Fillon megnyerte az előválasztást, ő a francia jobboldal elnökjelöltje
További Külföld cikkek
-
Varga Mihály a magyar elnökség nagy sikeréről számolt be - Észak-Korea rakétákat lőtt ki Japán irányába egy teszten
- Vasúti kalauzt késelt meg egy illegális bevándorló
- Fico-párti nyugdíjasoknak öltöztek be egy osztály diákjai Szlovákiában, politikai botrány lett belőle
- A Fidesznek szigorú elvárásai vannak az Európai Bizottság jövendőbeli biztosaival szemben
A két volt miniszterelnök közül a várakozásoknak megfelelően François Fillon magasan nyerte a francia jobboldal elnökjelöltjéről döntő előválasztás második fordulóját. A majdnem végleges eredmények alapján Fillon 66,5 százalékon áll, míg ellenfele, Alain Juppé csak 33,5 százalékot ért el.
„Franciaország az igazságot akarja, és tetteket vár" – mondta győzelmi beszédében Fillon, akit a támogatói már „Fillon elnök" kiáltásokkal fogadtak. „Sokkal több minden egyesít minket, mint ami elválaszt" – üzente a többi jelölt támogatóinak, hozzátéve, hogy mindenkit vár, aki újra akarja építeni az országot. Azt mondta, hogy most az egész országot kell meggyőznie. Szerinte ha 2017-ben keményen kézbe veszik a dolgokat, akkor Franciaország messzire ér majd el. François Hollande elnökségét is bírálta, erről egy hete is azt mondta, hogy véget kell vetni a bukást hozó öt évnek.
Bravo @FrancoisFillon et @alainjuppe pour cette belle image d'unité. #PrimaireDroite pic.twitter.com/zPikE3H779
— Xavier Bertrand (@xavierbertrand) November 27, 2016
Juppé gratulált Fillon-nak a hatalmas győzelméhez, és minden támogatását megígérte az elnökválasztási kampányhoz. Mindkét jelölt megköszönte a Köztársaságiak (Les Républicains) párt részéről a lebonyolításért felelősök munkáját, mielőtt egymással is kezet fogtak. Fillon mosolyogva megjegyezte, hogy nem Juppé sértette fel a szeménél, hanem egy fotósnak ment neki.
Az első fordulóban kiesett Nicolas Sarkozy volt elnök is az elsők között gratulált volt miniszterelnökének a győzelemhez. Szerinte minél előbb össze kell fogni Fillon mögött a jövő tavasszal rendezett elnökválasztásra készülve.
Fillon mindenkit beelőzött
A francia jobboldal először döntött amerikai mintára előválasztáson a jelöltjéről, és mivel senki sem érte el az 50 százalék, plusz egy szavazatot az első fordulóban, ezért a két elől végző jelölt jutott tovább a most vasárnapi második körbe.
A múlt vasárnap tartott első fordulót meglepetésre nagy különbséggel nyerte az utolsó hetekben látványosan megerősödő Fillon, aki több mint 44 százalékot szerzett, míg az ország legnépszerűbb politikusa, Juppé 28 százalékkal lett a második. Az eredetileg még a visszatérésében reménykedő Sarkozy 21 százalékot sem ért el, így már az első körben ki is esett.
Már akkor Fillon számított az esélyesebbnek, de az IFOP csütörtöki felmérése szerint még növelni is tudta az előnyét, és 65 százalékot jósoltak neki, ami nagyjából meg is felelt a végeredménynek.
Csütörtök este tartottak egy utolsó tévévitát, amin a tévénézők egy poll szerint 57, egy másik mérés szerint 71 százaléka is a 2007-2012 közötti volt miniszterelnököt látta a meggyőzőbbnek. A vitán Juppé bírálta Fillon programját, de nagyobb összecsapásokba nem ment bele. Fillon viszont a Juppé által javasolt visszafogottabb lépéseket hatékonyan arra vezette le, hogy nem akar eléggé változtatni a dolgokon. A két forduló közötti kampányról bővebben itt olvashat>>>
Többen mehettek el, mint az elsőben
A második körös részvételről egyelőre azt lehet tudni, hogy 17 óráig a szavazókörök 78 százalékában 2 926 425-en mentek el szavazni, ez pedig 4,5 százalékos emelkedés az első fordulóhoz képest.
Bármelyik választásra jogosult francia állampolgár szavazhatott, sőt, azok a fiatalok is, akik majd csak az elnökválasztás áprilisi első fordulójának idejére lesznek 18 évesek. A feltételek közé tartozott viszont, hogy a szavazóknak alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, miszerint ők is a jobboldali és a centrista köztársasági értékeket vallják, illetve be kellett fizetniük 2 eurót a Köztársaságiak párt számlájára.
Mivel a két fordulóban összesen közel 9 millióan vettek részt az előválasztáson, ezért a befizetett 2 eurók bőven fedezték a lebonyolítás költségeit. A megmaradt pénzt majd a győztes jelölt elnökválasztási kampányára fordítja a Köztársaságiak pártja.
Bárki szavazhatott, így a Nemzeti Front, vagy éppen a baloldali szavazók is megpróbálhatták befolyásolni az eredményeket. A BFMTV felmérése szerint a második forduló szavazóinak 64 százaléka volt jobboldali, vagy centrista választó, míg 15 százalék baloldalinak, 9 százalék pedig a Nemzeti Front támogatójának vallotta magát. 12 százaléknak nem volt preferenciája.
