Korrupcióbarát törvény miatt tüntetnek a románok

A kedden este előzetes tájékoztatás nélkül elfogadott rendelet elleni tiltakozásként már aznap este utcára vonultak az emberek, szerdán este a tiltakozások még nagyobb méretűek voltak, egyes becslések szerint több mint százötvenezren tüntettek.

A rendelet a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.

A rendelet értelmében ezentúl csak a 200 ezer lejnél (14 millió forint) nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentette, öt évre rövidítve az elévülési időt.

A Btk.-ba bekerült egy olyan cikkely, miszerint nem minősül hivatali visszaélésnek a "jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása". Az ellenzéki sajtó szerint a kormány ezzel próbálta megakadályozni azt, hogy a Btk. "rajtaütésszerű" megváltoztatásáért bűnpártolás gyanújával bepereljék.

Hanyag kezelésért nem indítható többé büntetőeljárás, és ezentúl - másodfokú rokonságig - nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait. A büntető perrendtartás módosítása azonnal, a törvénykönyv módosítása a közzétételtől számított tíz napon belül lép hatályba.

Romániában 2100 olyan köztisztviselő áll bíróság előtt, akik ellen hivatali visszaélésért, és csaknem kétezer olyan, akik ellen hanyag kezelésért emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. A román sajtó szerint a Btk. módosításának kedvezményezettjei között számos kormánypárti és ellenzéki politikus, köztük Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke található.

Florin Iordache igazságügyi miniszter szerdán újabb sajtónyilatkozatban erősítette meg: a kormányt kizárólag az vezérelte, hogy összhangba hozza a Btk.-t az alkotmánybírósági határozatokkal. Calin Popescu Tariceanu szenátusi házelnök, a szociáldemokratákkal kormányzó ALDE társelnöke emlékeztetett, az alkotmánybíróság korábban megállapította: a román Btk.-ban a hivatali visszaélés fogalma túl általánosan van szabályozva, ami visszaélésekre ad lehetőséget az ügyészek részéről. Mint mondta, a korrupcióellenes ügyészség aktáinak több mint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai nyilatkozatában kifejtette, hogy Romániának előre kell haladnia a korrupció elleni harcban, nem szabad visszalépnie. Leszögezte, hogy az Európai Bizottság komoly aggodalommal figyeli a korrupció helyzetének romániai alakulását. Úgy fogalmazott: "a korrupció elleni harcban elért eredmények visszafordíthatatlansága alapvetően fontos" az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy lezárhassa az úgynevezett együttműködési és értékelési mechanizmus (CVM) keretében figyelemmel követett reformfolyamatok vizsgálatát.

A német kormány aggodalommal fogadta a román kormány rendeletét, és választ vár Bukaresttől arra a kérdésre, hogy a rendelet révén megváltozó környezetben miként lehet folytatni a korrupció elleni küzdelmet - hangzott el szerdán Berlinben a német kormányszóvivői tájékoztatón. Martin Schäfer külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a román kormány döntése "nem jó és nem helyes jelzés". Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert felidézte, hogy a kancellár a napokban telefonbeszélgetést folytatott az ügyről Klaus Iohannis román államfővel, teljes támogatásáról biztosítva őt a korrupció ellen folytatott küzdelmében.

Hat nyugati állam - közöttük az Egyesült Államok - közös állásfoglalást tett közzé szerdán este, amelyben mélységes aggodalmuknak adtak hangot a kormány keddi döntése ellen, amellyel - mint írják - aláaknázta Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harcában az elmúlt tíz évben tett elért eredményeit. A közleményt Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Kanada írta alá és adta ki a bukaresti nagykövetségeken keresztül. 

Az alkotmánybíróságnál panaszolta be a román kormányt szerdán a Legfelső Bírói Tanács (CSM), miután a kabinet a bírák és ügyészek szakmai szervezetének véleményezése nélkül módosította sürgősségi rendelettel a Btk.-t és büntető-perrendtartást. A CSM az igazságszolgáltatás és a kormány közti alkotmányos jellegű jogi konfliktus feloldását kéri a taláros testülettől. Klaus Iohannis felszólította a kormányt, vonja vissza a rendeletet, amelynek elfogadását "botrányosnak" minősítette.

A kormány lépését a román koalíciót a parlamentben támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bírálta, amely szerint a Btk.-módosításról a parlamentnek kellene döntenie. A román ellenzék szerdán bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kabinet ellen, amiről várhatóan jövő héten fog szavazni a román parlament. Ennek elfogadása a kormány megbuktatását eredményezné, az ellenzéknek azonban még 65 szavazatra lenne szüksége a kormányoldalról, ahhoz, hogy sikerrel járjon indítványa.