendszerező Katekizmus jelenleg az abortusz egyetlen indokát sem fogadja el. Sőt, a hittani gyakorlat eddig az volt, hogy az abortuszon átesett nők csak egy püspöktől vagy arra felhatalmazott paptól kaphattak feloldozást. Ezen változtatott tavaly szeptemberben Ferenc pápa, amikor azt mondta, hogy az irgalmasság rendkívüli szent évében (vagyis 2015 adventjétől 2016 adventjéig) a felszentelt papok is penitenciát adhatnak a nőknek. A szentatya ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az abortusz ettől még „ördögi és gonosz”, ugyanúgy bűn marad.

A lépés ettől még kiemelkedően fontos egyházi szempontból: a gyónás bensőségességének kiterjesztésében benne van a megbocsátás. Vagyis az abortuszon átesett nők kriminalizálás helyett megértésre számíthatnak az egyháztól. Ha lesz valaha is fordulat a katolikus tanításban, az ezzel az apró lépéssel indulhatott el.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!