Elbúcsúztatta Sarkozyt
A Le Figaro által a nyugodt jobboldal képviselőjének nevezett Fillon többek között annak köszönhette, hogy a hajrában mindenkit be tudott előzni, hogy jól szerepelt az első fordulót megelőző három tévévitán. „Egy nyugodt államférfi benyomását keltette, akinek vannak meggyőződései" – mondta róla egy politikaprofesszor, míg több francia lap a hagyományos, katolikus jobboldal visszatéréséről írt az első forduló után.
A most 62 éves Fillon 1993 és 2005 között több kormányban is oktatási, valamint szociális miniszter volt, mielőtt 2007 és 2012 között, Sarkozy elnöksége alatt kormányfő lett. A mostani szerepvállalásánál előnyt jelentett neki, hogy akkor kicsit háttérbe is szorult főnöke mellett – többek között ezért is írt az első forduló után Mr. Senki bosszújáról a baloldali Le Monde. Fillon ugyan Sarkozy miniszterelnöke volt, de vérmérsékletükben nagyon különböztek, és soha nem voltak teljesen kibékülve. Fillon az elmúlt években már rendszeresen bírálta egykori főnöke politikáját.
Thatcher lebeg a szeme előtt
Kifejezetten kemény gazdasági programmal készült, a Margaret Thatcher nagy csodálójának tartott politikus azt ígéri, hogy öt év alatt 500 ezerrel csökkentené a közszférában dolgozók számát, ezzel pedig 100 millió eurós kiadáscsökkentést akar elérni. A várható szakszervezeti ellenállás kivédésére pedig nem parlamenti, hanem rendeleti úton vezetne be megszorításokat.
Eltörölné a 35 órás munkahetet, amit 39 órára emelne vissza, emellett adócsökkentést ígért a vállalatoknak. A nyugdíjkorhatárt több lépcsőben 65 évre emelné fel (a mostani tervek szerint 2018-tól 62 év lesz a legtöbb francia esetében). Fillon azt ígérte, hogy az új munkajogi- és nyugdíjreformmal öt év alatt a felére csökkenti a munkanélküliséget, elképzelései szerint pedig tíz év alatt Franciaország a vezető hatalommá válna Európában.
Oroszországgal a párbeszéd híve
Fillon ellenezte a melegházasságot, de nem vonná vissza az azt lehetővé tevő törvényt, azonban csak szigorúbb feltételekkel engedné az azonos nemű párok örökbefogadását. Azt is mondta, hogy katolikus hívőként ellenzi az abortuszt, de képes megkülönböztetni a személyes meggyőződését a közérdektől, ezért elnökként nem tervezne korlátozásokat.
A kampányban megjelent Fillon könyve a radikális iszlám elleni küzdelemről, amiben többek között arról írt, hogy a fundamentalizmust kell célba venni. Fillon azt is jelezte, hogy megfosztaná az Irakból és Szíriából visszatérő dzsihadistákat a francia állampolgárságuktól.
Külpolitikai téren Oroszországgal a párbeszéd híve a szíriai megoldás érdekében, és feloldaná a Moszkva elleni szankciókat is. A BBC szerint emellett segítene Bassár el-Aszad szíriai elnöknek az Iszlám Állam elleni harcban. Ugyanakkor Franciaország egyik legfőbb szövetségesének továbbra is az Egyesült Államokat tartja.
Le Pen ellen készülhet
Fillon a mérsékeltebbeket megcélzó Juppé és a Nemzeti Front szavazói felé forduló Sarkozy között helyezkedik el a francia identitáspolitika terén. Sokan úgy vélik, hogy számos olyan baloldali szavazó lehet, aki Sarkozyra nem szívesen szavazott volna, de Fillon mellé kész odaállni, ha a szélsőjobboldali Marine Le Pennel ők ketten jutnak a tavasszal tartott elnökválasztás második fordulójába.
A tét éppen azért is volt nagy az előválasztáson, mert a jobboldal jelöltjének Hollande népszerűtlen elnöksége miatt nagyon jó esélyei lehetnek, hogy Le Pen ellen jusson be a mindent eldöntő május 7-i körbe. Az előválasztási mozgósítás ilyen szempontból is bíztató lehet Fillon-nak, összehasonlításul a 2011-es szocialista előválasztás első fordulójában végül 2,6 millióan vettek részt. A baloldal most is tart majd saját előválasztást januárban, de egyelőre az sem biztos, hogy François Hollande jelölteti-e magát.
Marine Le Pen is reagált a második forduló után, azt mondta, hogy mindig is úgy vélte, Fillon jó jelölt lenne ellene az elnökválasztás második fordulójában, mert a legrosszabbat testesíti meg abból, amit az Európai Unió ideológiák terén felmutat. Azt mondta, hogy ő egy hazafias gazdaságpolitikát kínál, a vállalatok védelmét a nemzetközi ellenfelekkel szemben, miközben Fillon megszorításokat tervez,vagy éppen emelné a munkahét idejét.
Az LCP vasárnap este, Fillon előválasztási győzelme után készített felmérése szerint a volt miniszterelnök 26 százalékkal megnyerné az április végi elnökválasztás első fordulóját, ahol Le Pen 24 százalékkal jutna tovább. A harmadik helyen Emmanuel Macron volt baloldali gazdasági miniszter végezne, aki lemondott posztjáról, és független jelöltként indult el. Hollande, vagy a mostani miniszterelnök Manuel Valls csak utána jönne. A második fordulóban aztán ugyanazt a 67-33-as győzelmet jósolják Fillon-nak, amivel most az előválasztás második körét megnyerte.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
